Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)
1920-07-31 / 52. szám
2 PÁPA ÉS VIDÉKE 1920 augusztus 31. székesfehérvári hadtest zenekarát engedte át az ünnepély rendező bizottságának. A katonazenekar reggel fél héf órakor zenés ébresztővel járja be a fő utakat, délben pedig egy órás térzenét ad a Főtéren. Délután fél három órakor végig kiséri a pazar látványosságot nyújtó kocsikorzót a Csóka vendéglőtől az Erzsébet ligetig, ahol délután hangversenyt ad, este pedig a Sport-telep tenniszpályáin a táncoló pároknak szolgáltat zenét. Lesz még ezenkivül tarka színpad, ahol kacagtató mókákon szórakozhatik a közönség. Lesz a gyermekek részére szamárfogat, lesz nagy teke-verseny, sportverseny, zsákbafutás, birkózás, a sátrakban olcsó és Ízletes harapni és inni való, úgyhogy a közönségnek felejthetetlen emlékű lesz a vasárnapi népünnepély. HÍREK. Péntek julius 30. — Ormai István fegyelmije. Ormai István pápai állami tanitóképzőintézeti nevelő ellen a proletárdiktatúra alatti magatartása miatt elrendelt és lefolytatott fegyelmi vizsgálat során beigazolást nyert, hogy ő hatásosan közreműködött a tanulóknak a vörös hadseregbe való belépése érdekében, kommunista iratok terjesztésével, a tanitók átképző tanfolyamán előadás tartásával a prole:árdikiatura érdekeit szolgálta s cselekvöleg támogatta. — Ezért, valamint azért is, hogy állomáshelyét szökve elhagyta, őt a vallás- és közoktatásügyi miniszter állásvesztésre ítélte, azzal a hozzáadással, hogy öt éven belül nyilvános tanintézetekben sem tanítói, sem nevelői állásra nem alkalmazható. — Hadifoglyainkért 1 Idegenben sinylődő hadifogoly véreink mérhetetlen szenvedései a magyar közélet valamennyi irányadó tényezőjének közvetlen és sürgős cselekvését immár elhataszthatötlan kötelességgé teszik. Államnak és társadalomnak, hatóságóknak és magánosoknak össze keli fogni, hogy önfeláldozó önkéntes munkával és odaadó áldozatkészséggel járuljanak hozzá a messze idegenben oly régóta szenvedők mielőbbi hazahozatalához. Az eddigi gyűjtés sok helyen számottevő eredménnyel járt ugyan, de még mindig nem olyan méretekben, amelyek kielégítők lehetnének. A m. kir. honvédelmi miniszter ur ennélfogva szükségét látta annak, hogy a magyar társadalom az egész országra kiterjedő, rendszeresen megszervezett, egységesen vezetett, hazánk minden helységére kiterjedő, nagyszabású ivgyüjtés keretében ujabb áldozatra szállíttassák fel. Ennek az uj mozgalomnak az irányítását a Magyar Országos Véderő Egyesület (Move) kebelében alakult Magyar Hadifogoly Mentő Mozgalom vállalta magára. Hadifoglyaink hazahozatala a külföld hathatós anyagi támogatása nélkül el sem képzelhető, a külföldnek erre a segítségére azonban csak akkor számithatunk, ha idegenben sinylődő hadifoglyaink hazaszállításának lehetővé tétele érdekében magunk is meghoztunk minden tőlünk telhető áldozatot. Másodsorban- figyelnünk kell arra is, hogy hazatérő hadifogoly véreink joggal kérhetik majd számon az itthon levőktől a hazatérésük érdekében hozott áldozatokat és kifejtett buzgólkodást. A tervezett iv gyűjtés a képviselőtestület, annak kebeléből alakított gyűjtő bizottságok s a városi hatóság közreműködése mellett a következőkép lesz keresztül vive: Az ivgyüjtés napja 1920 augusztus 20—21 és 22. A város területe gyüjtőkörzetekre lesz felosztva ugy, hogy egy körzetbe 300 lélek jusson. A gyűjtő bizottság a képviselőtestület tagjaiból alakul, kiegészítve a katonaság és a heíyi társadalom lelkes férfi és női tagjaival. A bizottságok házrói-házra fognak járni a gyűjtés érdekében. A közelebbi részletek, a közönséghez intézendő felhívás fairagaszok utján kellő időben közzé lesznek téve s dr. Uzsonyi Kálmán vezeti a városi tanács részéről a hatósági intézkedéseket. — Az Irgalmas-rendház uj tagjai. A helybeli irgalmas-rend létszáma két uj taggal gyarapodott, akiknek egyike Piszker Valér mint gyógyszertári gondnok, főgyógyszerész, másika Nyomárkay Antal mint kórházi gondnok disponáltatott a budapesti központi rendházból Pápára. — A települési ügyek a tanáes hatáskörében. Kaufmann Ignác települési ügye, amely nagy port vert fel a rendkívüli közgyűlésen is, arra inditotta a tanácsot, hogy a települési ügyek kérdését véglegesen rendezze olyanformán, hogy azokban a saját illetékességét állapítsa meg. A tanács legutóbbi ülésében foglalkozott ezzel a kérdéssel és szótöbbséggel a következő határozatot hozta: A tanács az 1886. évi XXII. t. c. 9 §-ában megállapított jogokat ugyanezen törvénycikk 62. §-a, valamint a nevezett szabályrendelet 35 §. 14. pontja értelmében a tanács hatáskörébe utalnak véli s ez alapon saját hatáskörét megállapítja, miért is kimondja, hogy a jövőben mindazon ügyekben, melyekben kizárólag települési kérelem elbírálásáról lesz szó, saját hatáskörében fog intézkedni. Kimondja továbbá, hogy a kiadott települési igazolványokról 1914. augusztus elsejéig visszamenőleg nyilvántartást fog vezetni. — Az államvasutak bérbeadása. A sajtóban és a közvéleményben már hetek óta kisért az a hir, hogy a kormány a m. kir. államvasutakat egy idegen pénzcsoportnak (állítólag francia-zsidó Rotschild csoportnak) akarja bérbeadni, esetleg eladni. Ez az intézkedés jobban megakadályozná azt, hogy elrablott országrészeinket valaha visszaszerezzük, mint a békeszerződés minden szigorúsága és kegyetlensége. Mig egyrészt lehetetlenné tenné egy céltudatos, nemzeti érdekünket szolgáló közlekedési politikát és abban a pillanatban béniíaná meg egész Vasúti hálózatunk forgalmát/ amikor- arra- katonai szempontokból a legnagyobb szükségünk lesz, másrészt kipróbált hazafiságu vasutas személyzetünket kitenné az ellenséges, vagy legjobb esetben „nemzetközi" tőkecsoport kényének és a destruktív zsidó-szociáüzmus (a szociáldemokrácia) agitációjának. Ezek ellen a látszólag legtöbb biztosítékot nyújtó szerződéspontok sem tudnák biztosítani a magyar nemzet és vasutasok érdekeit. — Köszönet a Hangyának. A helyben állomásozó M. Vöröskereszt 9. számú Segélyvonatának parancsnoksága hazatérő hadifoglyaink nevében ez uton mond leghálásabb köszönetet a „Hangya", illetőleg a helybeli Uri Kaszinó 230(kettőszázharminc) koronás nemes adakozásáért. — Az összeget hazatérő sokat nélkülözött katonáink ellátásának javítására forditjuk. — Az ezerkoronás buza és árpa. (Séta a piacon). Ma délelőtt szenzációja volt a piacnak. Ami évek óta nem volt már látható a piacon a maximálások és rekvirálások miatt, az ma megjelent: a gabona. Két három gabonás szekér állott a kocsik sorában a piacon a templom mellett. Kettőn árpa volt — két-három métermázsa mindössze — a harmadikon buza. A kocsik körül nem is volt sok érdeklődő és az sem sietett vásárolni. A kibontott zsákban az árpa nagyon soványszemü, paraszti nyelven töppedt volt, a buza sem volt prima minőségű. Az ára mindakcttőnek egyforma volt: ezer korona métermázsánként. A vevőknek bizony elment a kedvük a vásárlástól, az alku is csak nagynehezen indult meg. Végre is égy jókabátos, burzsuj kinézésű polgár vette meg az árpát 800 koronáért, a buza ellenben sokáig nem akadt vevőre, mert gazdája nem engedett a kerek ezer koronából. így hát valószínűleg vissza is vitte áruját. Szóval a gabonapiac megindult, jóllehet a miniszteri rendelet kimondja, hogy a termelő addig a szabadforgalom alá eső gabonáját sem adhatja el, amig ami kivetett gabonamennyiséget be nem szolgáltatja. De hiszen, édes Istenem, szeretnénk' tudni, hogyan gondolta azt a minisztei hogy" a 25,000 koronán fölüli jövedelemmé bírók már augusztus elsejével maguk szerzik be a gabonát, amikor augusztus elsején még kevés gazda van abban a helyzetben, hog a beszolgáltatandó gabonáját leszállíthassa és így a szabadforgalmat is megkezdhesse. — A gyümölcs és zöldségpiac elég élénk volt, az árok azonban változatlanul magasak. Hogy csak egy-két dolgot emlitsünk, a körte kilója 6—7 korona volt, az almáé 4—5 korona, a ringlóé 8—10 korona. Tejfel és turó kevés volt és az is rokonságban látszott lenni mindennel inkább, mint a tiszta, valódi tejfellel és túróval. — Farkas Péteí bödögei illetőségű cigánytól egy egyfedelű női aranyóra vétetett őrizet alá, melynek hátlapján félkörben kék és fekete email diszités van. Az óra jogos szerzését igazolni nem tudja, nagyon valószínű, hogy lopásból szármaik. — 80 százalékos a klőrlés. A közfogyasztás céljaira igénybevett termények felőrlése tárgyában ma rendelet jelent meg. Az uj őrlési rendelet kimondja, hogy a két százaléknál nem több idegen keveréket tartalmazó 76 kg. sulymennyiségü búzát, korpa és hu" ladék elvonása után 80 százalékra kell kiőrölni s ebből a következő dara- és lisztfajtákat szabad előállítani: darát és finom tésztalisztet a búzamennyiség összsúlyának 15 százalékáig (ebből a mennyiségből dara legfeljebb csak két százalék lehet); főzőlisztet, — amely a régi tipusu 2-es lisztnek felel meg — az összsúly 25 százalékáig, kenyérlisztet pedig 40 százalékáig. Búzából, rozsból és kétszeresből takarmánylisztet előállítani nem szabad. A rozs és kétszeres kiőrlésénél 82 százaléknak megfelelő egységes mennyiségű lisztet kell előállítani. A megengedett porlás maximuma búzánál 2 százalék, rozsnál és kétszeresnél 3 százalék, árpánál 3 és fél százalék. A jelen rendelet intézkedéseit a jövőben a közélelmezési ugyancsak rendeleti uton negváltoztathatja. Felelős szerkesztő : Boksay Endre. Főszerkesztő: Blazovich Jákő. Laptulajdonos: A Ker. Szoc. Párt. Kiadó: Ker. Nemzeti Nyomdaváilalat. Egy fiu kocsisnak egy ló mellé aug. 1-ére felvétetik, ss Cíb a kiadóban. Augusztus 1-ére bútorozott szobát keresek teljes ellátással. Cim a kiadóhivatalban. A református főiskolai köztartás iiaEcácmSt keres. Közelebbi fölvilágosítást Fejes Zsigmond tanár, köztartási felügyelő ad. = (,amiaiunn»iiUHimuunii«i», ( /cséplést vállrlok.\ 1 s S 3 6 loerös Hoffer es Schranz • • gözcsépiő- készlettel, elevátorral, valamint benzinmotorral azonnal cséplést vállal = j HÜTTER VILMOS I V részcséplö vállalata Pápa, Főtér 17. / \ •••»•aaaaawiaamwiaawaa«á«aa» waa«»*
