Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)
1915-06-27 / 26. szám
6. pápa ÉS vidéke. 1915 június 20. — Kegyelet. Özvegy Sohárné (egy nemrég elhunyt vasúti alkalmazott özvegye), pápai — Batthyány-utcai — lakos jámbor kegyeletből saját költségén kijavíttatta és szépen befesttette az Anna-templom előtti kereszt elrozsdásodott vasrácsozatát. A munkát Trauner Lipót, jónevü helybeli géplakatos végezte. A hivek bizonyára szívesen vesznek tudomást az özvegyasszony e kegyeletes áldozatkészségéről. — Az egyházi hét. A veszprémegyházmegyei Directorium alapján közöljük a következő nyolc nap adatait: az egyes napok ünnepeit, vagy szentjeit, végül a szentségimádások helyeit. (Jun. 27.— jul. 4.) Jun. 27. vasárnap, Pünkösd utáni ötödik vasárnap (megemlékezés szt. László király- és hitvallóról, valamint Keresztelő sz. János nyolcadáról). Jun. 28. hétfő, második szent Leo pápa és hitvalló (megemlékezés Keresztelő szt. János nyolcadáról és szt. Péter és szt. Pál vigiliájáról), megtartóztatás nélküli böjt. E napon van néhai Kovács Zsigmond volt veszprémi püspök elhalálozásának évfordulója. Jun. 29. kedd, szt. Péter és szt. Pál apostolok ünnepe, elsőosztályu ünnep közönséges nyolcaddal. Jun. 30. szerda, szt. Pál apostol emlékezete (megemlékezés szt. Péter apostolról és Keresztelő szt. János nyolcadáról). Jul. 1. csütörtök, a mi Urunk, Jézus Krisztus legdrágább Vérének ünnepe (megemlékezés Keresztelő szent. János nyolcadáról). Ezen ünnep régente Julius hó első vasárnapján tartatott. Julius 2. péntek, a Boldogságos Szűz Mária látogatása (népiesen: Sarlósboldogasszony), másodosztályú ünnep (megemlékezés szent Processz és szt. Martinián vértanukról). Jul. 3. szombat, szt. Péter és szt. Pál apostolok nyolcadának ötödik napja. Jul. 4. vasárnap, Pünkösd utáni hatodik vasárnap (megemlékezés szt. Péter és szt. Pál apostolok nyolcadáról). A szentségimádás helyei: Kisgörbő, Mihályfa, Veszprém, Zalabér, Pakod, Öreglak, Somogyfajsz és Buzsák. — Érdekes számok. Hogy mennyi hadifoglyunk van, arról egy junius 14.-én lezárt kimutatás így számol el: A német, továbbá osztrák-magyar fogolytáborokban van 24 ezer angol, 41 ezer belga, 50 ezer szerb, 255 ezer francia és 1 millió 240 ezer orosz, vagyis öszszesen 1 millió és 610 ezer foglyunk. Azóta már erősen közeledhettünk a 2 millió felé. — Vadászati engedély. Gróf Erdődy Sándor vépi nagybirtokos engedélyt nyert, hogy összes uradalmaiban, többek között tehát Dobán is, a saját vadászterületein a vadkár csökkentése céljából szarvastehenet, üszőt és borjut aug. 1-től okt. 15-ig a tilalmi idő alatt lőhessen, lövethessen s a lelőtt vadat értékesíthesse. — Figyelmeztetjük a selyemgubótermelőket, hogy a háború kezdete óta nagy hiány mutatkozik aprópénzben és nehogy emiatt a selyemgubóbeváltás alkalmával a vételár kifizetése nehézségekbe ütközzék, megfelelő mennyiségű aprópénzt, 2 és 1 koronás, 20, 10, 2 és 1 fill .-es váltópénzt vigyenek magukkal. — Illetőségi ügy. Tomengó József pápai illetőségét a v. tanács elismerte s részére az illetőségi bizonyítvány kiadását elrendelte. M. kir. anyakönyvi kivonat. 1915 junius '11 —23-ig Született: Baum Samu kiskereskedő és neje Neumann Regina leánya Piroska, izr. — Weisz Merman pincér és neje Steiner Rozália leánya Éva, izr. — Kovács János földmivelő és neje Tálos Juliánná fia János, ref. — Franczia József vasúti raktári gyakornok és neje Szalai Anna fia József, rk. — Tamás József cipész és neje Németi Karolina leánya Irén, ref. — Birkás Lajos népzenész és neje Horváth Terézia fia Sándor, rk. — Molnár István uradalmi kertész és neje Vas Mária fia István, rk. — Polgár Lajos nyomdász és neje Kondor Terézia fia Lajos, rk. Dómján János gyümölcsárus és neje Szakács Borbála leánya Mária, rk. — Takács János cipész és neje Pittmann Ilona fia Zoltán, rk. Györké Sándor földmivelő és neje Boka Zsófia fia Gyula, ref. — Polgár Mihály csizmadia és neje Kis Rozália leánya Gizella, rk. Házasságot kötöttek: Geiling János szabó rk. és Mesztényi Terézia szövőgyári munkásnő rk. — Somogyi István póstaszolga rk. és Osztermann Alojzia rk. Halálozás: Sas János földmivelő rk. 64 éves, rákos elfajulás. — Benke László rk. 1 hónapos, veleszületett gyengeség. — özv. Istenes Istvánné