Pápa és Vidéke, 13. évfolyam 1-52. sz. (1918)

1918-04-14 / 15. szám

1918 április 14. PÁPA ES VIDÉKE 3. Az Urinők kongregációjának lelkigyakorlatai. A pápai Urinők konregngióciójának első nagy eredménye az a gyönyörűen sikerült lelkigyakorlat, melyet Hanauer A. István, apát, a Szt. Imre kollégium igazgatója tartott a hölgyeknek. A lelkigyakorlatokat a kongregáció tagjai rendezték, s a kifejtett nagy buzgalom folytán sikerült is nekik a város intelligens kath. hölgyeinek legnagyobb ré szét a szent cél számára megnyerniük. A hölgyek dicsérendő áhítattal vettek részt az értékes szent beszédeken, melyek közül az első már f. hó 3.-án d. u. 6 kor elhangzott, 4. 5. és 6 án reggel 8 órakor sz. mise volt, utána szt. beszéd, a 4 és 6 órai előadást ped'g litániával fejezték be. Ez utóbbiak egyikén már a kongregáció kis énekkara is igen kedvesen működött. Mi sem igazolja inkább a gyönyörű, lélekbe markoló beszédek hatását, mint a hallgatóság elő előtörő könnyei, az áhítatos buzgalommal végzett szt. gyónás, s f. hó 7-én a közös szent áldozás, amelyet különösen imponálóan széppé varázsolt a résztvevő hölgyek nagyszáma és áhitata. És ebben találhatták legszeb jutalmukat azok, kik a siker érdekében fáradhatatlanul munkálkodtak a szónok és a kongregáció prézese Winim'er Károly képzői igazgató, valamint Szilágyi Oszkár, pápai bencéstanár és Ruzsicska Aurél, a dömölki apátsági konvent alperjele, kik az előbbi kettőnek a gyóntatásban voltak segítségére. A lelkek fönséges békéje minden szónál szebben beszél. Sz-i E—a. Segítsünk a hősi halált halt tanítók özvegyein és árváin! Bizonyára sokak előtt ismeretes azon tény, hogy a mostani háborúban aránytalanul sok tanító vett részt s a katonai szolgálatot teljesítő tanítók legnagyobb része jó katonának bizonyult, közülök sok igazi hős volt s épen ezért közülök aránytalanul igen sok is elesett. A háborúban elesett tanító után visszamaradt özvegye és árvái aztán a legtöbbször súlyos anyagi gondok közé jutottak, mivel az özvegyi nyugdíj és az árvák neveltetési segélye a mai drágaság tneilett elszomorítóan csekély. Pedig az a tanítói kar, amely a békében az ország kultúrájának volt fáradhatatlan munkása, a háborúban pedig az életét áldozta fel hazájáért, méltán megérdemli, sőt elvárhatja, hogy hátrahagyott özvegyének és árvájának legalább a tisztességes megélhetés biztosíttassék s a nemzet legalább így hálálja meg a férj önfeláldozását. Be kell azonban látnunk azt is, hogy maga a hivatalos állam, a mai nehéz időkben, mikor az ő anyagi erejét oly sokféle célra veszik igénybe, a tanító özvegyek és árvák érdekében a mostaninál nagyobb támogatásra szinte képtelen. Mint oly sok más téren, úgy a háborúban elesett tanítók özvegyei és árváinak támogatásánál is tehát ismét csak és első sorban társadalmi uton lehet a kívánt eredményt elérni, megint csak a sokszorosan igénybe vett társadalom áldozatkészségéhez kell fordulni. És annak a társadalomnak, mely már eddig is meghozta a maga háború követelte áldozatait, meg kell értenie, hogy az eddigi áldozatok után és mellett még első rangú kötelessége, önbecsülése által sarkalt cselekedete kell hogy legyen, hogy a tanító özvegyek és árvák gyámolítására szükséges alapot összehozza. Meg kell érteni a társadalom minden tagjának, hogy Isten és szülői után tanítójának köszönhet legtöbbet. Meg kell értenie a a gyermekei sorsán aggódó szülőknek, hogy ez a sors elsősorban a gyermek tanítója kezében van. Mindezek megértése pedig kell, hogy mindenkiben felébressze a tanító iránti megbecsülés és hála érzetét, ami azután a jelen szomorúan aktuális alkalommal a tanítóság érdekében való áldozatkészségre kell, hogy ösztönözze a társadalom minden tagját. A társadalom áldozatkészségének a tanítóság érdekében való felébresztése már országszerte megindult. Maga a tanítóság vette a kezébe ez ügyet s gyűjtések, mulatságok rendezése és más módok felhasználásával igyekszik előteremteni a háborúban elesett tanítók özvegyei és árvái segélyezésére szükséges alapot s fáradozásának már eddig is szép eredményére mutathat rá. Pápa város népoktatási intézeteinek tantestületei szintén megértették a hívó szózatot, kezükbe ragadták a hősi halált halt tanítók kezéből kiesett zászlót s mint magasztos jelszót írták arra az e sorok elején levő címet: »Segítsünk a hősi halált halt tanítók özvegyein és árváin.« Városunk tanítóinak e szép célú mozgalmát előre is legmelegebben ajánljuk áldozatkész polgáraink szives jóindulatába s a részletek felől annak idejében kötelességszerűleg tájékoztatni fogjuk olvasóinkat. IRODALOM. — Lég-y erős! Könn Józsefnek, a kölni Szt.-Márk-templom lelkészének egy világhirű, az ifjúságnak szánt szép művét, mely igazi ébresztő az igaz életre, fenti cimmel fordította magyarra és adta ki az Esztergomi Szentbenedekrendi Kath. Főgimnázium Máriakongregációja. Az immár második kiadást ért 132 oldalas könyvecske nevezett kongregációtól egyenesen, vagy bármely könyvkereskedés utján rendelhető meg és ára csekély egy korona. A legmelegebben ajánljak e remek művet t. olvasóink szives figyelmébe. — Szent Ferenc Hirnöke. Szent Ferenc harmadik rendjének lapja a katholikus valláserkölcsi és társadalmi élet ápolására. — Szerkeszti és kiadja: Tréfán Leonárd Ferencrendi áldozópap Kolozsvár. — Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal. — Bernardinus. P. Hédly Jeromos pozsonyi házfőnök és néhány társa szerkesztésében megjelenő fenti cimü havi folyóirat előfizetési ára évi 8 korona. — Mária Kongregácio. Hitbuzgalmi képes havi folyóirat. Szerkeszti Bangha Béla S. J. — Egész évre 4 kor. Egyes szám ára 40 fill. (Budapest, VIII., Horánszky-u. 20.) — Legújabb száma most jelent meg gazdag és változatos tartalommal. Irodistanő hosszabb gyakorlattal, valamint egy (lehet hadiözvegy is) azonnal felvétetik. Kardos Henrik és Társa Pápa. — Uj népies olvasmányok. A működésének hetvenedik esztendejét ez év májusában betöltő Szent-István-Társulatnak az volt egyik legfőbb törekvése, hogy a magyar népet értékes ismeretterjesztő, szórakoztató és vallásos könyvekkel lássa el. Népművelő céljai szolgálatában néhány évtized előtt indította tneg a »Népiratkák« cimü kitűnő könyvsorozatot, melynek keretében már háromszáznál több olvasmány jelent meg. E sorozat legújabban a következő kötetekkel gyarapult: »IV. Károly király.« Irta Cséplő István. Ára 40 f. — »Első Ferenc József.« Irta Horváth E. János. Ára 40 f. — »Erdélyről.« Irta Szekeres József dr. Ára 50 f. — »Akié a föld, azé a haza.« Mezőgazdasági vezérfonál. Irta Weninger Mátyás. Ára 40 f. »Tudnivalók a katholikus autonómiáról.« Irta Takács Menyhért dr. Ára 40 fillér. — »Két anyáról.« Elbeszélés. Irta Báthory Nándorné. Ára 30 f. — »Fiter úr Dékány meg a felesége.« Elbeszélés. Irta Róvó Lajos. Ára 40 f. — »A Miatyánk, a szomorúaknak, szenvedőknek.« Irta Tóth József. Ara 40 f. — A háború alatt indította meg a Szent-István-Társulat a »Keresztény kis könyvtár« cimü sorozatot, melynek eddig közre adott 19 kötete között a következők a legújabbak: »Igazságosság és béke.« Irta Giesswein Sándor dr. Ára 20 f. — »Az Isten országa Jézus példabeszédeiben.« Irta Tóth Kálmán dr. Ára 30 f. — »Krisztus titokzatos teste szent Pál tanításában.« Ára 30 f. — A nagyarányú elterjedésre érdemes és alkalmas, kitűnően megirt, csinos és olcsó füzetek a Szent-István-Társulat könyvkereskedésében (IV., Kecskeméti u. 2.) szerezhetők meg. HIRER. — A pápai bérmálás. A veszprémi püspök ur május 26- és 27-én, (esetleg 28-án is) Pápán bérmál. Egy alkalommal megirtuk, hogy a terminust 2 héttel eltoltak, azonban most már végérvényesen és visszavonhatatlanul a fenti napokra lett kitűzve a pápai bérmálás. A mai naptól fogva már megkezdődhetik a bérmálandó hivek jelentkezése a plébánián. A bérmálás alkalmából a püspök szép körlevelet intézett pápai híveihez, melyet ma a szószékről fölolvasnak, s melyet mi is egész terjedelmében leközlünk s felhívjuk egyszersmint az érdekelteket arra is, hogy annak tartalmát megszívleljék és a püspök óhaját mindenben kövessék.