Pápa és Vidéke, 8. évfolyam 1-53. sz. (1913)
1913-03-23 / 13. szám
6. P APA ES VIDÉKE 1913 március 16. 19 ellenében vették tudomásul. Körös Endre dr. mindezek dacára kéri a polgármestert, a v. tanácsban hasson oda, hogy a szinházat az egyesületek szombat és vasárnap is megkaphassák, ha nem is 30 koronáért, mint eddig, legalább a bérlet duplájáért 60 koronáért. Ennyit a polgármester is megigért. Sarudy György egy tanügyi tanácsosi állást óhajt szerveztetni és kérdi a polgármestert hajlandó-e ez irányú javaslattal a közgyűlés elé jönni. Mészáros Károly polgármester szerint, ha a felhozott tanácsosi állás szervezésének költségeitől eltekintene is, akkor sincs abban a helyzetben, hogy tanügyi tanácsosi állást szervezzen, mivel ilyet a községi törvények nem ismernek. Muli József az Erzsébet ligetben a már egyszer elhatározott illemhely felállítását sürgette. Szóvátette a tisztviselőtelepnél dolgozott iparosok követelését Geiringer Károly építőmesterrel szemben. Kérte a polgármestert, hogy a műtrágyagyár építkezését, amenynyire lehetséges helybeli iparosokkal végeztessék. Mészáros Károly polgármester mindegyik kérdésre megnyugtató választ adott. Rendőrök családi pótléka. Szó nélkül, egyhangúlag megszavazták a rendőrlegénység családi pótlékát, amely évenként 5000 koronával terheli meg a város háztartását. Egy-egy családtagra 100 koronát számítanak, amely azonban 300 koronánál több nem lehet. Sok keserű és mondjuk meg nyiltan, nem alaptalan kifakadásoknak vetett véget ezzel a szép tettével a közgyűlés. Csak úgy suba alatt. Ugy suba alatt akarta a városi tanács Koritschoner Vilmosnak, az eddigi bérlőnek 800 koronáért kiadni a felsővárosi korcsmát és íüszerüzletet. Varga Rezső azonban ismerve a nevezett üzlet jövedelmezőségét, nem járult hozzá a suba alatt való kiadásvesen elnyújtózott aztán egy lapos sziklán és sütkérezett a napon ... Egy alkalommal, midőn csigacsővirággal a szájában egy sziklafal széléhez közeledett, meglátta jó lent, a völgy ölén Seguin bácsinak a házát s mögötte a karámot. Ez a látvány könnyekig megnevettette őt. — Milyen kicsi kis jószág! — mondá — hogyan is férhettem meg benne ? Azt gondolta magában a szegény, hogy mivel most ilyen magashelyen áll, hát ő is van legalább is akkora, mint maga a világ... Szóval jó napja volt Seguin bácsi gidájáriak. Amint így jobbra-balra szökellett, ugy déltájban egy zergefalkára akadt; ezek épen egy vadszőlőtőnek szépen csipkézett leveleit kezdték csipkedni. A mi ugri-bugri, fehérruhás kis gidánk nagy feltűnést keltett közöttük. Átengedték neki a legjobb helyet a szőlőtő mellett s az urak mind nagyon udvariasak voltak vele szemben... Sőt úgy látszott, — köztünk maradjon, Gringoire — hogy az egyik barna zergelegény oly szerencsés volt, hogy megtetszett a kis Blankának. A két szerelmes egy vagy két óra hosszat bolyongott ábrándozva az erdőben s ha kíváncsi vagy arra, hogy mi szépet mondtak egymásnak, menj el s kérdezd meg a csacska patakoktól, amelyek a moha alatt láthatatlanul sikamlanak tova. hoz, hanem nyilvános árverést kért, amit a közgyűlés el is fogadott. A nyomor láttára csak kevesen indulnak meg;. Szerencsétlenül kimúlt Fodor István rendőrbiztos özvegye nyomorult 450 korona nyugdijának 800 koronára való felemelését kérte a közgyűléstől. Megborzadtam attól a szivtelenségtői, fagyos könyörtelenségtől, amellyel egy szegény özvegy kérelmét a közgyűlés nagy többsége — élén a tanácscsal — tárgyalta. Látszott, hogy kevesen vannak, akik az élet nehéz küzdelmét, az özvegyi nyomorúságot érezték, illetve átérezni tudták. Egyedül Hajnóczky Béla, Varga Rezső, Sarudy György és Győry Gyula voltak azok, akik felülemelkedtek a mai szivtelen idők könyörtelenségén és meleg szivvel, meleg szavakkal keltek pártjára a szerencsétlenül járt özvegynek. A jégkérget azonban, amely a nagy többség szivét körülvette, az ő lelkesedésük sem tudta felolvasztani. Levették a kérelmet a napirendről. A szegény napidijasok segélyét is hasonló sors érte azzal a különbséggel, hogy két legkisebb fizetésű napidijasnak a napidíját 3 koronára emelték fel. Városi takarékpénztár. Hosszabb vitát idézett elő a városi takarékpénztár beterjesztett alapszabálytervezete. A mai nehéz pénzügyi helyzetre való tekintettel még az alapszabálytervezetet sem voltak hajlandók letárgyalni, annál inkább megerősítés végett felterjeszteni a minisztériumhoz. Győry Gyula igen helyesen sürgette az alapszabálytervezet letárgyalását. Csoknyay János dr., városi ügyész szintén ezen a véleményen volt. Támogatta ebbeli felszólalásukban őket Kiss József is. Schreiber Jenő dr., Barthalos István, Kende Ádám dr., H offner Sándor dr. és Fischer Gyula a napirendről való levételt javasolták. Ez irányban Egyszerre csak friss szellő kezdett lengedezni. A hegység violaszinbe öltözött; beállt az est. — Máris! — mondta a kis gida s ijedten állott meg egy helyben. Lenn a mezők homályba voltak burkolva. Az alkonyat miatt nem látszott már Seguin bácsinak a karámja, csak házikójának a teteje és gyér füst látszott. Hallotta a hazatérő nyájnak kolompját és szomorúság fogta el. Egy saskeselyű visszaröptében meglegyintette szárnyaival. A gida összerezzent... majd meg üvöltés hallatszott a hegyen: — Hui hu! A farkasra gondolt; a kis bolondnak az egész napon át nem jutott az eszébe . . . Ugyanakkor jó lenn a völgy mélyén megharsant egy trombita. Ez a jó Seguin bácsi volt, aki még egy utolsó kisérletet tett. — - Hu! hu! — ordította a farkas. — Gyere, jöjj vissza — hívogatta őt a trombita. Blankának kedve kerekedett visszatérni; de mikor eszébe jutott a cölöp, a kötél, meg a karámnak a kerítése, úgy gondolkodott, hogy többet már nem tudná megszokni ezt az életet s hogy jobb lesz kinn maradnia. A trombita elnémult. A gida levelek zörgését hallotta maga szólalt fel Fehér Dezső dr. is azzal a hozzáadással, hogy az alapszabálytervezetet »részvénytársasági« alapon készítsék el újból, mert ugy az esetleges sikkasztás vagy egyéb bajokat nem csupán a város, hanem egyesek is viselni fogják, de meg ezáltal az ellenőrzés is intenzivebb és lelkiismeretesebb lesz. Furcsa okoskodás, de egyúttal veszedelmes is, amellyel még foglalkozni fogunk. Végre vagy egy órás vita után levették a napirendről és újólag visszaküldötték az alapszabálytervezetet az illetékes szakbizottságoknak. Nyilvános házalt ügye. A bordélyházak októberben kötelesek lettek volna a Major-utcából kivonulni. Azonban elég nagylelkűen — a nevezett utca lakosainak szomorúságára — megkegyelmeztek nekik és a kilakoltatásukat egy évre elhalasztották. A v. tanácsot azonban utasította a közgyűlés, hogy ezen idő alatt gondoskodjék megfelelő helyről. A városból kivezető utalt javítása. A veszprémi, gyimóti, somlói és borsosgyőri utak jókarba helyezésére 3500 koronát vettek fel a költségvetésbe és Barthalos István javaslatára kicsiben mult, hogy meg nem történt az a komikus, de egyúttal bosszantó eset, hogy a közgyűlés túllicitálta még a mérnöki költségvetést is, felemelvén a 3500 koronát 4500 koronára csak azért, hogy a gyimóti-ut gyalogjárdáját is elkészíthessék egy csapásra. Fehér Dezsőnek és Csoknyay János v. ügyésznek ugyancsak a sarkukra kellett állni, hogy ezt az ügyrendellenességet megakadályozzák. így csak a 3500 koronát szavazta meg a közgyűlés. Túlkiadás az Acsád—görzsönyi útra. Nem sikerült az Acsád—görzsönyi út áthelyezésére ujabb 12 ezer koronát megszavaztatni, amiben nagy része van Hoffner mögött. Hátra fordult és mit látott az esthomályban ? Két kurta, hegyes fület s két szikrázó szemet ... Ez íarkas volt. Ott ült mozdulatlanul a maga rettentő nagyságában s nézegette a kis fehér gidát s már előre is élvezte. A farkas nem siette el a dolgot, mert úgyis biztosan tudta, hogy az ő prédája lesz; hamiskásan nevetett, mikor a gida hátrafordult: Ha, ha! Seguin bácsinak a kis gidája; és vastag vörös nyelvével kanyarintott egyet. A kis Blanka érezte, hogy el van veszve. Eleinte, mikor eszébe jutott az öreg Renaldának a históriája, aki egész éjjel birkózott a farkassal azért, hogy aztán reggelre a farkas megegye, azt gondolta, hogy jobb lesz, ha mindjárt fel engedi magát falni; de aztán mást gondolva, támadó állást foglalt el, előreszegezte fejét szarvaival, amint Seguin bácsinak egy igazi kecskéjéhez illett... nem mintha a farkast meg akarta volna ölni — a kecskék nem igen szokták legyőzni a farkasokat — hanem csakis azért, hogy lássa, vájjon ő is kibirja-e majd annyi ideig,, mint Renalda. A fenevad aztán közeledett hozzá, mire a kis szarvak el kezdtek táncolni. Ah! kis gida, mily vitézül viselkedett!
