Pápa és Vidéke, 7. évfolyam 1-52. sz. (1912)

1912-10-27 / 44. szám

PÁPA ÉS VIDÉKE. 1912 október 27. aki nem személyes érdekeket keres a mai politikai helyzetben. Andrássy a "külpolitikai helyzetet vizsgálva, a jövőt aggályosnak, a békét tehát annál szükségesebbnek tartja. Aki nem tekinti a kormányhatalmat bérbevett javadalomnak, melynek árát megfizette, tehát birtokolhatja is, annak az ily körülmények között a felelősség a nemzeti egység megteremtését parancsolja. Beszéde végén a lelkesedés tetőpontjára hágott, ezer és ezer ember kalaplengetve, éljenezve ünnepelte azt a férfit, akiben a tiszta jellem, önzetlen szándék és tüneményes talentum a legnagyoba mértékben találkoznak. Neki nem adhat senki semmit. Andrássy beszédén kivül frappáns volt gróf Zichy Aladár felelete azoknak, kik folyton azt hánytorgatják, hogy az ellenzék s a néppárt is a szociáldemokratákkal működik együtt. Ezeknek azt felelte gróf Zichy, hogy a szociálisták most az alkotmány védelmére jöttek, tehát világos, hogy akik az alkotmányt védik, együtt fognak azokkal küzdeni. Elég szégyen, hogy a történelmi osztályok tagjai nem sietnek az alkotmány védelmére. Rakovszky Béla pedig ugy elevenére tapintott beszédében a bihari gárdának, amint azok azt megérdemlik. Giesswein Sándor a nép sürü éljenzése közt az igazi demokrata, a tiszta választást biztosító általános, titkos, egyenlő választói jog mellett foglalt állást rendkivül logikus és hatásos fejtegetésében. Dr. Kende Ádám a polgárság nevében hangoztatta az együttküzdés szükségét. Sorban szólottak Sághy Gyula, a Kossuth-párt, Bakonyi Samu a Justh-párt, Preszly Elemér a pártonkívüli 48-asok, Buday Barna a pártonkívüli 67-esek nevében. Végül Barabás Béla hatalmas orgánumával, remek szónoki talentumáyal ragadta el a közönségét. Fehér Dezső dr. olvasta fel a határozati javaslatot, mely után a gyűlés nagyon lelkes hangulatban ért véget. Az estéli vonattal a képviselők mind elutaztak. Még elutazásuk alkalmával is több száz főre menő közönség kisérte ki őket és szeretettel búcsúztak a nemzet önzetlen vezéreitől. KRÓNIKA. A trón vértanúja. Az orosz-japán háború zajában, 1904ben született a kis Alexis Nikolajevics orosz nagyherceg, a minden oroszok cárjának, II. Miklósnak legidősebb gyermeke. Születése sok politikai fogolynak, sok rabnak nyitotta meg a börtön ajtaját. Császári atyia örömében, hogy a trónnak van már férfi-várományosa, a kegyelmet két kézzel szórta. Azóta virgonc, temperamentumos gyermekké fejlődött a cézárevics, kinek lelke talán jóságosnak, irgalmasnak bontakozott volna ki. Ma egy agyonzaklatott lelkű, a kétségbeesés örvényei közt hánykódó fejedelemasszony borul rá haldokló fiára s az ő életéért szivesen otthagyná a diadémot, a koronát, a rangot, a szép selyemruhákat. Egy lakáj-álruhába bujt nihilista gyilkos tőre halálos sebet ejtett a kis trónörökösön. A véres merénylet az egész cári családnak szólt, de a multak bűneit megtorló gyilkos kéz csak az ártatlan kisded szivéig ért. Annak idején megilletődve állott az emberiség a mi nagyasszonyunk, Erzsébet királyné koporsójánál, de most iszonyattal szórja átkát a kulturvilág a nihilizmusra, a »tett propagandájáénak sötétlelkű fanatikusaira. dúltak a könnyek. Óh, de boldog misehallgatás volt ez! Szerettem volna odakiáltani az egész világnak: Emberek! Ti a boldogság utáni küzdelemben meggörnyedt emkerek! Ide jöjjetek, itt boldogok lesztek a menyország boldogságával. Ne gongolják ám azonban kedves olvasóim, hogy e kitörések beteges, hisztérikus léleknek még betegebb impressziói! Óh nem! Nagyon is reálisan szoktam venni az életet s nem vagyok barátja a szentimentális vallásosságnak. De amit én éreztem, azt érezte 500 társam is, azt érezték a többi zarándokok is, erről tanúskodtak már a Lourdesben megfordult emberek