Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)

1915-02-28 / 9. szám

1915 február 28. PÁPA ÉS VIDÉKE. 3. biborosptlspök úr Őfőmagassága, aki nagy körültekintéssel bírálta el a terveket, csakis a jelenlegi visszás állapotok, a háború okozta nehézségek, szóval az építkezések, befekteté­sek, illetve azok időszerűtlen volta miatt halasztotta el fentjelzett intézmények meg­valósítását — jobb időkre. Köteles hódolattal vesszük tudomásul e felsőbb intézkedést, melynél bölcsebbet ez időszerint tenni úgysem lehetett. Az elfogadott terv alapján azonban a Szentilonay-ház külső és belső képe mégis meg fog változni. A ház, valószínűleg az új hitoktató, jelenleg Dragovics István, veszprémegyház­megyei áldozár személyében új gondnokot fog kapni, akinek a házban- megfelelő lakást jelölnek ki s ki nemcsak az ápoltak szabály­szerű ellátása fölött fog őrködni, gondos­kodván egyszersmint a fennmaradó és kiad­ható helyiségek célszerű értékesítéséről is, hanem az ápoltak lelki szükségleteit is el fogja látni, elsősorban naponta a házban levő kápolnában misézni. A májusban kezdődő építkezések, illetve átalakítások is — felsőbb rendeletre — úgy eszközöltetnek, hogy a házban jelenleg lakók, úgy ápoltak, mint bérlők (azok kivételével, akik már új lakást fogadtak s május 1-ével onnét kihurcolkodnak) a munkálatok ideje alatt is megmaradhassanak a házban, legfel­jebb rövid időre, ideiglenesen egy másik helyiségbe vonulnak át, mig a saját lakásukat rendbe teszik. Azzal az intézkedéssel, hogy a szegé­nyek ezentúl élelmezést is nyernek, természe­tesen konyha, kamra, szakácsnőlakás stb. is kell, miáltal a bérbeadható lakások száma valamivel csökkenni fog. Mindamellett azon­ban konstatálnunk kell, hogy a szegények ügye e reformálás következtében visszajutott a nemesszivü alapító eredeti intenciójához, — Azt izente, hogy tegyek, amit akarok, ha merek. Pedig tudta jól, hogy én merek, ismert jól, tudta, hogy mindent merek, hogy nem félek tőle, de még az ördögtől sem. — Megmondtam neki, mégis elvett. Látod Marcsa, én ezt tudtam előre, és meg is mondtam neki előre, hogy ebből nagy baj lesz, mert amikor megtudtam, hogy nem szeretsz, nem volt pihenésem se éjjel, se nappal. — És ő látott engem sokszor így; félt tőlem, és én tudtam, hogy fél, mert amikor másodszor is kihirdettek benneteket, engem elküldtek hirtelen a sümegi erdőre. — Eddig látod kibírtam, de tovább már nem. Ma hazajöttem. A faluba akartam bemenni az édesanyámhoz, de nem tudtam. A lábam még alkonyat előtt erre hozott az Iharos felé. Szüntelen terád gondoltam, a te képed volt a szemem előtt. — Leültem egy tuskóra, s ültömben elnyomott az álom, reggel óta jöttem, a fá­radtság erőt vett rajtam. De nem aludhattam sokáig, a' lelkem felriasztott, megéreztem, hogy valami lesz velem. — Amikor felébredtem, megindultam, alig mentem a tilosi uton vagy száz lépést, megláttam az uradat, amint jött erre sietve, majdnem futvá hazafelé hozzád. melytől a hosszú évtizedek folyamán annyira elkalandozott. A Szentilonay-ház jövője ezzel számos évre meg van pecsételve. Miután pedig nem kevésbé aktuális, cs a megvalósításra meg­érett téma a kath. fiuinternátus, vagy legalább is egy diákasztal létesítése, azok a körök, melyek ezen intézmények alapítását tervezték, tekintettel arra, hogy mielőbbi létrejöttük egyenesen katholikus érdek, ne ejtsék el a tervezgetések fonalát, hanem fektessék más irányba. Mi a magunk részéről igyekezni fogunk felszínen tartani minden tervet s támogatni minden lépést, mely célra fog vezetni. A magyar keresztényszociális mozgalom 1914-ben. Az Országos Keresztényszociális Szö­vetség a magyarországi keresztényszociális mozgalom központja dr Giesswein Sándor prelátus kanonok elnöklésével gyűlést tartott, amelyen beszámoltak a mozgalom 1914. évi tevékenységéről. Giesswein prelátus elnöki megnyitó beszéde után Moravitz Lajos főtitkár elő­terjesztette évi jelentését. Az 1914-ik év a magyarországi keresztényszociális mozgalom történetében fordulópontot jelent. Tiz évi küzdelem végre meghozta gyümölcseit. Az 1913 ik év őszén tartott katholikus nagy­gyűlésen Csernock János bibornok herceg­prímás a keresztényszociálizmust jelölte meg a társadalmi ellentétek kiegyenlítője, a szo­ciális kérdés egyedüli megoldása gyanánt. E szózat nyomában a keresztény társadalom figyelemmel kisérte á mozgalmat, tanulmá­nyozta az evangéliumból takadó szociális tanításait s közreműködésével elősegítette a keresztény szellemű szociális munka meg­alapozását. Ez az érdeklődés és megértés meglátszik a mozgalom mult évi eredményén. — Minden csepp vérem megmozdult erre a gondolatra, és tele lett irigységgel, gyűlölettel. Megálltam egy pillanatra és néz­tem, hogyan siet ide hozzád, melléd. —- Elgondoltam, azaz dehogy gondol­tam, nem is gondoltam semmit, csak elborí­tott egy ellenállhatatlan, rettenetes bosszúvágy. — Mész haza? turbékolni? No hát azért se mész! Lekaptam a puskámat és hirtelen lőttem. Hogy hol érte a lövés, azt nem tudom, de azt láttam, hogy elbukott. Először visszafelé futottam, de azután megálltam, lekerültem a nagy sózó felé és ide lopóztam. Vártam, hogy jön-e ? vagy hozzák? De nem! Most már bizonyos, hogy meghalt. Az asszony csak hallgatott. Elvette sza­vát a felindulás, a rémület, talán a fájdalom. Csak mereven nézett az éjszakába és hall­gatott. A legénynek is kifogyott a szava, erőt vett rajta a veszedelem érzete, a melle zihált. A keze, mellyel az ajtófára támaszkodott, odaért az asszony gömbölyű karjához, bele­kapaszkodott, s az asszony nem húzta vissza. Egyszerre a távolból szekérzörgés, kia­bálás hangzik. A legény felriad, inegtánto­Egyesületeinek száma 98. Új egyesület 1914­ben öt alakult, több egyesület pedig ismét megkezdte működését. Megalakult az egye­temi polgárok keresztényszociális köre is. Az egyesületek a községi életben mindenütt tevékeny részt vettek. A községi képviselő­testületi, iskolaszéki, megyebizottsági válasz­tás alkalmából Csorváson, Pécsett, Maros­vásárhelyt, Udvardon, Újpesten stb. a ker. szociálisták mandátumhoz jutottak. A Szö­vetség a keresztényszociális gondolat nép­szerűsítése végett Újpesten s több vidéki városban szociális kurzust rendezett; Buda­pesten a tél folyamán szociális estéket tar­tott szép sikerrel. A háború kitöréséig a központ a vidéken 57 gyűlést rendezett, több gyűlés megtartását pedig a hatóság megtiltotta. A Katholikus Népszövetséggel karöltve a Szövetség 1914 február 15.-én közös naggyülést tartott, amelyen Giesswein Sándor, Huszár Károly és Haller István országgyűlési képviselők és Koszorú Imre ismertették a keresztényszociális eszméket. A mozgalom érdekében 5 kerületi titkár működik (Pécsett, Újpesten, Pápán, Pozsony­ban és Zsolnán). A Szövetség központi iro­dája az elmúlt évben jogvédő- és biztosító­irodát szervezett, amelynek nagy volt a for­galma. A Keresztényszociális Bank igen jó feltételekkel sok kis embernek szerzett föld­bérletet. A Szövetség különböző alkalmakkor munkáskérdésekben feliratot intézett a kor­mányhoz, amely mindig figyelembe vette a felhozott érveket. A Szövetség kebelében 7 munkás szakszervezet működik 45 helyi­csoporttal. A szakszervezeti munkaközvetítő­nél julius végéig 1600 munkást kerestek és 1300-at közvetítettek. A háború kitörése ter­mészetesen megbénította e mozgalom tevé­kenységét is. Hivei nagyrészt hadbavonultak, többen már megsebesültek, néhányan pedig elestek. Az egyesület legtöbbje tehetségéhez mérten közreműködik a háború jótékonyság­rodik. Kétségbeesett tekintettel rámered az asszony arcára, élesen belekörmöl annak fehérhusu karjába, mintha netn akarná el­ereszteni, vagy bűnös szerelmében vergődő lelke annál akarna oltalmat keresni, de az­után kinyilik benne az életösztöne és egy fojtott hörgésszerű lélegzetet vetve elugrik az ajtótól, átdobja magát a sövényen, s el­tűnik a végtelennek látszó Bakonyerdő bele­nézhetetlen sötét éjszakájában. Pedig mély csend van az egész erdő­részen. Csak valami távoli dűlőn haladó fa­hordó, vagy meszesszekér zörgését hozta közel egy bűnös ember felvert lelkiismerete. * * Csend, felséges nyugalom üli meg az egész erdőt. Az Iharos egyik kis cserkelő útján, ahol az tisztássá szélesedik, a későn kelő hold halavány világa kiváncsian tekint le. Egy fiatal férfi fekszik arccal előre bukva a vértől nedves gyepen és megder­medt ujjai között görcsösen szorít egy csomó frissen szedett erdei vadvirágot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom