Pápa és Vidéke, 14. évfolyam 1-46. sz. (1919)
1919-01-19 / 3. szám
XIV. évfolyam. Pápa, 1919 január 19 3. szám. ES VIDEKE Politikai hetilap. A papai Katholikus Kör es a papa-csóth! esDeresi Kerület tanítói körének nivataios lapja. Előfizetési ár: Egész évre 20, félévre 10, negyedévre 5 K. Egyes szára ára 40 fillé: A lap megjelenik minden vasamat Kiadótulajdonos A Pápai Katholikus Kör Felelős szerkesztő Kecskés Lajos. A szociáldemokrácia családi élete. Megszületett Pápán is a szociáldemokráciának elsőszülött fia: a kommunizmus. Bábaasszonyként a vajúdó édesanyja körül dr. Kalmár Simon ólálkodott, hogy Herodesként mindjárt el is vágja az ártatlan csecsemő nyakát. Máshol, ahol t. i. a családi élet szentsége nagyobb becsületnek örvend, mint a vörös apostoloknál, mikor születés van a háznál, nagyobb az öröm, mint jelenleg a Munkás-otthonban. A családi békét ez az uj csecsemő teljesen felforgatta náluk és ők, kik különben törlik a keresztlevélből a törvényéé vagy törvénytelen jelzőt, egyáltalán nem akarják elismerni a kommunizmust »törvényes« utódnak. Pedig aki csak kissé is ismerte a család ősapját: Marxot, ugy találja, hogy ez a gyerek feltűnően atyjára ütött. Veszedelmes torzszülöttnek tartjuk mi is a kommunizmust, amely rombadöntötte a nagy Oroszországot, de a szociáldemokráciának nincs joga ellene küzdeni, mert az ő gyermeke. Kommunizmus vagy bolsevizmus csak ott terem, ahol a kedves édesmama a kertet számára megmunkálta. Hiába vagdalódzik Kalmár ur ellene, amit ez a hálátlan fin szüleiről elmesél, az igaz. Hamarosan megtudtuk a kommunistáktól, hogy a vörös apostolok titkon 60 millió K-t fogadtak el a hadimilliomosoktól. Persze ingyen! (Lukács László csak 4 millióval vette meg az országot!) Azóta látjuk e jó urak elegáns fogatokon járni, a volt kőmiveslegényeket elsőosztályu kupékban utazni, finom ruhába öltözve előkelő vendéglőkben étkezni! Az újszülött csecsemő azt is elárulta naivitásában, hogy 50—60, sőt 100 K-ás napidijakért érdemes mézes madzagot húzni a nép száján végig. Nincs is rossz izlése Kalmár urnák sem, hogy ker. szociálista és korcs antiszemita elveit rövid időre megint visszacserélte hasznosabb elvekre! Szerkesztőség: Barát-utca 3 házszám, k kiadóhivatal vezetője Pados Antal, Csatorna-utca 8. házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. A szociáldemokráciának mostohája a kisgazdatársadalom: A háború hosszú négy évében a Népszava tajtékzó dühvel támadta és szidta a kisgazdákat: »uzsorás parasztnak«, »árdrágítónak« stb. nevezte. Bokányi ur ugy kedveskedett a gazdáknak, hogy odavágta nekik: »A bagósszáju parasztra fütyülök«. No és ma ? A kormány kiküldötte leereszkedik a gazdákhoz s a karácsonyi időkben még meg is tisztelte őket magas látogatásával. A becsületes magyaroknak persze áradozott a szive s nem tudják elfelejteni kedves vendégüket. A jó kommunisták azt is elárulták, hogy a taktika a következő: A vezért megfélemlíteni. Majd hatalmas ígéretekkel elszédíteni Mert hát a paraszt buta és bedől — a szociáldemokraták szerint! Ha nincs vezér, a nyáj szétszalad és beszalad pont — a Munkás-otthonba. Nos itt kis tevedés vap! A kisgazdák vannak oly okosak, hogy ezen -a haditerven átlássanak. Ha közülük szép szóval vagy terrorral, ígéretekkel vagy pénzzel el is szédítenek ideig-óráig egyetkettőt, arról ne álmodozzanak a vörös apostolok, hogy ezt a pártot, amely ma a legnagyobb Pápán, megbontsák. A gazdák nagyon jól tudják, hogy most épül Pesten a Haditermény r.-t. 4 milliós palotája. A rekvirálás a legjobb üzlet a világon. Tehát folytatni kell. Eddig a háború cimén, most majd a kommunizmus cimén. Az elvtársak igy szónokolnak: »Amit a föld terem, az közös, az mindenkié, az H.-T. r.-társaságé, ő majd szétosztja az egyenlőség és testvériség elve alapján«. Ez a tiszta igazság elég a gazdáknak! A pápai szociáldemokráciának még vannak családi örömei. Nemrég »muszáj vöt« a dohánygyári munkásnőknek beiratkozniok a Munkás-otthonba. Pokollá változtatták az agitátorok a gyárat, hogy ennek vége legyen, fizetik azok a szegény asszonyok a vörös adót. Soha nagyobb zsarolás, soha nagyobb szolgaság nem uralkodott e Földön! Uraim, kedves vörös apostolok, a középkor legsötétebb korszaka a világosság és szabadság ideje volt ehhez képest, amelyet önök teremtenek! Tisza István, Vilmos császár, Bach és bármelyik Tyrannus a szabadság lánglelkti apostolai voltak! Hol a gondolat, az elvek és a szervezkedés szabadságai? Ily csúfot még nem űztek e fogalommal: szabadság soha a történelem folyamán. Százlajukra írták e szót: szabadság s ha lobogójuk nem volna vörös, a szégyentől kellene pirulnia! A családi kincsek gazdag tárházában a legféltettebb kincs a — felekezeti kérdés. Azt mindenki tudja, hogy a régi keresztény Magyarországban a zsidóság boldog volt. Anyagilag, szellemileg gyarapodott. Senki nem bántotta. Apróbb inkább érzékenységből folyó torzsalkodáson kivül, semmiféle felekezeti harc nem volt. Szent István koronája védte őket Szűz Mária országában 1 1910 ig 4 millió kat. hold földet szereztek s ezt megtették néhány rövid évtízed alatt! 5 millió kat. hold bérletük volt. S mivel Magyarország megmivelhető földje akkor 36 millió kat. hold volt, az ország területének "A-része a zsidóságnak termette az aranykaláSzu búzát, az illatos bort, a mezei virágot! Azóta háború is volt. Nemcsak a zsidóság köréből kerültek ki hadimilliomosok, de az bizonyos, hogy Weisz Manfréd és társai, kik már Svájcban pihenik ki a pénzszerzés fáradságát, nagyon sok földet vásároltak össze. Kérdés, vájjon az ország hányadrészét foglalták el azóta? Jól tettek! Inkább övék legyen, mint a cseheké vagy a románoké! Valamivel több köze mégis csak van a magyar zsidónak a magyar földhöz, mint a cseh, román vagy szerbnek! De azt máig sem értettem, hogy ez a meggazdagodott zsidóság miért csatlakozott az első órában a Vörös zászlóhoz. Itt Pápán is az 50 zsidó hadimilliomos rögtön fölcsapott szociáldemokratának. Pénzt adtak össze a