Pápa és Vidéke, 7. évfolyam 1-52. sz. (1912)

1912-03-10 / 11. szám

VII. évfolyam. Pápa, 1912. március 10. 11. szám. PÁPA ÉS Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai Katholikus Kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: • Egész évre 10, fél évre 5, negyed évre 2.50 K. Egyes szám ára 24 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap. Kiadótulajdonos: A Pápai Katliolikus Kör. Felelős szerkesztő: Zsilavy Sándor. Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 1. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Süle Gábor, Viasz-utca 15-ik házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Wajdits Károly könyvkereskedése, valamint Stern Ernő könyvnyomdája. Takács Gedeon 1879—1912. Irta: Béri Zsigmond. — »Akinek a fájdalomból Nagyobb részt adának, Jobb szerették azt odafenn S ha hős volt a szenvedésben, Ott teszik majd részesévé Teljes boldogságnak.« Takács Gedeon. Váratlanul jött a gyászos, fekete hír, mint a de•rült égből lecsapó villám. Takács Gedeon, az eszter'górni bencés főgimnázium tanári karának büszkesége, : akiről a legutóbbi katolikus köri felolvasó-estély kaprosán csak a minap emlékeztünk meg a régi igaz, meyfeg szeretettel, vasárnap éjjel VA órakor visszaadta ideálisan szép, tiszta, nemes szivét Teremtőjének. Esztergom városa «ügyéért, boldogulásáért mindenkor lelkesedő és a társadalmi életben tevékeny polgárát«, a szt. Benedek-rend egyik legtehetségesebb, példás életű tagját, édesanyja gyengéden szerető, jó fiát, a tanuló ifjúság nemesen érző, lelkes tanárát, a pápai katolicizmus egyik volt önfeláldozó, vezérszerepre hivatott, tüzes harcosát, a Kat. Legényegylet feledhetetlen elnökét, kis lapunk egyik megalapítóját, édesatyját, örökre elnémult, zengő szavú harangját siratja a'megboldogultban. y Nemes, nagystílű, előkelő lélek volt. Valami csodálatosan megkapó harmóniája a finom arisztokraciának és a nemes demokratizmusnak. Fölfelé — arisztokrata. Büszke, egyenes lelkétől idegen volt a hízelgés. Szókimondó, nyílt egyéniség. Lefelé — demokrata.- Erző, finom, gyengéd szive odavonzotta a szegények, az elhagyottak, a mindenkitől lenézettek közé. " Kegyelettel, szeretettel ápolta a sz. Benedek-rend ősi hagyományait. Mig szerzetes nem lett, hideg, fekete gondolatok, sötét vívódások szántogatták, hasították a a lelkét. De kereste, kutatta a fényt, a jóságot, a szépséget, a melegséget, a szeretetet. Kereste és meg is találta. És attól fogva teljesen, fenntartás nélkül, lelke egész hevével átadta magát az új Ideálnak. Állandóan derült, vidám, napsugaras volt a lelke, mint az olyan emberé, akinek ereje, vigasza-, szerelme, hite, reménysége, üdvössége, mindene — Krisztus' Végigélte, végigszenvedte a krisztusi élet Golgotáját,. de nemesen érző, nagyratörő lelke tudta, érezte, hogy a földi szenvedésekért ezerszeresen megjutalmazza őt az a Krisztus, akiért mindenét feláldozta! Tisztában volt azzal, hogv a mai világnak nem barlanglakó remetékre van szüksége. Tudta, hogy lejárt már a Napkirály fényes udvarában sütkérező, leányosan finom abbék kora; az új világ új eszmékért égő harcosai előtt csak a nagy, öntudatos, erős, acélos, törhetetlen lelkek imponálnak. Az új idők szellemének ez a benső átérzése vezette őt a küzdő katolicizmus táborába. S ennek a lelkes tábornak önzetlen, becsületes, tüzes harcosa maradt mindhalálig. Törékeny, beteges testében vasenergia lakott. Betegágyhoz szegezve, szinte halálra szántan is tollat ragad. Akárhányszor megesett vele, hogy egv-egy tüzes cikk megirása után erőtlenül, magánkívül hanyatlott vissza. Gyenge idegeit nagyon megviselte a mély átérzés, mert mindig a meggyőződése szerint irt, csak a lelke mélyén forrongó érzéseknek adott hangot. Ez .a benső tüz annvira áthevítette, hogv az egész világot szerette volna átalakítani, odavonni Krisztus keresztjéhez. A párás, ködös, nyomasztó levegő nem riasztotta vissza. Csillogó szeme belelátott a lelkek mélyébe. Bizott eszméinek győzelmében, rendíthetetlenül hitt a krisztusi elvek igazában és tüzes hévvel hirdette az erő, a szépség és a jóság mindenhatóságát és fölényes felsőbbségét a bűn, a gonoszság és az aíáő maga valóság fölött. S mig O O landóan az ég magas_ o Asagait kereste, szívesen leszállt a földre is, hogy el-