Pápa és Vidéke, 14. évfolyam 1-46. sz. (1919)

1919-10-03 / 30. szám

3. ból (köz- és magánlisztviselők) igen sokan még csak érdeklődni sem tartják érdemesnek, pedíg-pedig jó néhányan élénk érdeklődéssel mentek kommunista butaságokat hallgatni, sőt a kommunisták mellett asszisztálni. (Több hang: „Hol van a polgármester?") E fájdalmas megállapítás után felkérte a jelenlevőket, hogy amennyiben a keresztyén nemzeti irány diadalrajuttatásáért készek minden áldozatra, támogassák a ker. szoc. pártot. Akik ott voltak, nem tudtak elzárkózni a hallóit igazságok mérhetetlen ereje elől. A szónokok belső tűztől és lelkesedéstől telített szavai felejthetetlen hatást gyakoroltak a lelkekre s hisszük és reméljük, hogy sokaknak lelke ez alatt a pár negyedóra alatt teljesen átalakult. Igenis', át kell alakulnunk lelkileg teljesen. Szakítanunk kell azokkal a jelszavakkal, amelyekkel minket a zsidóság internacionálista csoportja boldogítani akart, mert most látjuk csak, hogy azok a jelszavak nein voltak egyebek, mint közönséges takarói annak a célnak, amely kitűzte magának a keresztény faj tönkretételét. Végrevalahára felébredt a magyar s a jelszót nem gyártatja számára, hanem a nemzet maga fogalmazta meg. E jelszó az, hogy legyen Magyarország keresztény és magyar. — A gyűlést Fábián Károly főtitkár zárta be, felszólítván a jelenlevőket a ker. szociálista pártba való belépésre. Az asztalra kitett aláírási iveket ezután igen sokan felkeresték s beiratkoztak a pártba. * A ker. szociálista pártba beiratkozni lehet naponta 8—12-ig és d. u. 2—6-ig a pártiroda helyiségében is (Fő-tér 2. sz.), ahol ez idő alatt állandóan van szolgálattétel. A behatásnál fizetendő 2 K beiratási és 11< egy havi tagdíj. A szakszervezetek beiratási díja 5 K és havi díja 5 K. Á dunántúli részek kormánybiztosa. A magyar kormány az 1912. évi LXII. t.c. 4. §-a alapján őrgróf Pallavicini Györgyöt Siófok székhellyel a nemzeti hadsereg fővezére mellé a dunántúli részek kormánybiztosává nevezte ki. A főkormánybiztos a következő felhívást intézte Dunántúl lakosságához I A világháború rettenetes öt esztendeje, majd az ezt követő gyilkos, nemzetölő, anarchisztikus állapotok Szent István ezeréves országát a sir szélére juttatták. Sirdombok erdeje jelzik elhullott hős fiaink vitézséges küzdelmét. Koldusbot, nyomorúság jelzik a letűnt haramia-uralom pusztítását; mindnyájan, kik túléltük ezeket a rettenetes időket, kell, hogy összefogjunk e tönk szélére juttatott ország megmentése körüli nehéz munkára. Ezen célból alakult meg a mai nemzeti keresztény alapon álló kormány s felhívott arra, hogy e nehéz munkában részemet én is kivegyem. Hazám iránt lángoló szeretettől sarkaltatva, vállalkoztam ezen, minden erőmet igénybevevő munkára és elfogadtam a magyar kormány felhívását, hogy mint a dunántúli részek vezető kormánybiztosa, e nemzeti legfőbb érdekeket, a jogrend helyreállítását célzó kemény munkából részemet én is kivegyem. Dunántúl lakosságához fordulok, mely arra hivatott, hogy Magyarország újjáépítéséhez rakja le az első alapkövet. Hazánkban a Dunántúlon kivül mindenütt pusztulás és nyomor, hitvány, idegen kalandorok rablása után idegen hatalmak megszállását nyögi az ország. A Dunántúl az utolsó sziget, ahonnan az újjászületés folyamata megindulhat magyar nemzeti érzésben, keresztény erkölcsben. Nemcsak az egész ország, hanem a világ nagy nemzeteinek szeme is rajtunk van. Előttük kell bizonyítanunk, hogy a mérhetetlen szenvedések után is életképesek vagyunk. Valamennyien tartsunk össze osztálykülönbség nélkül, akik a magyar nemzeti irányt írjuk ki vezető eszmének zászlónkra, mert csak így találhatunk menekvést e sorsdöntő órákban a hazánkat fenyegető végpusztulás elől. Higgadtságunkat egy pillanatra sein szabad elveszítenünk, nem érünk el azáltal célt, ha idegen származású polgártársainkkal szemben az erőszakoskodás eszközeit alkalmazzuk, mert egyedül a szervezkedés fegyverével leszünk képesek a nem kívánatos elemet kiszorítani. Kérem a Dunántúl lakosságát, viseltessék teljes bizalommal mindannyiunk iránt, akik az államhatalmat képviselni és intézkedéseit végrehajtani hivatva vagyunk, mindannyian azt a nagy célt tüztük ki magunk elé, hogy segítő kezet nyujtsunk azon megingathatatlan elhatározáshoz, hogy ezt az országot a magyar nép rendezze be saját akarata szerint. Kötelességszerűen azonban komolyan figyelelmeztetek mindenkit, hogy legfontosabb feladatomnak ismerem a jogrend és biztonság helyreállítását és elvárom, hogy a lakosság a törvények iránti feltétlen engedelmességével engem súlyos feladataim teljesítésében segíteni fog. Bizalommal fordulok tehát a Dunántúl magyar népének minden rétegéhez, elsősorban annak gerincét képező földmives osztályhoz, magyar szivem egész bensőségével kérve mindenkit, hogy egyesüljön velem a megmentését célzó nehéz munkában. Ma az egyedüli mentsvára a magyarságnak a Dunántúl. Innen kell kiindulni, győzedelemre jutni annak a szent munkának, melynek célja Magyarország második ezredévének a megalapozása. Én az igazság, jogrend védelme, a jók megértése, a bűnösök üldözése szemmeltartásával haladok nehéz útján e kötelességteljesítésnek. Jöjjön minden, becsületes magyar ember, legyen munkatársam és akkor reméljük, hogy felvirrad még hazánk egén régi ragyogásában a nap s tündökölni fog a kettős kereszt a három halom s négy folyó országában. Talpra magyar, hí a haza I Siófok, 1919 szeptember hó 15. Pallavicini dunántúli főkormánybiztos. Magyar kereskedők és iparosok. Budapesten már megalakult állami támogatással a Baross-szövetség kereskedő, iparos és rokonszakmák egyesülete. Kell, hogy a vidék is felocsúdjék aléltságából, hogy kéz a kézben együtt siessen a profán kezek által rombadöntött és a sir szélén álló magyar ipar és kereskedelem felépítésére. A magyar ipar és kereskedelem hazug alapon nyugodott eddig, lelkiismeretlen kufákor visszaéltek vele, bitorolták, meghurcolták a magyar nevet és ma ott tartunk, hogy ha gyorsan és erélyesen munkához nem látunk, a külföld elótt örökre veszve vagyunk. El kell távolftanunk az ipar és kereskedelem testéről a fekélyeket, kiűzni a lelkiismeretlen iparost, az uzsorás kereskedőt, el a konjuktura lovagokkal, el az egyéni meggazdagodásra vágyó piócákkal. Ez röviden a mi programmunk. Ezt tűzte zászlójára a Baross-szövetség, amely ha címében nem is fejezi ki a keresztényi célzatot, de az ipar és kereskedelemnek becsületes és megbízható alapokra való helyezése e szellem nélkül elképzelhetetlen. Jó utakon menjünk I — A kormány legmesszebbmenő támogatását birjuk, most kell hát végre összefognunk, hadd legyünk egyek a cselekvésben, ha lélekben egyek vagyunk. Az az érdeklődés, az a visszhang, amellyel minden szakma terén találkozunk, az a tömeges jelentkezés, amit keresztény kereskedő testvéreink részéről nap-nap után tapasztalunk, csak a legjobb reményekkel kecsegtet. Legközelebb ezen lap hasábjain tudatni fogjuk, hol és mikor tartjuk alakuló gyűlésünket, ahol is megalakítjuk a Baross-szövetség helyi szervezetét. A Baross-szBvetség helyi szervező-bizottsága. Mezőgazdasági ingatlanok haszonbérletének meghosszabbítása. A magyar kormány 1919. évi 4344. M. E. számú rendelete a mezőgazdaságilag mlvelt ingatlanok haszonbérletének meghosszabbításáról. 1. §• Mezőgazdaságilag mivelt ingatlanokra vonatkozó haszonbérleti szerződések, amelyeknek szerződésileg megállapított vagy az 1209/1918. M. E. számú (a Budapesti Közlönynek 1918. évi március hó 23. napján megjelent 70. számában kihirdetett) rendelettel meghosszabbított időtartama a jelen rendelet életbelépte után, de 1920 március 131. napjáig bezárólag jár le, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy a jelen rendeletből más nem következik, a lejárattól számított egy év tartamára a jelen rendelet erejénél fogva meghosszabbíttatnak. Az előbbi bekezdés rendelkezései szerint meghosszabbíttatnak az oly haszonbérleti szerződések is, amelyeknek szerződésileg megállapított vagy az 1209/1918. M. E. szániu rendelettel meghosszabbított időtartama 1919. évi április hó 1. napja és a jelen rendelet életbelépte közötti időben járt le, ha az ingatlan eddigi haszonbérlője a szerződés időtartamának lejárta után a haszonbérbeadó beleegyezésével a haszonbérleménynek továbbra is tényleg birtokában maradt. Ha a jelen rendelet életbeléptének napjáig bezárólag terjedő időben lejárt haszonbérleti szerződés időtartamára nézve a felek, figyelemmel a mezőgazdaságilag mivelt ingatlanok haszonbérletének meghosszabbítása tárgyában eddig kiadott rendeletekben (2017/1916. M. E., 1104/1917. M. E. és 1209/1918. M. E. sz. rendeletek) foglaltakra, már másként állapodtak meg, nevezetesen, ha a szerződést az idézett rendeletekben megállapított egy évnél hosszabb vagy rövidebb időre hosszabbították meg, vagy a szerződésnek az idézett rendeletekkel megszabott egy évi meghosszabbításán túl terjedő további meghosszabbítását kizárták, az ilyen haszonbérleti szerződések időtartamára nézve a felek említett megállapodása marad irányadó és az ilyen szerződések időtartama a jelen rendelet erejénél fogva akkor sem hosszabblttatik meg, ha a felek említett megállapodásában meghatározott időtartam a jelen §. 1. éí 2. bekezdésében megszabott határidőben jár le. A jelen rendelet nem terjed ki: 1. A két évnél nem hosszabb időre kötött haszonbérleti szerződésekre, kivéve, ha a szerződés valamely két évnél hosszabb időre kötött korábbi szerződésnek meghoszabbítása; 2. Azon haszonbérleti szerződésekre, amelyeket a Magyar földhitelintézetek országos szövetsége (Alturista bank) által megvett vagy általa haszonbérelt, vagy haszon-