Pápa és Vidéke, 13. évfolyam 1-52. sz. (1918)

1918-02-24 / 8. szám

2. tervbe véve, s lia ezt a közgyűlés elfogadja, a körnek összesen 10 részvénye lesz, mert két illusztris tagja saját két, illetve egy részvényét odaajándékozta a körnek. Azután Pados Antal a Pápa és Vidéke kiadóhivatalának a vezetője mutatta be a lapszámadást és költségvetést. (Részletek nem tartoznak a nyilvánosság elé) A választmány elfogadta az előterjesztéseket, melyeket a közgyűlésnek is be fog jelenteni. Végül Kobera Károly borpénztáros számolt el a mult évi borkezelésről, melynél nemcsak az árak magassága, hanem a botok mennyisége tekintetében is az előző éveknél sokkal nagyobb forgalom volt. A vagyon, illetve értéktöbblet több ezer koronára rug itt. Uj tagul felvétetett Mika Tivadar kereskedő, 2 pártoló tag a kilépés bejelentése, 1 vendégtag eltávozás következtében törölve lett. Az ülés berekesztése előtt elnök bejelenti, hogy a közgyűlésen ugy a maga, mint pedig tiszttáisai és a választmány nevében le fog mondani, ezt az alkalmat használja tehát fel, hogy munkatársainak köszönetet mondjon a kör vezetése körül tanúsított szives támogatásukéit. Jelölő értekezlet. A tagok sorából mintegy 15 en pénteken este bizalmas értekezletre gyűltek öszsze, melyen megállapodtak a tisztikar és választmány névsorában. Ez — bizalmas természeténél fogva — egyelőre nem tartozik a nyilvánosság elé, egyébként a névsor ki lesz nyomatva és a közgyűlés folyamán ki lesz osztva. A közgyűlés tárgysorozata. 1. Elnöki megnyitó beszéd. (Kalmár Károly társelnök) Ezzel kapcsolatban jegyzőkönyvvezető kijelölése, jegyzőkönyvhitelesitők felkérése stb. 2. Titkári jelentós. (Szentgyörgyi Sándor titkár) A választmány indítványainak ismertetése: A keresztény sajtómozgalom, a férfi-Máriakongregáció, a katholikus egyesületek fúziója stb. 3. A házi pénztár számadása. (Arányi József, köri pénztáros) A felmentés megadása. 4. A könyvtáros jelentése. (Tomor Árkád könyvtáros). 5. A borpincekezelésről számadás. (Kobera Károly borpénztáros) Felmentvény megadása. 6. Pápa és Vidéke lapfelügyelőbizottságnak számadása s a választmány erre vonatkozó határozatának bejelentése. (Pados Antal kiadó). 7. Tisztujitás. Lemondás, korelnök felkérése, választás. 8. Az 1918-i költségvetés. (Az uj pénztáros). 9. Elnöki zárszó. (Az uj elnök). Kivonat az alapszabályokból. 7. § . . . A közgyűlésen minden tag indítványozó, szavazó és választójoggal bir. A tisztviselői állásokra és igazgatóválasztmányi tagságra csak rendes és alapitó tagok választhatók. 17. § Szavazási és választási jogaikat a tagok csak személyesen gyakorolhatják . . . 18. § A közgyűlés határozatképességéhez legalább 30 tag jelenléte szükséges . . . PÁPA ÉS VIDEKE A nagy Keresztény Sajtómozgalom. . Hadi kölcsönnel is lebet jegyezni. Hogy lapunk felhívásainak fényes eredménye szokott lenni, arról már számos esetben meggyó'zó'dtünk, a nagy, keresztény sajtómozgalom érdekében irt cikkeinknek azonban minden várakozáson felül lett hatása. A közönség társadalmi osztálykülömbség nélkül valósággal égó' lelkesedéssel karolja fel a Központi Sajtóvállalat Részvénytársaság ügyét, amely végre és véglegesen szándékozik megoldani a keresztény sajtó ügyét Magyal országon, hogy megszűnjék ez a szomorú helyzet, amelyben minden ügyünk és intézményünk sajtóinferioritásunk miatt szenved. Büszkék vagyunk erre az eredményre annál is inkább, mert napról-napra arról értesülünk, hogy olvasóközönségünk nagy anyagi hozzájárulásokkal támogatja a részvényjegyzések módjával a Központi Sajtóvállalat Részvénytársaság magasztos ügyét. Örömmel látjuk és halljuk, hogy nemcsak a tehetó'sebbek, hanem a legszegényebbek is jegyeznek részvényt. Legnagyobb lelkesedéssel pedig azt szögezzük le, hogy kisbirtokos osztályunk is intézményesen megindult. Ebbó'l két örvendetes dolgot olvasunk ki. Megértik a sajtókérdés nagy fontosságát és megértik a részvények gazdasági jelentőségét, látják, hogy a részvény a legjobban jövedelmező pénz. Ismételten felhívjuk olvasóközönségünk figyelmét a hatalmas sajtómozgalomra és kérjük, hogy siessen a részvényjegyzésekkel. Egyben a részvényjegyzési mozgalom helyi vezetőit arra kérjük, hogy megkettőzött aktivitással folytassák áldásos tevékenységüket. Szeretnők ugyanis, ha a mi városunkat is ugy emlegetnék e mozgalomban, mint Szegedet, amely egymaga egy milliót, Pozsonyt, amely Háromszázezret, Eget, amely egymaga szintén ugyanannyit igért. Ugy emlegetnék, mint Aradot, Székesfehérvárt, mint Szabadkát a Bácskával, amely vezetni akar, mint Erdélyt, ahol a nagytekintélyű Státus tevékenykedik nagy buzgalommal. Azt hisszük, hogy ez meg is lesz, mert eddig is mi mindenkor megtettük a kötelességünket. És különösen most meg kell tennünk, mert e sajtómozgalommal a keresztény Magyarország jövője dől el. Nem három milliót, hanem legalább hat milliót kell egybehoznunk a szent célra. A munkában, a részvényjegyzésben mindenkire okvetlen szükség van. Többen azzal a kérdéssel fordultak 1918 február 24. hozzánk, vájjon lehet-e hadikölcsönkötvénnyel részvényt jegyezni. Felvilágosításul közöljük, hogy hadikölcsönkötvényeket elfogadunk a jegyzésre. Tekintettel azonban arra, hogy a részvénytársaságnak készpénzben kell a pénzének meglennie, a hadikölcsönkötvényeket fedezetül fogadja el s lombardirozza, a lombardösszeg erejéig azután részvényeket ad. Tiz éven belül a hadikölcsönkötvényeket vissza lehet váltani. Ez időn belül a kamatkülönbözetet a kötvénytulajdonos mindenkor megkapja. Vagy lehet a hadikölcsönkötvényeket végleg a részvénytársaságnak adni. Száz koronás hadikölcsönkötvényért 3 drb részvény, adnak, mert annyi a lombardirozási összeg. Egyébként bárminemű felvilágosításért, részvényaláirási ivekért, mindennemű nyomtatványokért forduljanak a Részvénytársaság Szervező Irodája igazgatóságához, Budapest, IV. Harisbazár 1. Ott mindent azonnal és készséggel elintéznék. A szegények tűzifája. Humánus gondolkozású, nemes érzésű grófunk, Esterházy Jenő ur Őméltósága a kemény télre és a nagy tüzifahiányra való tekintetből nagymennyiségű tűzifát bocsátott a város rendelkezésére, hogy azt a szegényebb néposztály között kioszthassa. A jótékonyságáról hires főúr e szép tette igazi áldásként szállott Pápa város igen számos polgárára, s áldja is a grófot sok-sok didergő ember. Ámde valamivel nagyobb körültekintéssel, több méltányossággal és mindenek előtt praktikusabb módon kellene azoknak eljárni, akikre a fa kiosztása tartozik. Az uradalom a fát a jóléti bizottságnak, ez viszont a polgármesternek, utóbbi a város gazdának adta ki, hogy ossza szét, a gazda végül a jelentkező szegényeket a lelkészekhez utasította, hogy onnét hozzanak valami igazolványfélét, mellyel szegénységüket bizonyjtják, mire aztán megindult a didergő asszonynépek futkározása, PontiustólPilátusig való vándorlása és a lelkészlak, elsősorban természetesen a r. k. plébánia, melynek hivei közül legtöbb a szegény, napokon át valóságos ostromnak volt kitéve. A fa már rég elfogyott, mikor még százszám jöttek a szegények fautalványért, mellyel természetesen már semmit sem nyertek, s követelődző fellépésükkel csak a városgazdának okoztak kellemetlenséget. A csalódott szegények végtelen elkeseredésükben azután meggondolatlan kifakadásokra jragadtatták magukat, szidták a papokat, a polgármestert, a gazdát s mindenkit, akit csak valami kapcsolatba tudtak hozni a faosztással. Hát ez igy nem jól van. Nemcsak a tél nyomorait sinylő szegények nevében, hanem mindazokéban is, akiknek a maguk elegendő dolgai mellett ezzel a részben meddőnek bizonyult munkával nagy kellemetlensé.