Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-07-11 / 35. szám

2 PÁPA ÉS VIDÉKE 1920 julius 11. Megalakul az egységes kormányzópárt. — R megállapodást a pártok holnap ratifikálják. — Budapest, julius 10. Az egységes kormányzópárt megalakítása tekintetében újahb jelentős lépések történtek. A pártközi bizottság olyan megállapodásokat létesített, amelyek alapján, ha a pártok is hozzájárulnak, az egységes kormányzópárt létrejöhet. A bizottság döntését holnap a pártok plénuma elé terjesztik s a végső állásfoglalás itt fog megtörténni. A keresztény párt megbízottai kifejtették, hogy a pártegyesülés eredményes csak akkor lehet, ha minél előbb megoldásra viszik azokat a nemzeti, keresztény, agrár és szociális szempontból égető fontosságú kérdéseket, amelyeket a keresztény irány a programmjába vett. Hangsúlyozták, hogy az egyesülés elő fogja segíteni azon ígéretek beváltását, amelyeket a pártok a válaszóknak tettek. Miután a tárgyalások folyamán tisztázódott az, hogy az uj párt ezeknek a kívánalmaknak meg fog felelhetni, a keresztény párt hajlandónak jelentette ki magát a fúzióra. A pártok küldötteinek értekezlete este 7 órakor kezdődött Bethlen elnöklete alatt és 10 óráig tartott. A kiküldöttek megállapodtak, hogy a három part Egyesült Keresztény Nemzeti Földmives és Kisgazdapárt néven egyesül; az uj párt programját a 3 párt programjából egy kiküldött bizottság állítja össze, amelybe a kisgazdapárt 3, a Nemzeti Egyesülés 2, a disszidensek 1 tagot delegálnak. Az alakulás elfogadásáról a pártok pléniuma holnap fog véglegesen dönteni. A pártok ugy döntöttek, hogy a kabinetben Bethlenen kivül pártonkívüli politikus nem vehet részt — Bethlen a kormány megalakítására vonatkozó tárgyalásokat tovább folytatja; a kabinet megalakítására teljes szabad kezet biztosítottak neki a pártok. Információnk szerint az új kormány következőképen alakul meg: belügyminiszter: Ráday Gedeon gróf; hadügyminiszter: Lukasich Géza tábornok, földmivelésügyi: nagyatádi Szabó István; kereskedelmi: Rubinek Gyula; közoktatásügyi: Halter István ; köz-' élelmezési: Guthi Tódor; pénzügyminiszter: Popovics Sándor; külügyminiszter: Csdky Imre gróf. 9 magyar közönség megtorló iníézhBdósehBf követel a bojkott Ellen. Magyarország közönsége ma már szinte egyértelműen állást foglalt az Amszterdamból irányított nemzetközi bojkott ellen. A kormányhoz özönével érkeznek a különböző szövetkezetek, testületek és községek fölterjesztései, amelyekben egyhangúan követelik, hogy a kormány a legönérzetesebb módon lépjen föl a nemzetközi munkások terrorjával szemben és tegyen megfelelő, energikus megtorló lépéseket. A magyar kormánynak egy legújabb rendeletére Köpcsénynél huszonöt kilométer széles bojkott-zónát alakítottak, amelyen át a magyaroktól és csehektől megszállott területek között minden személy- és áruforgalmat megszüntettek. Ezzel a magyar kormány elejét akarja venni, hogy az Ausztria ellen irányuló ellenbojkottot kijátszhassák oly módon, hogy cseh megszállt területen keresztül menjenek Magyarországból Ausztriába és vissza. Nagy feltűnést keltett Bécsben az egyik hollandi segitővonat parancsnokának leleplezése. Ez a parancsnok kijelentette, hogy Fimmen szakszervezeti titkár egyáltalában nem hollandus, hanem orosz zsidó bolsevik, a kinek Hollandiában még csak polgárjoga sincs. Bebizonyosodott továbbá, hogy a bojkott eszméje Böhm Vilmostól, az egykori hadügyi népbiztostól származik, aki élénk összeköttetésbnn van Károlyi Mihállyal és Diener Dénes Józseffel. Közben Bécsben folyton növekszik a drágaság. Az egyes élelmicikkek ára a bojkott kezdete óta általánosságban mintegy száz százalékkal növekedett. általános mozgosiíós Romániában. Bukarest, jul. 10. A román kormány, tekintettel a lengyel front eseményeire elrendelte az egész román hadsereg mózgósitását, hogy megvédje Beszerábiát. Orosz-cseh barátkozás. Prága, jul. 10. A cseh kormány és a cseh politikusok orosz-barátsága napról-napra mindjobban kidomborodik. A cseh sajtó hivatalos helyről nyert sugalmazás alapján napról-napra hosszabb cikkekben fejtegeti, hogy Csehországnak szüksége van Oroszország barátságára, sőt legutóbb az agráriusok lapja nyíltan követeli a kormánytól, hogy kössön szövetséget Oroszországgal. Az orosz rubel már dolgozik Csehof&Ságban is: a londoni tárgyalásairól hírhedt Krassin szerződést kötött cseh bőrgyárakkal bakancsoknak, cipőknek oz orosz sereg számára való szállítására. Ezekért Leninék áz elkommunizált arannyal fizetnek. gyorssegély a megyei tiszfsiselübneb. Ismeretes a junius 15-i vármegyei közgyűlés azon határozata, amellyel a vármegye szolgálatában álló közalkalmazottak kétségbeejtő sorsán enyhíteni kívánván, részükre gyorssegély nyújtását határozta el és pedig — Győr és Fehérvármegyék példáját követve — olyan módon, hogy önkéntes felajánlásra szólítja fel a vármegye adófizető polgárait. Ennek a módját úgy állapították meg, hogy „Veszprémvármegye alkalmazottak gyorssegély alapja" elnevezéssel alapot létesítettek, amelyre minden adófizető polgár az 1917. évi egyenes államadójával és általános jövedelmi pótadójával egyező összeget fizeti be, mint hozzájárulást. — A gyorssegély akció lebonyolítására a központban és a járásokban bizottságokat létesítettek. A pápai járásban a bizottság elnöke: Sült József; tagjai: Kiss József, Töreky Árpád, dr. Vécsey Tamás, Nikodém Mihály, Bélák Lajos járási főszolgabíró. A központi bizottság nevében Kránitz Kálmán félsz, püspök, a bizottság elnöke és Pósa Endre a bizottsági jegyző a vármegye adófizető polgáraihoz felhívást intéztek, amelyben részletesen ismertetvén az akció célját és módozatokat, az érzelmi részben igy szólnak polgártársaikhoz: „Midőn a segélyakciót megindítjuk, az egyébként közismert körülményekre csak nagy vonásokban hívjuk fel a figyelmet. Nyugodtt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy a hosszú háború alatt a harctereken küzdött katonák után közvetlen a közszolgálati alkalmazottak következtek azok sorában, akiknek vállaira a legsúlyosabb feladatok nehezedtek s akiknek megfeszített erővel végzett munkája a legelemibb életszükségletek gondtalan fedezéséhez elégséges díjazásban sem tészesült. A háborút követő forradalmak viharai őket érték először, az államháztartás kedvezőtlen helyzete velük éreztette legfájdalmasabban lesújtó hatását. A háború második évétől kezdödőleg rohamosan fokozódó általános drágaságot a termelő, az iparos, a kereskedő, a szabad pályán működő honorácior osztály át tudta hárítani másra, csak ők nem, mert pénzbeli javadalmazásuk nem növekedhetett megfelelő mértékben az árakkal. Itt a helyzet megvilágítása céljából csak arra utalunk, hogy közepjavadalmazásu alkalmazottaink jelenleg havi 600—800 koronával vannak díjazva, mely mellett önként vetődik fel a kérdés, hogy ily összeggel ma minő más társadalmi osztályok látnák biztosítva megélhetésüket. Ily viszonyok közt reánk hárul ama súlyos, de nemes erkölcsi és hazafias kötelesség, hogy vármegyénk kipróbált és nyomorát eddig panasz nélkül viselő közszolgálati alkalmazottainak válságos helyzetében sürgősen segélyére siessünk. Ne engedjük a kétségbeesés, a pusztulás örvényében sodortatni azokat, akiket a közügy szolgálatába önmagunk állítottunk, akik mindnyájunk érdekében önzetlenül, hűséggel és becsülettel dolgoznak, s akik, mint bizalmunk letéteményesei, hivatva lesznek az újjáépítés reánk váró nagy munkáját velünk megosztani. Segítő kezünkkel simítsuk el homlokukról a megélhetés sötét gondja szántotta redőket, hogy nélkülözhetetlen létfentartási eszközeik birtokában biztos hittel és reménnyel eltelve jövendő sorsuk iránt, ujult erővel és buzgalommal^ szolgálhassák tovább a vármegyét és a hazát." A felhívás végén a községi elöljáróságokhoz szólnak annak kibocsátói a község képviselőtestületének lehető legrövidebb idő alatt rendkívüli közgyűlésre leendő összehívását kérvén tőlük s az akció érdekében megfelelő instrukciókat adnak nekik. Ugyanily értelmű szöveggel intéznek kérelmet közvetlenül a 200 K-át, vagy azt meghaladó összegű egyenes és áll. jövedelmi pótadót fizető polgárokhoz. HÍREK. Szombat, julius 10. — A konjunktúra politikusról kitűnő jellemzést olvastunk dr. Mohácsy Lajos lapjában, a „Dunántuli Egyetértésiben. Szószerint adjuk, hadd élvezzék olvasóink is: „A konjunktura politikus az, aki a politikában napirenden levő rendszerváltozások szerint változtatja a saját irányelveit, mit sem törődve azzal, hogy ez a gyakori elv cserebere, köpönyegforgatás jellemtelen dolog, megvetésre érdemes tulajdonság. A konjunktúra politikus csak egyet tart szem előtt: bárhogyan is forduljon a világ sora, akár milyen elvü-pártu politika érvényesüljön is, a fődolog ő előtte mindig csak az, hogy ö felül legyen." — „Ezek a konjunktura politikusok a legveszedelmesebbek. Mert miközben mindig csak a saját érdeküket, hasznukat, érvényesülésüket keresik, azzal egy-