sz. Tóth Rozália napszámosnő rk. 64 éves, szívszélhűdés. — Kovács János ref. 1 napos, veleszületett gyengeség. — Márton István napszámos rk. 30 éves, tüdővész. — Cseh Gyula ny. tanító ref. 61 éves, tüdővész. Törzsök Ferenc ref. 2 éves, bélhurut. — Nagy Erzsébet ref. 3 éves, tüdőlob. — Lachowski Balázs kereskedő rk. 61 éves, tüdővérzés. — Weisz Lipót mészáros izr. 82 éves, végelgyengülés. — Csigi János kocsis ev. 53 éves, szívbaj. — Györfi János gyárimunkás ref. 51 éves, kizárt sérv. — Steiner Zsigmond kereskedő izr. 58 éves, gyomorrák. Szerkesztői üzenetek. Többeknek. Kellemetlenségek és félreértések elkerülése végett kérnünk kell lapunk t. barátait, hogy bármi cimen felvetődő és egyes, vagy több lappéldányra vonatkozó óhajtásaikat egyenesen lapunk kiadóhivatalával szíveskedjenek közölni. Akik mutatványszámot kaptak, amennyiben előfizetni lapunkra nem óhajtanak, szíveskedjenek azt visszaküldeni. Vasúti menetrend. Érkezik Pápára: Győr felől: 321 522 I2 5 8 5 1 8 gyv. 722 Celldömölk felől: 122 512 7 9 3 2 2 9 622 gy v. 722 Csorna felől: 10 1 9 922 Bánhida felől: 7 3 2 3 0 2 Indul Pápáról: Győr felé: 122 521 2 3 6 622 gyv. 722 Celldömölk felé: 321 511 l 0 4 5 2 0 gyv. 722 Csorna felé: 522 3 35 Bánhida felé: ID 4 4 3 9 Az aláhúzott számok az éjjeli (d. u. 6—r. 6-ig terjedő) időt jelzik. CSARNOK. A pápateszéri plébánia története. — Közzéteszi: Gerstner Ignác pl. — A plébánia eredete. Pápateszér község körjegyzői székhely, Veszprém vármegye északnyugoti részén, a pápa—kisbéri országútban fekszik. Távolsága Pápától 20, Kisbértől 30 Km. Győrtől mint egy 42 Km, Veszprémtől is mintegy 45 Km távolságra van. Lakósainak száma 1800 lélek, nyelvre nézve majd mindnyája magyar, csak kevés a németül is beszélők száma, kik eredetre nézve a szomszédos német községekből származtak. Határa 5320 katasztrális hold; ennek legnagyobb része szántóföld, van azonban erdőterülete és két szőlőhegye is. A községtől délkeletre húzódik a Bakonyhegység. Határában több patak folyik át, melyek mintegy 24 malmot hajtanak. A lakosság főfoglalkozása úgy itt, mint a fiókközségekben a földmivelés és állattenyésztés. A község eredetére nézve csak a sejtésekre támaszkodhatunk. Hogy a község régebbi eredetű, mint a gróf Esterházy Károly által itt alapított plébánia, ezt már a teszéri nép is tanúsítja, mely szerint a lakosság régebben evangelikus vagy református volt. Ezt egyébként a hiteles át-, illetve visszatérési esetek is igazolják. Igen valószinű tehát, hogy ezen község már a reformáció előtt fennállott, melynek ha volt is plébániája, az az idők folyamán elpusztult. A nagynevű gróf Esterházy Károly egri püspök s pápa—ugodi—devecseri földesúr (szül. 1725, meghalt mint utolsó egri püspök 1799) által alapított pápateszéri plébánia az 1737. évből származik. E plébánia is, többi e vidéken levő társával 1777. évig a győri püspökség területéhez tartozott. Ekkor a roppant terjedelmű győri és veszprémi egyházmegyékből két újabbi: a szombathelyi és fehérvári püspökség kihasíttatván, a pápateszéri plébánia is a veszprémi egyházmegyéhez lett csatolva, s a bakonyszombathelyi alesperesi kerületbe lett kebelezve. Az első három plébános még a győri püspök főúrhatósága alatt állott, s csak a 4-ik plébános óta kerültek a plébánosok a veszprémi papnevelőből. E plébániának kezdetben a következő fiókközségei voltak: Szentiván, Ság, Tamási, Kisdém, Nagydém, Szűcs és Fenyőfő. Midőn később ugyancsak gróf Esterházy Károly a szűcsi plébániát 1772-ben megalapította, e két utóbbi község a szűcsi plébániát képezte, míg Nagydém csak 1805-ben, mikor is a gróf Somogyi-család Lovászpatonán plébániát alapított, lett a pápateszéri plébániától a hozzá közelebb levő Lovászpatonához kapcsolva. Hogy Pápateszéren már a plébánia alapításkor is volt templom, azt bizonyosra kell vennünk, csakhogy az akkor még kicsi számú hivőközönségnek kicsi területű és kevésbé kerülő templommal kellett beérnie. Kegyuraság. A kegyuraságot kezdettől fogva a történeti "nevezetességű gróf Esterházy-család gyakorolja. Ennek egyik, már említett dicső tagja, gróf Esterházy Károly egri püspök nemcsak a plébánia alapításával tette nevét halhatatlanná, hanem nagyszerű templomépítéseivel is. Még a kisebb fiókközségekben
