Pápa és Vidéke, 14. évfolyam 1-46. sz. (1919)

1919-01-19 / 3. szám

2. PÁPA ES V1DEKE 1919 január 19. i szegény elvtársaknak! Selymes szoknyák suhogtak a — Munkás-otthonban. Miért csatlakozik a nagytőke ahhoz a párthoz, amelynek zászlajára van irva: harc a nagytőke ellen. Miért és miért? Végre egy bolysevikitői kaptam a következő felvilágosítást: Minden párt programmja harcol ma már a nagytőke ellen —- szólt a bolyseviki — s csak a szociáldemokrácia mostani vezetősége garancia arra, hogy a birtokreform, a progresszív adó stb. soha komolyan meg ne valósuljon. Ha átmenetileg kap is földet a nép, ez oly föltételek mellett történik, hogy az első rossz termés tönkreteszi az uj gazdát. Ez kénytelen lesz eladni. Ki veszi meg? Aki legtöbbet ád érte. A hadimilliomos! A vörös politika mézes madzagpolitika. Ettől olvad a magyar ember. Az eredmény természetesen az, hogy a mostani kötött birtok megszűnik és lesz kötetlen, de óriási birtok! »Földet a népnek!« Ez a frázis volt a villámhárító, amellyel a nép haragját levezették. A sajtó, amely a nagytőke kezében volt, feneketlen izgatást kezdett a régi rendszer grófjai és főpapjai ellen. A játék sikerült. A nép, a katona még négyéves vezérei, a katonatisztek ellen is fordult azok kedvéért, akik itthon a milliókat zsebelték be! Imigyen szólt a kérgeskezü bolyseviki és hozzátette: »Ilyen a magyar szociáldemokrácia családi élete«. S mig ez a kisded játék folyik, Jászi Oszkár elpaktálja a szép Magyarországot. S ti szegénysorsu zsidók, kik hivatalba jártok, vegyétek a batyut, amellyel jöttetek és gyerünk együtt e szerencsétlen, körülmetélt országból — Amerikába. Kunfi a nagy magyar miniszter lesz a vezérünk! Károlyi is köztünk lesz, ő kopogtat majd Wilson ur ajtaján. Ü kérje majd meg a felséges elnök urat, hogy mivel a 14 pont szellemében jöttünk ide, fogadjon be országába, mert nekünk már nincs hazánk! Ti pedig boldog elvtársak, kik még mindig az Internacionálétól várjátok Magyarország feltámadását, mig el nem nyel benneteket a Nacionalizmus a Kárpátokról az Alföldre hömpölygő tengere, válasszátok meg Jászi Oszkárt az uj független magyar köztársaság elnökévé és mondjátok meg neki, hogy kössön szövetséget Nikitával ezen jeligével: Szervezkednek a világ legkisebb országainak fejedelmei. 7. — Felügyelőbizottsági gyűlés. A Ker. Fogy. Szöv. felügyelőbizotsága ma délelőtt 11 órakor a Katii. Kör. helyiségében Okolicsányi József elnöklete alatt ülést tart. A ker. központi Népiroda. A háború alatt és a háború előtt a pápai szegény nép árva volt. Mindenki csak nyúzta s szipolyozta. A forradalom óta a helyzet még rosszabb. Mióta a szociáldemokraták uralkodnak, azóta a szegény nép oda is fizeti adóját. Mindenkit beterelnek, mindenkin kivasalják irgalmatlanul a tagsági dijat és a Népszava előfizetési árát. Hogy ennek a vérlázitó, hallatlan zsarolásnak véget vessünk. Pápa és vidékének jóérzésű közönsége felállította a ker. központi Népirodát, amely bárkit párt- és felekezetkülőmbség nélkül szivesen lát, jó tanácsokkal ruház fel, útba igazit, panaszát fölveszi, eljár ügyében, alkalmazást, lakást szerez — teljesen ingyen. Van az Irodának ügyvédje, orvosa stb, akik az Irodában kiállított utalvány ellenében jogi, egészségi dolgokban ingyen állnak a közönség rendelkezésére kisebb ügyekben; nagyobbakban pedig mérsékelt jutalékot kérnek. Az Iroda nyitva van reggel 8 órától késő estig. Helye egyelőre, mig a lakáshiány megszűnik, Flórián-u. 12. Senkinek, aki oda folyamodik, nem kell a ker. szociálista vagy Kisgazdapártba belépni és tagsági dijat fizetni, hisz ez utóbbi párt nem szed kötelező tagsági dijat. Válságos kisipar! A mai zűrzavaros élet közepette, minden társadalmi osztály iparkodik a maga érdekeit, gazdasági szervezetben biztosítani. Ezt teszik az ipari és gyári munkások közés magántisztviselők, hogy a szervezkedés erejével biztosítsák a számukra szükséges életfeltételeket. Pusztán akisiparosság az, akik a szervezkedés ezen szükséges várainak felépítését elhanyagolták és nem építették ki, hogy a saját érdekeiket megvédelmezhessék. A szervezetlen kisiparosságot, mint ilyent mindenki szabadon zsákmányolhatja ki. A lánckereskedők és árfelhajtók nem egy kisiparost juttatnak börtönbe, mig ellenben az igazi uzsorások az árut elrejtő spekulánsok még ma is szabadon garázdálkodnak. Az egykor virágzó kisiparososztály, mely társadalmunk és állami életünk gerincét képezte, most mint oldott kéve hull szét a régi bűnös politikának mulasztása miatt, mely mindig az erős félnek és a kapitalistikus érdekeknek volt támogatója. »Aki birja marja« elvét vitte bele a gazdasági élet tülekedő versenyébe s igy a gyenge szervezetlen kisiparosság mindig alul maradt. Ezen tarthatatlan helyzetet ismerték fel a kisiparosok is, most amikor a szervezetlenség káros voltát érzik. — De hogy a szervezkedés a kisiparosság érdekeinek is megfelelő legyen, abban a táborban kell elhelyezkedniük, hol becsülettel karolják fel az érdekeiket. Hisszük, hogy az iparosság felismeri a helyes irányt és nem dobja magát oda azoknak, kik hamis jelszavakkal és kortes fogásokkal az iparosság érdekeivel ellentétben álló táborba akarják őket toborozni. Az ilyen szervezkedéstől a kisiparosság nem sokat várhat, különösen akkor, amikor ezen pártba a terror és az erőszak fegyveré| vei akárják bekényszeriteni, hol nem is olyan régen »kócos« aknak nevezték a kisiparosokat. Ugyan ézen pártnak a hivatalos lapja irta, hogy: »Mi nem kegyelmezünk a kisiparosoknak, hanem célunk a termelőeszközöket közössé tenni.« Tehát világosan láthatja mindenki, hogy az ilyen elvek és pártok a kisiparosság megszüntetésére törekszenek, hogy ily módon a gyár rabszolgájává tegyék őket. A józan ész tanácsára hallgatva tehát olyan szervezetben vagy pártban van a helyünk, mely független iparos osztály támogatását elősegiti. Ennek harcosa a keresztény szociálista párt, mely követeli a kisipar állami támogatását az iparűzés képzettséghez való kötését és az önálló iparkamarák felállitását. Iparosok ! Szervezkedjetek és tömörüljetek a keresztény szociálista zászló alatt, hogy a jövő boldogulása és a kisiparosok existenciája biztositva legyen számotokra. — Szomorú jelenség

1. Amint jeleztük a város területén a feleslegesnek látszó élőfák kivágása, a fainség enyhítésére, megkezdődött. Az első órákban rendben ment a fa kiosztása, amig az alsóvárosi temetőig nem jutottak. Itt egyszerre, a közeli lakosok közül mint valami fúriák rohantak rá a még lábon álló fákra s amire a városgazda közbe tudott lépni, a temető fáinak legnagyobb részét kiirtották. A legszomorúbb az a dologban, hogy nem csak a fainségesek, hanem jobbmódú, fával bőven ellátott emberek is résztvettek e sehogyan se' dicsérhető műveletben. Evégett a fák kiosztását a további intézkedésig beszüntették. Válasz a „Pápai Lapok"-nak. A »Pápai Lapok« f. hó 12 én megjelent számában hirt közölt arról, hogy a szövőgyárban két táborban küzd, szervezkedik és agitál a munkásság és hogy a többségben lévő keresztény szociálista munkások f. hó 10 én teirorral akarták kényszeríteni a kissebbségben lévő szociáldemokrata munkásságot arra, hogy belépjenek a keresztény szociális pártba, illetve szakszervezetbe. A keresztény szociális szakszervezet munkásai ezzel szemben kijelentik, hogy a »Pápai Lapok«-ban megjelent közlemény nem fedi a valóságot, mert a szövőgyár ker. szoc. munkásai se most, sem azelőtt nem éltek a terror fegyverével, sőt a legnagyobb felháborodással Ítélték el azok eljárását is,, kik az egyéni jog letiprásával iparkodtak saját maguk hatalmi önkényének érvényt szerezni, A gyárban nincsenek is szervezett szociáldemokraták és igy szó sem lehet azok terrorizálásáról. Hogy a karhatalom kivezénylése mire volt jó és kinek a parancsára történt, mikor semmi rendzavarás és üzemfennakadás nem volt, arról talán csak a Pápai Lapok cikk irója tudna felvilágosítást adni. Egyet azonban a cikkíró úr b. figyelmébe ajánlunk és ez az, hogy ha az erőszakos szervezésről kiváp cikket irni, akkor tessék széjjel nézni a dohánygyárban, ott van anyag bőven — és a terrorizálok nem keresztény szociálisták. Ennyi téves és rosszakaratú beállítás után még örülnünk kell, hogy az aszfaltgyalogjárda fölszedését a Csurgai ház előtt nem a keresztény szociálistákra fogják.