Pápa és Vidéke, 13. évfolyam 1-52. sz. (1918)

1918-02-24 / 8. szám

1918 február 24. PÁPA ÉS VIDÉKE 3. get okoznak, kérnünk kell a jóléti bizottsá­got, bogy, mint már fennebb emlitettük, va­lami praktikusabb, és egyben igazságosabb módját eszeljék ki a szegények istápolására beérkező adományok kiosztásának. A református nőegylet nagy estélye. — 1918. febr. 16. — Soha sem szereltem előírt minta után irni; (meg is látszik az irásán, gondolja magá­ban a szedő) ezúttal sem szándékozom sab­lon után menni. E hó 16-án megint egy nagy estélyben volt részünk, mely igazán kiváló műélvezetet nyújtott a termet zsúfolásig megtöltő közön­ségnek. Amikor, közönséget mondok, nemcsak a hallgatóságot értem. Minden ilyen művé­szeti sokadalom ugyanis háromféle elemből alkotódik. Az egyik elem rendezi az estélyt, a másik szolgáltalja a szellemi tápanyagot, a harmadik pedig élvezi ezt. Ámde az élvezet nemcsak a hallgatók osztályrésze, hanem mind a három elemé egyaránt, csakhogy mindeniknél más-más irányban nyilvánul meg. A hallgató élvezi a belépődija fejében nyert művészetet, az előadó művész élvezi hallga­tóságának tapsokban megnyilvánuló elragad­tatását és a rendezőség — no ez meg a műélvezet szellemi része mellett élvezi még — a kivánt anyagi siker feletti boldog meg­elégedettséget is. Ennek az élvezetnek mind­három alkotó elemnél való randevúja tette a ref. nőegylet estélyét nemcsak névleg, de tényleg is naggyá. Ezt a jelzőt »nagy« estély legelőször a Jókai kör soirée-grammairejében találjuk. Ott meg is van indokolva. A házi estélyek sorából a kör helyiségén kivül rendezendő, tartalma, aránya és szabására nézve is kiemel­kedő estélyt ért alatta. Az estélynek »nagy« jelzővel való felruházása, ujabban amolyan beharangozást jelent és inkább arra jó, hogy a műsort megelőzőleg szórakozást nyújtson egyik-másik megjelentnek annak a találós kérdésnek feladásával, miért nagy estély? mert e kérdésre megindul a szomszédok szellemessége, és ahány a felelő, annyiféle a felelet: mert a reklám — nagy, mert a lárma — nagy, mert a belépődij — nagy, node mindez nem jelent sokat, csak a csalódás ne legyen — nagy­Nálunk minden estélyen meg kellene a pódiumon a jótékonyság géniuszának je­lennie és a közönség előtt mély reveránsszal meghajolnia, mert amit a jótékony művészet és a művészet jótékonysága terén ez a kü­lönös előszeretettel nagy közönségnek neve­zett kis közönségünk nyújt, az felülmúl min­den várakozást. Egymást kergetik nálunk gyors egymásutánban a jótékonycélu esté­lyek, a különböző jótékony egyesületek egy­más kezébe adják a Griff termének kilincsét és a közönség mindannyiszor, minden alka­lommal ott van a sürü széksorokban — igaz, hogy soh'sem vallja kárát, mert minden ren­dezőség kitesz magáért, de azért ennek ami közönségünknek ezt a nagy áldozatkészségét illik egyszer a publicistikának észrevennie és hirlapilag nyugtáznia is. Ámde a parkett után jöjjön a pódium; ezúttal természetesen kizárólag a ref. nő­egyesület nagy estélyének pódiuma. A ref. nőegylet fényes programot adott, s azt fényesen valóra is váltotta. A főiskola ifjúsági zenekara által előadott nyitány volt az estély első pontja. Kitűnő és erős kézzel fegyelmezett előadásban élveztükVerdi Nabukodonozor nyitányát. Tóth Lajos zene­tanár és a tanulóifjúság zenekara egyaránt büszke lehet egymásra. Darabos Lajos egyéni és előadói megjelenése egyaránt megnyerő; hanganyaga terjedelmes és könnyedén kezelhető, ének­számai — melyeket Kis József zongoratanár közismert kiváló kísérete mellett adott elő — mind szivünkhöz szóltak és mindenkiben megértésre találtak. A Losonczi párnak nem sorokat, hanem külön fejezetet kellene szentelnünk, ha az általuk produkált művészetet kellően méltatni akarnók. Losonczi Lajos valóban mestere a hegedűjének, előadási módja, tech­nikája, vonójárása egyaránt megállják a leg­szigorúbb kritika pergőtüzét is. Beriot, Bihari voltak a műsorában, ráadásul Drdla: Kube­liknek ajánlott szerenádját adta. Losonczi Lajos ereiben igazi művészvér kering és amit játszik, abba tud szivetleiket önteni. Nem akarunk a művész érdemeiből levonni sem­mit, amidőn abbeli véleményünknek adunk kifejezést, liogy oly kedves, oly tökéletes, a hegedüszólam minden egyes pointjét érvényre juttató kiséret mellett, mint amilyen Loson­cziné őnagyságáé, nem is lehet más a he­gedűjáték, mint művészi értékű. Wallenstein Elza szavalatában ez­úttal is, mint mindig, meg volt a drámai hév az ehhez illő hanghordozás és tiszta, szép kiejtés. A fiatal szavalót méltán megillette a megnyilvánuló elismerés. Tóth Sándor ezúttal is az előnycsen ismert szavalónak bizonyult és nem szorul külön méltatásra és dicséretre. Dr. Trócsányi Dezső, fó'gimn. tanár, aki Vértesy Gyula helyett az utolsó pilla­natban ugrott be, rögtönzött irodalmi érte­kezésében a modern irodalom áramlattal és különösen Ady Endre lírájával foglalkozott kritikai alapon. A széleskörű, nagy tudásra valló előadást mindvégig feszült figyelemmel és meleg ér­deklődéssel kisérte a hallgatóság. Az estély végét egy 1 felvonásos szin­darab képezte »A kacagó leányok«. Az elő­adók mindenike kiváló alakitást nyújtott és kisebb-nagyobb szerepében kifogástalanul megállta helyét. Az összjáték harmonikus volt. Minthogy azonban a koncert pódium nem lévén mégsem minden eszközzel ren­delkező színpad, az előkelő izlésü rendezőnek nagy feladat lehetett a pódiumnak szinpadi kendőzése, de feladatát sikeresen oldotta meg Sándor Pál. A darab minden szereplőjét megilleti az elismerés babérja. Akik ott voltak, igazán kellemes est­ben volt részük. kb. Városi közgyűlés lesz a napok­ban. Lapzártáig a legilletékesebb hely­ről csak annyit tudtak közölni, hogy vagy március 2-án, vagy 4-én tartják meg. A v. képviselőválasztás március 6-án lesz. HÍREK­— A polgármester nyugdíjba készül. Nem titok többé, hogy Mészáros Károly pá­pai polgármester nyugdijba készül. Egyizben már ily irányú kérvénye a képviselőtestület elé is került, akkor azonban sikerült a pol­gármestert kérvényének visszavonására birni. Azóta egy félév telt el, de most ujabban is­mét komoly formában jelentkezik a polgár­mester nyugdijbavonulási szándéka. Legutóbb a v. tanácsülésen is tárgyalás alá vették ezt a szándékot még pedig azon a cimen, bogy a polgármester a város képviseletében tagja a bánhidai és csornai vicinálisok igazgatóságai­nak. Miután a polgármester még a tavasszal kivánja elhagyni a polgármesteri széket, a nevezett igazgatóságoknak azonban szintén ilyenkor van az ülésök, a v. tanács ugy ha­tározott, hogy további intézkedésig Mészáros Károly fogja a várost képviselui az igazga­tóságban még az esetben is, ha állásáról le­mondott volna. — Béri Zsigmond emlékezete. Nagy halottunkat, Béri Zsigmond bencést, a Pápa és Vidéke megalapítóját e hó 15-én temet­ték el Zalaapátiban, ahol a pápai bencésrend­tagokat és házat Schlamadinger Vendel, pápai tanár képviselte. Lapunk szerkesztősége hosz­szabb táviratban kondoleált a Zalaapáti kon­ventnek, melyre febr. 20-i kelettel Kroller Miksa apát ur a saját és konventje nevében következőkép válaszolt: »A korán elhunyt páratlan kedves és jó rendtársunk kimúlása alkalmából küldött meleghangú részvétnyi­latkozatért fogadják hálás köszönetünket.« A lapfelügyelőbizottság részvétéről lapunk más helyén van szó. Itt még azt jegyezzük meg, hogy Béri halála hirére a helybeli Keresztény Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet is ki­tűzte a gyászlobogót, mert a megboldogult­nak e virágzó intézet életrehivásában is her­vadhatlan érdemei vannak. — Mütanrendőri bejárás. A Pápa­ugodi hitbizomány Pápa állomástól a kálvá­riát megkerülő, az u. n. fáskertig egy rendes nyomtávú iparvágány létesítésére engedélyt kapott. Az iparvágány elkészült és ennek mütanrendőri bejárása e hó 19-én, mult ked­den tartatott meg, amikor is a Tichy Géza miniszteri és dr. Bibó Károly vármegyei ki­küldöttek elnöklete alatt álló szakbizottság az engedélyt kiadta. Ezzel a vasút átadatott a forgalomak s nemsokára megtelik a fáskert a Bakonyból nyert tűzifával, melyet tudva­levőleg a nagyközönség számára kiárusitás céljából raktároz fel az uradalom, s ezzel mindenesetre nemcsak a fahiányon fog segi-. teni, hanem a fakereskedők indokolatlan ár­emelésének is fogja útját állni. Íme egy ujabb nemes cselekedete Esterházy Jenő grófnak — Pénzintézeteink közgyűlései. A pápai takarékpénztárak közgyűléseiket a kö­vetkező napokon tartják meg: a Pápai Köz­gazdasági Bank R. T. ma délelőtt fél 12 óra­kor, a Pápai Takarékpénztár márc. 3-án d. u. 3 órakor és a Pápa városi és vidéki takarék­pénztár r. t. márc. 10-én d. e. 11 órakor. — Ápoldába való felvétel. A v. tanács özv. Csillag Jánosnét, aki 400 K felvételi dijat fizetett le, felvette a Polgári Ápoldába, egyelőre azonban pusztán lakónak. Élelme­zésről saját maga tartozik gondoskodni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom