Pápa és Vidéke, 11. évfolyam 1-52. sz. (1916)

1916-05-28 / 22. szám

1916 ju nius 25. PÁPA ÉS VIDÉKE. 3. 1. A nagyharang. A főtemplom nyugati tornyának nyugati oldalán van; ezen üti a toronyóra az egész órákat. Öntvénye teljesen hiba néLüli, jele: feszület. Erneszt János, győri harangöntő müve 1759-ből. Nagyságra nézve a város, s csaknem a vármegye leg­nagyobb harangja, melynek súlya 3192 kgr., tehát kerek számban 32 métermázsa. (A vesz­prémi u. i. 34'/ 2 métermázsa.) Az öntvény vastagsága 16 cm., hangja »h«. Nagyságának egyéb méretei: kerülete 510, magassága pe­dig 140 cm. Értéke 8400 K-ra van becsülve és ennyire van törés és repedés okozta kár ellen biztosítva. Ez a harang ittmarad. 2. A fertálos. Ugyanazon a tornyon függ; ezen üti az óra a negyedeket, innét a neve. Öntvénye rendes fémből készült, jele szintén feszület. Mendl Gáspár Győrött öntötte 1790-ben. Súlya 1241 kgr., vastag­sága 13'2 cm., hangja »e«, kerülete 390, magassága 112 cm., értéke 2890 K. Bevonul. 3. Az imaharang. A főtemplom keleti tornyának nagyobb harangja. Ezen húzzák meg hétköznapokon a delet, innét a neve. Rendes fémből készült Seltenhofer Frigyes soproni harangöntődéjében 1833-ban. Jele feszület, súlya 1120 kgr., vastagsága ll'2cm., hangja »esz«, kerülete 370, magassága 100 cm., értéke 2400 K. Bevonul. 4. A kisharang. A főtemplom keleti tornyának kisebbik harangja. Jele Mária. Pozsonyban öntötték 1810-ben. Súlya 953 kgr., vastagsága 10"5 cm., hangja »a«, kerü­lete 277, magassága 81 cm., értéke 1110 K. Ittmarad. 5. Annatemplomi nagyharang. Jele, illetve neve: Szt. Anna. Seltenhofer Frigyes Sopronban öntötte ezt 1845 ben, de a ha­rang 1904-ben megrepedt és újra át lett öntve. Mostani állapotában 81 kgr., vastag­sága 5 cm., hangja »f«, kerülete 164, magas­sága 52 cm., értéke 200 K. Bevonul. A közeli városból és a környék falvai­ból kocsikon robognak a vendégek, miköz­ben a kis torony harangjának csengő sza­vából kiérzik a templomba hivó szózat. A padsorok betelnek hivőkkel; a boltivek alatt ragyog az áhítat, a kis orgona szólama viszi a lelkeket az oltár felé és útjában össze­csókolódik a napsugárral, ami sokféle szín­ben pompázik át a szentképes ablakokon. Valóságos lakodalmi tort csapnak a délidő alatt. A világ négy tája felöl össze­sereglett atyafiság jókedve főként az anek­doták halmazában domborodik ki. A fiatal férfivilág nem marad sokáig az asztal körül. Kint >téb-láb< a májusfák alatt, a későbbi mulatságok helyeinek díszí­tésén fáradozik, rendezkedik. Azután harang­szóra »letenyére« mennek; mig ez tart, kint a muzsikus cigányok gyülekeznek s várják a legényeket a talpalávalóval. Amikor elhangzik a szentének utolsó ukordja s elnémul az orgonabúgás, rázendít kívül a banda és így, ilyen kisérettel jelen­nek meg a májusfa alatt, ahol táncra per­dülnek s kezdetét veszi a legénysorba avatás a zöld sátor alatt, vagy a nagy korcsma udvarán. A felavatandók külön-külön egy-egy 6. Annatemplomi kisharang. Jele (neve): Szt. József és feszület. Győrött 1829-ben ön­tötte Mendl Gáspár. Súlya 65 kgr., vastag­sága 3'5 cm., hangja »d«, kerülete 114, magassága 36 cm., értéke 100 K. Bevonul. 7. Kálváriái nagyharang. Neve: Szent György. Walser Ferenc budapesti harang­öntődéjében készült 1897-ben. Vastagsága 4 5 cm., hangja »a«, kerülete 143, magassága 34 cm., értéke 160 K. Bevonul. 8. Kálváriái kisharang. Neve: Fájd. Mária. Hofer Karolin győri öntödéjében ké­szült 1851-ben. Vastagsága 3 5 cm., hangja »h«, kerülete 110 cm., magassága 29 cm., értéke 100 K. Bevonul. A többi harangokról nincsenek meg­bízható adataink. Befejezésül még annyit, hogy a biborospüspök körrendelete szerint a harangokért járó térítési összeg, mely kgr.-kint 4 K-t tesz ki, a veszprémi alapítványi pénztárban lesz elhelyezve. Ezen, az időközi kamatokkal felszapo­rodó összegből annak idején be lesznek szerezhetők az — új harangok. Összegezés. Lapunk kezdettől fogva figyelemmel kisérte a helybeli szövőgyári munkások és munkásnők mozgalmát, melyet a munkabér emelése érdekében indítottak. Ismertettük annak idején a munkásság szegényes anyagi helyzetét, mely békés időben is nélkülözne a kapott munkabér mellett, a mai drágasági viszonyok között meg épen nyomorog. A megindult mozgalom minden egyes fázisáról, alakulásáról hírt adtunk, hol cikkben, hol apró közleményben, hogy az ügy állásáról olvasóközönségünket tájékozhassuk. Mielőtt egyenlőre pontot tennénk az akció után, mert többé-kevésbbé elintézést keresztapát választanak az idősebb legények sorából, azután félkörbe állanak, majd e fél­kör elé áll az első legény, a legénység elis­mert vezére és néhány kérdés után esküt mond, amit a felavatandók ismételnek: — Esküszöm, hogy ezentúl úgy élek, mint legénynek illik és mindenben kereszt­apám tanácsát követem. A legényböcsületre rovást nem szerzek, ha a legénybarátaimat idegen, vagy falunkbéli »nem avatott« meg­bántja, elégtételt segítek szerezni. Ha eskü­szegő, kihúzó leszek valamikor, büntetést érdemlek. Most mindenik öreglegény az előtte álló új fölesküdöttet pofonteremti, azután egy hangos »szervusz« után kezet fognak és asztalokhoz ülnek, ahol a felavatási aktusból kifolyólag az áldomást bevett szokás szerint az »új legények« fizetik. * A vigság néha három napig is tart a tágas udvaron a feldíszített sátrak alatt vagy a májusfa körül, néha az öregek is beleavat­koznak s ilyenkor szabadfolyást engednek a mulatásnak, felednek bánatot, bajt. Azután előkeresik szerszámaikat és újra elmerülnek a régi, monoton hélköznapiasságban — hisz' nemsokára megint elülről kezdődik az egész történet. nyert, kötelességünknek tartjuk a mozgalom eredményét is közölni, összegezni, mely, ha nem is olyan méretű, hogy az illető mun­kásokat végérvényesen kielégítené, mégis említésre méltó. A gyárvezetöség teljesítette a munkás­ság egyik nagy kívánságát: élelmicikk-áru­raktárt állított fel alkalmazottai részére, hol ezek a beszeizési áron vásárolhatnak, még pedig a nőtlen munkások, illetve a hajadon munkásnők a heti kereseten felül 1 — 1 K, a nős munkások és a férjes, illetve a csa­ládos nőmunkások 150 K értékben. Ez volna a drágasági pótlék. Ha valakinek kevés a hetenként kijáró élelmicikk, joga van tetszés­szerinti mennyiségben vásárolni; a vásárlási összeget két részre osztva, a hetibérből vonja le a gyár. Ez a kedvezmény előreláthatólag segíteni fog némileg a munkásság helyzetén; legalább is nagyobb utánjárás nélkül hozzá­jut mindegyik a legszükségesebb élelmicik­kekhez, s minthogy beszerzési áron vásárol­hat, talán valami csekélységet nehezen szer­zett keresményéből is megtakarít. Olyan két előny ez, melyeknek fontossága mellett maga a munkásság tört pálcát, amikor kérései közé az élelmicikk-áruraktár fölállítását is bevette. Adott azonban a gyárvezetöség e ked­vezményen kívül mást is. Emelte a hadi­munkásoknak negyedévenkint adott házbér­pótlékát, még pedig a nős munkásokét 15, a nőtlenekét 10 K-val; azonkívül visszallította a régi teljes hat napi munkaidőt, mert a legutóbbi munkarendszer mellett minden szorgalma, igyekezete ellenére sem tudott a munkás teljes hetet dolgozni s így megfelelő munkabérhez jutni, ha anyagot nem kapott kézhez s hétközben vesztegelnie kellett. Volt a munkásságnak még ezeken fe­lül sok más kívánsága, melyek a megválto­zott viszonyokat tekintve ép oly jogosak, mint azon óhajok, melyeket a gyárvezetöség elfogadott és teljesített. Ezek helyett kaptak egyenlőre szép — Ígéreteket s a minden bajra orvosságul szolgáló reményt, hogy többi kivánságuk is teljesülni fog. Ha végigtekintünk az adott kedvez­ményeken, bizony azt kell konstatálnunk, hogy a szövőgyári munkásság helyzete még nincs teljesen megoldva; a helyzetük javítá­sára tett engedmény nagyon kevés, csak a semminél több. Mi azonban reméljük, hogy a gyárvezetőség, ha most szűkmarkúnak bi­zonyult is a munkásság súlyos bajainak or­voslásában, át fogja látni a tarthatatlan ál­lapotokat és minden erejével azon lesz, hogy az adott ígéretekből lassankint, fokozatosan minél többet tetté érleljen. Ideje volna, hogy a munkásság, melyet a nyomorúság annyi oldalról szorongat, végre megnyugodjék, bi­zonyos fokú kielégítést nyerjen, ezt pedig a gyárvezetöség nem éri, nem érheti el más­sal, mint a fárasztó tesi munka emberséges díjazásával. Erős a meggyőződésünk, hogy az ügy ilyetén megoldását a munkássággal együtt nem hiába várjuk. = Kirakatunkban, Stern Ernő könyv­nyomdájánál megtekinthető a Keresk. m. k. miniszter úrnak a tábori árumintaforgalomról kibocsátott legújabb hirdetménye, mely azon tábori póstaszámokat tartalmazza, melyekhez áruminták küldhetők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom