Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)

1915-02-28 / 9. szám

4. PAPA ES videkp:. 1915 február 28. ban. A Budapest—Kőbányai egyesület hadi­kórházat is létesített, amelyben állandóan 33 sebesültet ápolnak. A bibornok-hercegprimás nemrégen meglátogatta ezt a kórházat. A jelentést tudomásul vették s azután több folyó ügyet intéztek el. Az állandó választmány ülése. — 1915 február 26. — Pápa város képviselőtestületének állandó választmánya mult pénteken délután 4 óra­kor ülést tartott, melynek egyetlen tárgya volt a holnapra öss zchivott közgyűlés elő­készítése. Az ülésen, melyet a távollevő polgár­mester helyettese, Lamperth Lajos v. taná­csos vezetett, jelen voltak dr Antal Géza, Baldauf Gusztáv, Barthalos István, Billitz Fe­renc, Győri Gyula, Gyurátz. Ferenc, Hajnóczky Béla, Halász Ferenc, Harmos Zoltán, dr Hoff­ner Sándor, Karlovitz Adolf, dr Kapossy Lucián, dr Kende Ádám, Kis Ernő, Kiss József, dr Kluge Endre, Saáry Lajos, Stein­ber'ger Lipót, dr Steiner József és dr Teli Anasztáz, továbbá dr -Csoknyay János, fő­ügyész és Freund Ferenc főszámvevő. Az ülés megnyitása után az elnöklő tanácsos előadta, hogy 50 v. képviselő rend­kívüli közgyűlés összehívását kérte — Pápa város közélelmezése ügyében. Az állandó választmány mai ülésének tárgya ezt az ügyet előkészíteni. Csoknyay Károly főjegyző ezután is­merteti a v. tanácsnak ez ügyben tett intéz­kedéseit, a requirálási jogért tett lépéseit. (Előbbiekről lapunk más helyén, utóbbiakról már egy előző számban hoztunk tudósítást. Szerk.). Győri Gyula, a közgyűlés összehívását kérők egyike felemlíti, hogy mintegy 12 va­gon lisztet szállítottak el az utóbbi napokban Pápáról. Interpellálni fogja a tanácsot, mért engedte ezt meg s ha nem kap kielégítő választ, vizsgálatot fog kérni. Nemcsak ga­bonáról, hanem húsról is kell gondoskodni. Helybeli kereskedőkre nem bizna requirált gabonát, mert fél a visszaélésektől. Akik lisz­tet Pápáról elszállítanak, nem megbízható emberek, mert nincs bennük sem hazaszere­tet sem lokálpatriotizmus. Dr Antal Géza. Sajnálattal jelenti ki, hogy a tanácsot bizony súlyos mulasztás ter lieli. Hiányzott a kellő körültekintés. Sok volt a késedelem. Az alispánnak kellett a tanácsot kioktatni a requirálási jog meg­szerzésének útjára nézve. Ennyire vitális ügyben az egész város nagyobb körültekin­tést és gyorsabb eljárást várt a hatóságtól. Hiba, hogy a hatóság tűri a lisztnek a meg­állapított árnál magasabb áron való eladását. Ez nyilt törvénysértés. Tűrte a lakosság ki­szolgáltatását a kereskedők önkéntes áreme­lésének. Már a 12. órában vagyunk: adjuk meg a tanácsnak a felhamatalmazást, hogy a gabonakiszállítást megakadályozza, s vál­laljuk ezért a felelősséget. Utal a kukorica­hiányra. Gyurátz Ferenc: A baj nem jár egyedül: a háborúval a drágaság és az éhínség jár. A tanács tényleg mulasztott, mentsége lehet, hogy sok városnak a hatósága követett el mulasztást. Kukoricáról is kell gondoskodni,; mert nincs. A magyar közigazgatást általában leszólja, mert mindénben a törvény után sántikál, nincs benne gyakorlati érzék. Még az ősszel ajánlotta, hogy burgonyát kellene felhalmozni. Akkor azt mondták Pápán min­dig lesz burgonya. Nohát hol van ? Most már parancsoló kötelesség rögtön intézkedni, de kérdés nem-e késő? Ha kitör a tömeginség, megszűnik a törvénytisztelet. »Necessitas frangit legem«. A kiáramló élelmiszereknek gátat kell emelni. Csak legyen a városban elegendő élelem, az igazán mellékes, hogy ki és hogyan árusítja. Hamarosan össze kell hivni a közgyűlést. Stembergcr Lipót szerint a közgyűlés nem éppen sürgős, megvárhatják, míg a pol­gármester megjön s elreferálja, mit végzett a minisztériumban s a requirálási jogot nyert Hitelbanknál. Fő a pénzkérdés. A tanácsot el kell látni pénzzel, el kell látni 100.000 K-val, melyet folyószámlára a Takarékpénz­tárnál felvehet, hogy gabonát vásárolhasson. Elő kell készíteni a gabonahivatalt, hogy mire a jog megjön, rögtön funkcionáljon. Szak­ember is kell. Végül indítványozza, hogy utasíttassék a tanács az élelmiszer kivitelének azonnali meggátlására. Hajnóczky Béla már rég kérte a pol­gármestert, hogy akadályozza meg a kivitelt, de a pm. azt lelelte erre, nincs joga. Hát ne legyen, mégis meg kell akadályozni. Aki­nek nem tetszik, felebbezze meg a tanács­határozatot. Mig az elintéződik, legalább van mit enni. Ajánlja, hogy