Pápa és Vidéke, 12. évfolyam 1-53. sz. (1917)

1917-12-09 / 50. szám

XII. évfolyam. Pápa, 1917 szeptember 2. 36. szam. Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi betilap. A papai Kathplikus Kör es a papa-csóthi esperesi kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 12, fél évre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 26 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap. Kiadótulajdonos A Pápai Katholikus Kör. A szerKesztésért felelős : Szentgrörgri Sándor. Szerkesztőség: Főtér 10. házszám. \ kiadóhivatal vezetője: Pados Antal, Csatorna-utca 8. házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád könyvkereskedése és lapunk nyointatója Stern Ernő. Egy kis várospolitika. Néhány hét múlva lejár Pápa r. t. város képviselőtestülete egy negyedé­nek a mandátuma és a hatóság ki fogja tűzni az új választásokat, amikor is a szavazó polgárok az öt kerületre osz­tott városban kerületenkint 8—10 kép­viselőt, összesen 44 városatyát választ­hatnak. Ámbár mindig nagy fontosságúnak tartottuk a város képviselőtestületének 3—3 évenkint történő felfrissítését, már 3 évvel ezelőtt, a háború kitörése után első alkalommal rámutattunk arra, hogy most hatványozott, és a nagy időkhöz mért férfias komolysággal kell azon lennünk, hogy akár az újólag megvá­lasztott régi kipróbált erők, akár ujabb tehetségek lekötésével a jelen, a békés időnél sokkalta nehezebb ciklusnak meg­felelő kormányzatot biztosítsunk. Sem a csatamezőkről érkező di­adalhirek, sem a közel jövőre jósolt békéről korportált vélemények nem gátolhatnak meg bennünket abban, hogy az 1918. év elején 6 évre szóló meg­bízatással megválasztandó városi kép­viselők megválogatásában ne töreked­jünk a lehető legnagyobb óvatosságra, mert ki merné azt vitatni, hogy ha ma vége van a háborúnak, hát holnap­tól kezdve nem-e a mainál még ezer­szerte komolyabb teendők várakoznak egy akkora város képviselőtestületének a bölcs intézésére, mint Pápa? Száz meg száz ága-boga lesz a háború utáni időknek, véleményünk sze­rint több, mint a háború alatt. De ha semmi kilátásunk sem volna a közeli békére, ha egész biztosra ve­hetnők, hogy a 6 éves mandátum alatt állandóan tart a véres harc a határa­inkon kivül, vagy akár belül is, nem érezhetjük magunkat felmentve az alól a nagy felelősség alól, mely a képvi­selőválasztás megejtésében rejlik. Hisz nemcsak a magunk nevében, hanem azok helyett is kell választanunk, akik távol vannak, akik ott küzdenek a kü­lönböző harctereken miértünk. Tán nem vehetik tőlünk rossz né­ven, ha lapunkban, mely a Pápai Kath. Kör tulajdona, gyengéd célzást teszünk nevezett kör választmányának egy több, mint 4 évvel ezelőtt kelt határozatára, melyben kimondotta, hogy a Kör oly ügyekben, melyek nem a politika kö­rébe tartoznak, de a melyek akár város­politikai, akár katholikus éideküek, a Felsővárosi Kath. Olvasókörrel egyér­telműen kiván eljárni s bizalmi férfiaik megállapodásai szerint egyesült erővel veszi fel mindenütt a harcot, ahol csak alkalom nyílik. Később, inkább a megye­bizottsági tagválasztások küszöbén meg­toldotta határozatát azzal, hogy a tár­sulást kiterjeszti a Keresztény Munkás­egyesület és a Kath. Legényegyesület, nemkülönben a Kath. Népszövetségre is, úgy, hogy tulajdonképen felöleli ez­zel az összes katholikus és keresztény egyleteket, mindezt pedig bizonyára azért, mert a katholikus érdekeket csak így gondolja megóvhatni. Bevallott katholikus irányú lap va­gyunk, nincs mit titkolnunk, ha a kath. érdekek megóvásáról, vagy megvédé­séről van szó. Ha tehát már most, szó­val idejében emeljük fel szavunkat ér­dekeink és jogaink mellett, tulajdon­képen csak kötelességet teljesítettünk. Fennevezett egyesületek és körök mostanában tartják vagy készítik elő közgyűléseiket, nem fog ártani, ha min­denütt szóvá teszik a közelgő válasz­tásnál követendő egyöntetű eljárást. Amikor pedig az Urna előtt állunk, ne mint a szétszórt kéve egyes szálai, hanem mint egy ember álljanak ott azok, akik a város közös ügyei mellett a saját felekezetük ügyeit is becsülik valamire. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy az új, a felfrissített képviselőtes­tület egy egész csomó városi tisztvise­lői állást fog betölteni, sőt a legnagyobb valószínűség szerint ennek a szép tiszte lesz a megüresendő polgármesteri székbe is alkalmas egyént ültetni, már pedig — ugy gondoljuk legalább — nem le­het közömbös, hogy 12,000 katholikus polgár felett ki legyen az első polgár, ki legyen primus inter pares, egyenlők között az első. A haclikölcsön érdekében. Immáron hetedszer szólott fiaihoz jó anyánk, az édes haza: „Jegyezzünk hadiköl­csönt." Sokan megértve kérő szavát s be­látva egyrészt, hogy áldozat nélkül nincs eredmény, másrészt, hogy a jegyzés nemcsak közelebb hozza a békét — melynek hajnala már felvirradt s napja kelőben van, — ha­nem a legelőnyösebb pénzelhelyezés is, szi­ves örömest vitték ezreiket, s ha ez nem volt, százaikat a haza oltárára. Azt mondom, so­kan tették ezt, de nem mindnyájan, mert voltak, kiket kislelkűség vagy szkepszis visz­szatartott. És hogy ez utóbbiak se maradja­nak ki az áldozatot hozók sorából, az előbb említettem sokak közül többen — kiket a hazaszeretet tüze hatványozott mértékben hevített — önkiméletet nem ismerve, min­den erejüket latba vetve fáradtak s fáradnak a kislelkűség kiirtásába 1 sa szkepszis elosz­latásában. A szent ügy ily lánglelkü harco­sainak szava hangzott a F'elsövárosi Kath. Körnek e hó 2.-án tartott gyűlésén, melyen megjelent Karlovitz Adolf, a „Pápai Takarék­pénztár" igazgatója is. Tihanyi Márk, bencés tanár, a kör új és agilis elnöke rövid megnyitóban rámuta­tott arra, hogy mennyire lelkén hordja a kör szellemi s anyagi tőkéjének gyarapítá­sát. Az előzőt időnként tartandó előadások­kal, az utóbbit egy nagyobb összegű lom­bard kölcsön jegyzésével reméli elérhetni. Sajnos, programmjának második pontja — melynek megvalósításán fáradságot nem is­merő utánjárással dolgozott — egyesek kis­lelküségén hajótörést szenvedett és így ne­mes munkája, mely a haza és kör örök há­láját érdemelte volna, babér nélkül marad. Az elnök szavai után, nagy érdeklődés közepette ismertette a hadikölcsön jegyzést Karlovitz igazgató; kiemelte annak minden előnyét s különösen hangsúlyozta a lombard kölcsönt. Rámutatott arra, hogy a hadikölcsön

Next

/
Oldalképek
Tartalom