Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)
1920-07-11 / 35. szám
1920 julius 11. PAPA ES VIDEKE 3. általán nem törődnek, hogy mi lesz a közérdekkel, mi lesz a pártprogramban hirdetett elvekkel ? Ők csak a saját előnyüket keresik, csak azon ügyeskednek, hogy a saját becses személyük érvényesüljön, minden egyéb mellékes." „Továbbá ismertető jele a konjunktúra politikusnak az, hogy ahova áll, ott hangoskodásával, ügyeskedésével szolgálatokat igyekszik tenni, érdemeket szerezni, hogy ezzel elhitesse az uj gazdával, hogy ő igazán, őszintén szereti az uj pártot, az uj irányzatot. A legtöbbször ezek a konjuntura politikusok a leghangosabbak, legbőszebbek az uj elvek hirdetésében. Szinte a szemtelen erőszakosságig tudnak menni." „És még egyet jegyezzünk meg magunknak ezekről a konjunktura politikusokról, a mit mindenkinek tudnia kellene, tudniillik azt, hogy ugy az egyesekre, mint az országra pusztulást, kárt hozó politikai áramlatok gyó • zelemre segítésében a legtöbbször ezeknek van legtöbb érdemiik. Egyszóval: a legtöbb bajnak ók az okai. Mert ha ők is gerincesek, tisztességesek tudnának maradni, ha nem adnák, dobnák oda magukat a mindenféle destruktiv irányt szolgáló, de talán egyéni sikert, előnyt, érvényesülést igérő irányzatnak és nem csapnának fel propagandistáknak, akkor az ilyen irányzat egszerüen megtörne a becsületesek, clvhüek kitartásán." Mohácsi azután egy két konjunktura politikus nevével is szolgál, mint ilyeneket emliti * meg: Csizmadia Sándor képviselőt, aki a Károlyi forradalom után földmivelésügyi népbiztos lett; Friedrich Istvánt, Holitschert, Ruppert Rezsőt, Zsilavi pápai tanítót és Lakos Béla tanárt. — Ezekről szóló soraihoz nincs egy szó hozzátenni valónk. Csak egy-két csöndes kérdésünk volna mindössze: 1. Vájjon mit szólhatnak arra a pártra, amelynek oszlopos tagjai az Egyetértés, mint „a kisgazdapárt lelkes harcosa" által is konjunktura politikusoknak bélyegzett Ruppert Rezső, Holitscher, Zsilavi, a pártot cserélt Pálffy Dániel, a kommün alatt előadást tartó Drozdy és több ilyen. 2. Nem gondolja-e Mohácsi ur, hogy a „konjunktura politikus" meghatározás kitűnően ráillik bálványozott vezérére, nagyatádi Szabó Istvánra ? Arra a nagyatádira, aki az országzüllesztő Károlyi kormányban nagy szerepet játszott, aki a szociálista-kommunistákkal termelő- szövetkezeteket akart alapitani, aki Kaposváron a parasztság lecsillapítására Göndör Ferenccel (azelőtt Krausz Náthán!) kebelbarátjával, a bécsi kommunisták véresszájú bérencével jelent meg; aki tagja volt a szocialistapártnak, aki a kummun után Garamival és Peidlvel együtt dolgozott Fridrich ellen???! Nem gondolja ? — Megyéspüspökünk Svájcban. Dr, Rott Nándor megyéspüspök kedden Einsiedelnbe utazott Hanauer István váci püspökkel a magyar püspöki kar megbízásából az ott tartandó Palisztina kongresszusra. A főpásztor csak augusztus elejével tér vissza Svájcból. — Cseh-rnódszcr. Rosszul állhat a csehek szénája. A magyar hadsereghez mérten óriási cseh haderő bizony aligha mondhatja el magáról, hogy a cseh kormány föltétlenül bizik harci értékében. Nem, Massaryk hires hadserege félve tekinget a nemzeti hadseregre. Legalább is azt bizonyítja a csehek legújabb találmányú, mellyel a nemzeti hadsereg megszállott területről való tagjait igyekeznek ártalmatlanná tenni. A cseh hatóságok ugyanis ujabban oly nemzeti hadseregbeli katona egyéneknek, kiknek hozzátartozóik megszállott területen vannak, az ottmaradt feleségek, anyák, testvérek nevében riasztó üzeneteket küldenek sürgönyileg, melyben „az aggódó hozzátartozó* sürgősen és „okvetlenül" hazahívja őket a megszállott részre. Ott aztán sietnek a szegény elbolonditott katonát elfogni. Eddig a módszer csalhatatlan, csakhogy a szegény cselákok nem számítanak a véletl eure. Mert előfordult néhány oly eset, hogy olyan „haldokló feleség" irt Nyitra környékéről az urának, aki egyáltalán nem volt haldokló, sőt nem is volt Nyitra környékén, hanem Budapesten vagy más megszállatlan helyen az urával egyszerre olvasta a vésztjósló táviratot. Igy tehát tudjuk menynyire kell értékelni az ilyen üzeneteket. A nemzeti hadsereg katonái nagyon jól tudják, hogy a csehek csak egyenként és fegyvertelenül szeretik látni a magyar katonát, mert hiszen ellenkező esetben nem büptetnék statáriálisan a „szabadság köztársaságában" azokat, akik a vitéz cseh légionáriusoknak azzal okoznak szívdobogást és azzal fagyasztják meg bennük a vért, hogy elkiáltják a hátborzongató kiáltást „prigye Horthy I" — Menetrendváltozás. A Máv. igazgatóságának legújabb rendeletére a Szombathely felé reggel 7 óra 52 perckor induló, a Szombathely felől délután 6 óra 27 perckor érkező és a Csorna felé reggel 5 óra 25 perckor induló, valamint a Csorna felől d. u. 5 óra 33 perckor érkező vonatok, — amelyek eddig csak hétköznapokon közlekedtek, a mai naptól kezdve vasárnapi napokon is rendesen közlekednek. — A Pápavidéki Gazdák Szövetsége tagjai, ha őszre vetőmagot (őszi árpa, buza) óhajtanak beszerezni: azt a kivánt mennyiség feltüntetéséivel a titkán hivatalnál (Pápa, uradalmi igazgatóság) f. hó 25-ig okvetlenül jelentsék be.— „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" 1 hl. űrtartalmú kender-gabonaszákot darabonként 95— liszteszsák nagyságú toldott jutazsákot pedig 85 koronáért ajánl. A szükségletet a titkári hivatalnál f. hó 15-ig kell bejelenteni, hogy a megrendelés minél előbb megtörténhessék. — Posta és távirdai műszerésztanocok felvétele. A magy. kir. posta központi anyagraktára és készülékjavitó műhelye f. évi szeptember hó folyamán négy polgárit vagy, négy középiskolát végzett fiukat felvesz műszerész-tanoncoknak. Az erre vonatkozó kérvényeket f. évi julius hó 15-ig kell a fenti helyre beadni. Bővebb felvilágosítást a helybeli posta és távirda-hivatal ad. — A földbirtok-reform. Nagyatádi Szabó István miniszter benyújtotta a kormányzónak a földbirtokreformot tárgyaló memorandumát. A memorandum, amely legközelebb törvényjavaslat formájában a nemzetgyűlés elé kerül, elsősorban felsorolja mindazokat, akiket a törvény földhöz akar juttatni. Ezek szerint földet kapnak: törpe birtokosok, földtulajdonnal nem biró mezőgazdasággal foglalkozók, kisiparosok, közalkalmazottak, volt katonatisztek, vagy altisztek, akik mellékfoglalkozáskép gazdálkodással akarnak foglalkozni, de ezek földje 2000 négyszögölnél nagyobb nem lehet. Földhöz jutnak továbbá a javaslat értelmében a végkielégítéssel vagy nyugdíjjal elbocsdjtott közalkalmazottak, katonák, hadirokkantak. özvegyek és árvák. Községek és végül a törpe- és kisgazdaságok 200 holdra kérhetik birtokuk kiegészítését, hogy ezek a középbirtokok mint mintagazdaságok a többtermelés és mezőgazdasági népkultura fejlesztésére szolgáljanak. A törvényjavaslat szerint családi házak céljarra 300 négyszögöl föld adható az arra jogosultaknak. A törvényjavaslat ezután a szükséges földterület igénybevételének módozatairól szól. A földhöz az igényjogosultak megváltás utján jutnak. Megváltható e törvény céljának elérése végett minden 1919 január 1-én 500 holdon felüli területtel biró földbirtok, amennyiben a területre szüksig van. Az egyes birtokok 500 holdon aluli területe csak természetbeni kicserélés alapján vehető igénybe. Az eddigi tulajdonosok teljes kártérítésben részesítendő/:. Az eladási ár a birtokbavétel ellőtt kifizetendő, de akinek még 1000 holdnál nagyobb birtoka marad, az a megváltási ár felét záloglevelekben köteles elfogadni. Olyan birtokosok, akiknek birtoka részben megváltás alá kerül, fölajánlhatják megvételre az államnak egész birtokukat és ez esetben az Országos Telepítési Tanács dönt. A földigénylök összeirdsdt a községi elöljáróságok végzik. — Felhívás. A pápai szervezett keresztényszociálista összmunkásság folyó hó 11-én,. vasárnap délután 4 órakoz a Kaszinó nagytermében közös naggyülést tart, melyen a munkásság gazdasági érdekeiről és a ker. szociálista munkássajtó fontosságáról lesz szó. Testvérek! Keresztényszociálisták! E fontos gyűlésről egyetlen szervezett munkásnak sem szabad hiányoznia, ki önmagáért, keresztény és magyar érdekekért velünk egysorban küzdeni akar. A gyűlésen Szűcs Dezső nemzetgyűlési képviselő is fel fog szólelni, Legyetek ott mindnyájan I Ker. szoc. üdvözlettel: a Szakszervezetek Vezérlő-Bizottsága. — A vágvidéki kommunizmus. Budapesti lapok jelentették, hogy Galgóczon és Lipótváron kitört a kommunizmus. Ma kezünkbe jutott a Pozsonyban cenzúra alatt megjelenő Magyar Újság és a Hiradó egyegy julius 4-ikéről megjelent száma. A Magyar Hiradó vezető helyen „Önálló galgóczi tanácsköztársaság" cim alatt a többek között a következőket irja: „A munkásság Czimermann (bolseviki vezér) vezetése alatt tömegesen keresi fel a nagybirtokosokat, a magtárak kulcsait elviszik és kijelentik, hogy a gabona, amelyet csépelni fognak, kizárólag a galgóczvidéki munkásságé. Ez a mozgalom az egész Vágvidékre kiterjed. A hatóság tehetetlen. Kevés a csendőrség a terrorral szemben és a vezetők fanatizálják a munkásságot. A kommunisták eddig nyolc nagybirtokot teljesen hatalmukba kerítettek és proklamálták az önálló galgóczi tanácsköztársaságot. Amikor a cseh-szlovák hatóság Felcsán kommunista vezért felszólította, hogy nyugtassa meg az állam érdekében a munkásságot, büszkén válaszolta: „Semmi közöm a köztársasághoz! Nem ismerem el a cseh-szlovák köztársaságot!" Lipótvárott is kitört a bolsevizmus és a kommunisták szocializálták a szeszgyárat, tisztikara menekülni volt kénytelen." A Pozsonyi Hiradó egy nappal később megjelent száma megírja, hogy Dérer István miniszter julius 2-án Galgóczra érkezett a kommunizmus felborító eszméinek letörésérc. A miniszter részt a Felcsán által egybehívott munkásgyülésen. Ott Felcsán rendkívül éles kommunista beszédet tartott s kijelentette, hogy a munkásság a kommunizmus mellett foglalt állást és erőszakkal is érvényt szereznek jogaiknak. E beszéd hatása alatt a munkás-tanácsok megalakítása folyamatban van és a bolsevikiek már a munkásság egy tekintélyes részét fel is fegyverezték. Hálanyilatkozat. Mindazon kedves ismerőseink, kik felejthetetlen kis fiunk halála alkalmával mérhetetlen fájdalmunkat részvétük nyilvánításával, temetésén való megjelenésükkel, vagy bármi módon enyhíteni szivesek voltak, ez úton fogadják hálás köszönetünket. Szedlmayer Dezső és neje.