azokat, kik a város lakosságának a nyilt kárára elszállítottak élelmiszereket, pelengérre kell állítani, bojkot­tálni, a requirálandó gabonából nem juttatni nekik A közgyűlés előtt jó volna még egy értekezletet tartani a kereskedőkkel. Billitz Ferenc szintén értekezletet óhajt előbb, de csak 2 — 3 pékkel és 2—3 liszt­kereskedővel. Arra, hogy a kereskedők be­csületszavukat lekötik, nem sokat ad. Ki megtartja, ki nem., Olyiknak van, másiknak nincs becsülete. Dr Kende Ádáin szerint a jogi érzék itt összeütközik a szükségérzékkel. Itt valami áthidalást kell keresni. Legjobb mód: a jogot hamar megszerezni. Ha a requirálás jogát nem a város, hanem más kapja is meg, az mindegy, csak mielőbb legyen meg. A ta­nácsnak bizony előrelátóbbnak kellett volna lennie, de most azért ne üssük a tanácsot, hanem támogassuk inkább. Keressünk esz­közt a kibúvóra. A tanács, ha nincs is joga, eressze le a sorompókat, s a visszatartott élelmet vegye meg pénzzel, melyet ki kell utalnunk e célra. A közgyűlést mielőbb össze kell hivni s a határozatot a birtokon kívüli felebbezésnek 'a kimondásával meghozni. Csoknyay Károly főjegyző szerint a tanácsot lehetetlenségek elé állítják. Dr Steiner József is úgy tartja, hogy a tanács, mert maximális árakon felül mint erkölcsi testület ném vásárolhat, nem kap élelmiszert. A dolgot országszerte kellene rendezni, mint Németországban. Győri Gyula szerint minden élelmiszer elszállítását 4 napra meg lehet akadályozni s ez éppen elegendő, mert addigra meg lesz a jog. Csoknyay Károly főjegyző nem értegyet Győrivel. Latnpeith tanácsos, dr Steiner, Stein­berger, Csoknyay főjegyző és dr Kende újabbi felszólalásai után az elnök összegezvén az elhangzottakat, kihirdette a határozatot,mely szerint az állandó választmány javasolja a képviselőtestületnek, hogy a v. tanácsnak a sorompók lezárásáért járó felelősséget s a következményeket vállalja s 100,000 koronát szavazzon meg gabonavételre. Miután még elnök kijelentette, hogy a sorompókat azonnal, még aznap este lezá­ratja, a közgyűlést pedig hétfő délután 3 órára összehívja, az ülést bezárta. Utána rendkívüli tanácsülés volt — ugyanez ügyben. A vonat mesél. Futott a kis vonat a hegyi szürkület elé. Vitte feketeségét, hogy beleolvadjon a sötétlő éjjelbe. Harmonikus ölelés elé készült. Elmaradtak jobbra-balra a távirópóznák, az átjáró sorompók. Szerette volna odakiáltani a kis állomások ablakaiban könyöklőknek nagy vágyának közeli teljesülését, de nem éltették nyelvét. Nem tudott olyan világosan beszélni, mint a tavasszal rügybe fakadó vi­rágok. Nem ismerte az almafa virágjának nyelvét, de még a madarakét sem. S az emberek mit sem láttak sötét köntöse alatt. A korom befödte, de c=ak úgy, mint a kovácsok kezét s arcát. A lelkük azonban annál villogóbb. A kéménysöprőnek is fehé­rebb a loga, villogóbb a szeme. S a korom­nak köszönheti. De ezt az emberek nem értik. Legalább is a kis vonat futásában nem értették. Ott nem villogott más, csak a kis ablakok a lenyugvó napfényben s a lelkük, de azt nem látták. Az örömöt, a vágyat senki nem látta bennük. Pedig sietett a vo­nat az éjjel homálya elé, amibe majd bele­olvadhat, ami majd körülöleli. Akkor majd minden sindobbanás jobban hallatszik s az utasok akkor kiérzik belőle az élet lükteté­sét. Azt a nyelvet már megértik majd az emberek is, mert mindenkinek beszél majd a robogó vonat kerekek dübörgésében. Ak­kor hajoljanak ki a vasúti állomások lakói ablakaikon s merengjenek el a sötétben piros lámpafénnyel eltűnő vonat meséjén. Akkor van nézni való. Ezer szikra száll a rövid kéménykéből, pörögve-forogva egymás körül s mintha az ég csillagai közt szágul­dana a vonat, átcsapnak a légen az ablakok előtt. Írnak a szikrák beszédes sorokat s a levegőből levágnak a földre. Tüzet vetnek a földbe s élet kel nyomában. Az ugarföldet termővé teszik. Mert tavaszi éjjeleken a ho­mályba eltűnő kicsi vonatoknak szikrázik a lelkük s a szikra a földre leszáll. Ott fullad­nak, halnak halomba. De az élet öli meg őket s az élet sarjad ki fölöttük . . . Ele. = Kisajátítás. A Zápolya-utca kibő­vítését kimondó képviselőtestületi határozat jogerőre emelkedvén, a v. tanács a keres­kedelmi miniszterhez felterjesztést intézett, hogy a kibővítéshez szükséges, jelenleg Pol­gár József tulajdonát képező terület kisajátí­tására az engedélyt adja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom