Pápa és Vidéke, 14. évfolyam 1-46. sz. (1919)

1919-10-03 / 30. szám

4. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1919 szeptember 30. bérbe vagy alhaszonbérbe adott ingatlanokra vonatkozólag kötöttek. 2. §. Bármelyik fél a haszonbérleti szerződés meghosszabbításának mellőzését kérheti, ha az ingatlan gazdasági hasznosítása a haszonbérleti viszony fenntartása nélkül is biztosítva van, vagy a fennforgó körülményeknél fogva a haszonbérleti viszony fenntartása a kérelmező félre nézve lehetetlen lenne vagy őt vagyoni romlásnak tenné ki. Ha a haszonbérbeadó a meghosszabbítás mellőzését abból az okból kéri, mert az ingatlant saját kezelésébe kívánja venni vagy más bérlőnek kivánja bérbeadni, a kérelem tárgyában határozásra hivatott bizottság a haszonbérleti szerződés meghosszabbításának mellőzését kimondani köteles annak vizsgálata nélkül, hogy az ingatlan gazdasági hasznosítása a haszonbérleti viszony fenntartása nélkül is biztosítva van-e. 3. §. A 2. §-ban említett kérelem felől a 4. §. értelmében alakítandó bizottság határoz. A kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes törvényszék elnökénél kell előterjeszteni, még pedig az 1919 november hó 1. előtti lejáró szerződésekre nézve a jelen rendelet életbeléptétől számított 15 nap alatt, az 1919 október, november vagy december havában lejáró szerződésekre nézve 15 nappal a lejárat előtt, az 1919. év eltelte után lejárókra nézve pedig legkésőbb három hónappal a lejárat előtt. Ha az illetékes törvényszékkel az ingatlan fekvésének helyéről a megszállás következményeképen érintkezni nem lehet, a kérelmet a szomszédos törvényszékek közül annak a törvényszéknek elnökénél lehet előterjeszteni, amely az ingatlanhoz legközelebb esik és amelyre nézve a fentemlített akadály nem forog fenn ; ha ilyen esetben a kérelmet több törvényszék elnökénél terjesztették elő, az eljárást annál a törvényszéknél kell lefolytatni, amelynek elnökéhez a kérelem korábban érkezett. 4. §• A bizottság az elnökön kivül két tagból áll. Elnöke a törvényszék elnöke vagy általa kijelölt birája. Egyik tagját a haszonbérlők delegálják. A törvényszék elnöke a hozzá kellő időben beérkezett kérelem alapján határidő kitűzésével a bizottság tagjainak megnevezésére úgy a haszonbérbe adót, mint a haszonbérlőt felhivja s ha valamelyikük a felhívásnak a kitűzött határidő alatt meg nem felel, vagy ha a felek által választott tagok valamelyike a tagságot el nem fogadja, az ekként be nem töltött bizottsági tagságra a törvényszék elnöke bárkit kinevezhet. A bizottság a kérelmezőt és a másik szerződő felet a kérelem tárgyalására meghívja és az ügyet a szolgáltatott adatok és bizonyítékok figyelembevételével — mindkét fél távollétében is — letárgyalja és megállapítja, hogy forog-e fenn oly ok, amely a 2. §. szerint a haszonbérleti szerződés meghosszabbításának mellőzésére alapul szolgálhat s ennek alapján végérvényesen határoz a haszonbérleti szerződés meghosszabbításának mellőzése, vagy fenntartása felől. A bizottság szótöbbséggel határoz, határozatát rövid indokolással irásba foglalja és a feleknek kiadja. A bizottság határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat mindkét félre kötelező és az azonnal eldöntött kérdés perben nem lehet vita tárgya. Ha a haszonbérleti szerződés meghoszszabitásának mellőzésére vonatkozó kérelem tekintetében a másik szerződő fél kijelenti, hogy a haszonbérleti szerződés meghosszabbításának mellőzéséhez hozzájárul, az ügyet bizottsági tárgyalás nélkül meg kell szüntetni és erről a feleket — a megszüntetés okának közlésével — értesíteni kell. A bizottság elnöke, a törvényszék székhelyén kivül teljesített eljárás esetében a reá nézve irányadó' szabályok szerint napidíj és útiköltséget számíthat fel. A bizottság tagjait kész kiadásaik megtérítésén felül mérsékelt díj illeti. A felmerült eljárási költség mennyisége és viselése felől a bizottság elnöke végzéssel határoz. A költség, ha a bizottság a kérelemnek helyt nem ad, a kérelmező felet, ellenkező esetben a másik felet terheli. Ha az eljárásnak a hatodik bekezdés értelmében való megszüntetése oly időben történt, hogy az ügy tárgyalására a feleknek nem kellett megjfelenniök, a felmerült költséget mindegyik fél maga viseli. A költség kérdésében hozott határozat ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye az ítélőtáblához. Egyébként a bizottság, vagy a törvényszék elnökének határozatai és intézkedései jogorvoslattal meg nem támadhatók. Az eljárás bélyeg- és illetékmentes. 5. §• Az e rendelet alapján meghosszabbított haszonbérleti idő alatt a haszonbérlő az ingatlannak a rendes gazda gondosságával való megmíveléséért, valamint egyéb szerződéses kötelezettségeiért ugyanazon felelősséggel tartozik, mint a haszonbérleti időtartam utolsó évében. Különösen köteles tehát a haszonbérlő a haszonbér összegét ezen időtartamra is megfizetni s ennek erejéig a haszonbérbeadót ugyanazon törvényes zálogjog illeti, mint az eredeti haszonbérleti szerződés alapján megillette. 6. §. A haszonbérbeadóval szemben a haszonbérlőt a haszonbérleti szerződésből eredő jogok a meghosszabbítás ideje alatt is megilletik. 7- §• Az a körülmény, hogy a haszonbér pénzben, terményben, vagy egyéb szolgáltatásban volt kikötve, a jelen rendelet alkalmazása szempontjából különbséget nem tesz. 8. §• Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1919 szeptember 25. Friedrich István s. k. miniszterelnök. Ker. szoc. pártélet. Lesz-e munkaalkalom? Lapunk legutóbbi számában már szóvátettük és felhivtuk a városi tanács figyelmét arra, hogy a munkanélküliség enyhítésére tegye meg a szükséges lépéseket és a legmesszebb menő jóindulatot tanúsítson ezen égetően fontos kérdés megoldása iránt. Mint értesültünk, a városi tanács utasította is a h. főmérnököt, hogy a nagy munkahiány enyhítésével kapcsolatban vizsgálja meg a pápai állami tanintézeteket s az azokon szükséges tatarozási munkákról készítsen jelentést és költségvetést, valamint a vágóhidi és más egyéb állami és városi munkákról is. Eddig ez rendben is volna. Azonban — és ezt hangsúlyoznunk kell — nem szabad húzni-halasztani a dolgot, mert egy-két hét van csak hátra és ránk szakad a hideg téli idő, amikor már a legjobb akarat mellett sem foglalkoztathatjuk a súlyos anyagi gondokkal küzdő munkásságot. Ezt meg kell tenni annál is inkább, mert az éhes gyomornak nincs törvénye és egy kis jóakarattal a végső elkeseredéstől menthetjük meg a súlyos tél elébe néző több százra tehető munkás embereket. A munkaadókhoz is volna egynéhány őszinte szavunk. Mi nem állunk osztályharc alapján s azért elitélünk minden olyan törekvést, mely az osztályharc kiélesítésére irányulna akár a munkaadók, akár a munkások részéről történik is ez. Az utóbbi napokban számos munkás fordult hozzánk panasszal, hogy igen sok munkaadó és főnök (tiszteieta kivételnek) a hatalmi tobzódásban nem ismer határt és nyakrafőre bocsátja el munkásait, hogy a kommunista uralom alatt rajtuk elkövetett sérelmeket megboszulják. Az ilyen és ehhez hasonló eljárást mi csak helyteleníteni tudjuk, mert a munkások nagy többsége becsületes keresztény meggyőződésű, kik végrehajtó eszközei voltak csak a kommunizmusnak és legnagyobb helytelenség volna a jobb érzésii munkásokat emiatt üldözni, vagy kenyerüktől megfosztani. Tehát hagyjanak fel az ilyen üldözéssel és a megtérés útján haladó munkást becsüljék meg, az igazi bűnösök majd a bíróság előtt adnak számot a négy hónapos tetteikért. Gyűléseink. A keresztény szociálista párt- és szakszervezkedés Pápán és vidékén fokozódó lelkesedéssel folyik és nap-nap után újabb községek és különböző ipari szakmák munkásai jelentik be csatlakozásukat. A mai nap folyamán az ugodi kisiparosok keresték fel pártunk titkárságát, hogy az ugodi kisiparosok is a keresztény szociálista párt zászlója alatt akarnak csoportosulni. Ez ügyben folyó hó 4-én szombaton este gyűlést tartanak, melyeit a párt is képviseltetni fogja magát. >i< Csütörtökön este 7 órakor a cipészcsizmadia munkások is gyűlést tartottak, melyről lapunk legközelebbi számában fogunk beszámolni. # A ker. szociálista pincérek, szállodai- és éttermi alkalmazottak tartottak gyűlést az elmúlt hétfőn a Rozinan-féle kávéházban. A szép számmal összegyűlt hallgatóknak Szabó József párttitkár beszélt a szervezkedés szükségességéről s rámutatott arra, hogy ha minden sérelmet, ami rajtuk esik, orvosolni akarnak, csak úgy tudják azt elérni, ha szakszervezetekbe tömörülnek, még pedig a ker. szoc. párt lobogója alatt. Beszéde után egyhangú lelkesedéssel megalakították a Szállodai-, Kávéházi- és Éttermi Alkalmazottak Keresztény Szociálista Szakszervezetét. Elnök lett: Polgár Kálmán, titkár: Ferenczy József, pénztárnok : Nagy György, ellenőrök : Szuszky Ferenc és Dávid Dénes. Megválasztottak még egy 5-tagu szervezőbizottságot is, névszerint a következőket: Bauer Gyula, Bagarus János, Brunner Jenő, Nagy Ferenc és Vadas János. Végül a már megválasztott elnök, Polgár Kálmán zárószavai után a gyűlés véget ért. * Ugyancsak szervezkedő gyűlésre jönnek össze a pápai szabómunkások és munkásnők is, folyó hó 4-én, szombaton este 7 órakor a ker. szoc. párt irodájában, melyre pontos megjelenést kér a szervező-bizottság.