milliói! Ily tömegeknél nem lehet szó beteges impressziókról, pláne az olyanok részéről, kik kételkedni jönnek Lourdesbe s az apostolok hitszilárdságával távoznak onnét. . . Mise után Kohl püspök úr rövid, szívből fakadó magyar beszédet intézett hozzánk. Gaibl kanonok úr német beszédet mondott. Volt tót prédikáció is, amely után körmenetileg a stációkhoz mentünk. A stációk tulajdonképen megörökítői az Úr Jézus szenvedése egyes jeleneteinek. Tizennégy ily stáció van s ezek együttvéve képezik a »keresztutat«. Rendesen festett, vagy domborművű képek az egyes stációk. Lourdesben azonban a bazilika melletti hegyen mindegyik gyönyörű csoportozat, életnagyságú szobrokkal Egyik stációtól a másikig csiga-út vezetElkezdve az elsőtől, végigjártuk mind a tizennégyet. Az előirt imádságokat Foltin, a derék bajóti pap mondotta fönnhangön. A tizedik állomáshoz érve, jóleső örömmel pillantottuk meg a márványtáblán Magyarország címerét és a következő felírást: Ezen X. állomást MAGYARORSZÁG KATOLIKUSAI állították 1912-ben. Ez tehát a mi stációnk! Amig ezen méláztunk, gyönyörű akkordok ütik meg füleinket. Mócia Felicián énekkara elkezdte a: Tenebrae factae sunt . . . kezdetű latin éneket. A nap mosolygott az égről. Előttünk állott a szenvedő Krisztus alakja, amint megfosztják ruháitól ... A mosolygó napsugár ünnepiessé varázsolta ezt a vasárnapot. A X. stáció szoborcsoportozata vallásos komolyságra hangolta a lelkünket. A mesteri ének felkorbácsolta szivünk érzelmeit. S e három összevegyülve a lélekben oly erős benyomá- ; sokat hagyott hátra, hogy azokat elfeledni lehetetlen. A tizennegyedik stációtól a bazilikába mentünk Te Deum-ot énekelni. Útközben P. Böle Kornéllal előimádkoztuk a rózsaíüzért. Az ünnepély után jobban körülnéztem a környéken A Grottától balra vannak a fürdők. Födött csatornán folyik ide a csöMi a nihilizmus ? A világot megváltó szociáldemokráciának durvább, kegyetlen testvére, mely az emberiség fejlődésének útjából bombával, golyóval akarja elhárítani az akadályokat s ebbeli munkájában az ártatlant sem kiméli. Fia a lágy déli szellő megrezegteti betegszobád ablakát, te kis királyfi, ne félj, érted aggódó sóhajtásunk ért el tehozzád. Ez is csak papol. Az október 20-diki népgyűlés impozáns lefolyását semmiféle kínos incidens sem zavarta meg. Méltóságteljes volt a lelkesedés égbetörése, ép olyan méltóságos, mint maguk az eszmék, melyek e lelkesedést a szivekből kiváltották. Az újságok is egyöntetűen csak talpraesett beszédekről és viharos éljenzésekről számoltak be. Nem szándékozom itt újra fotográfiát adni mindarról, amit vasárnap saját szemükkel láttak, saját fülükkel hallottak kedves olvasóim. Csupán arra óhajtok rámutatni, amit csak néhányan hallottunk. Gies.swein kanonok úr beszédében többek közt a választójog kiterjesztését hangsúlyozta. S ime megszólal közelemben egy hang s gúnyos röhejjel veti oda: ez is csak papol, de mikor kenyértörésre kerül a sor, más nótát fúj. Már ott a helyszínen is kifejtettem, hogy csak a tudatlanság állithat ilyet épen — Giessweinről. De most a nyilvánosság előtt is fölvetem a kérdést, vájjon a nép ellensége-e az, akit épen a népjogokért folytatott demokratikus küzdelme tett népszerűtlenné — fölfelé? Hiába! már csak ilyen a mai korszellem. Ütik, verik, szapulják az egyház szolgáit uton, uttélen. Ez már krisztusi örökségük. De a folytonos üldözés sem akadályozza meg őket abban, hogy miként a múltban, úgy a jelenben s a jövőben is minden erejüket és tudádás forrás vize. E viz egyszerű, természetes viz. Összetétele HM. Tehát gyógyító ereje kizárólag természetfölötti. Be sokan meggyógyultak már e viztől! A fürdők mellett szabad csapokból állandóan folyik ez a viz. Itt isznak a zarándokok s itt töltik meg edényeiket is azok, kik otthon lévő betegeikre gondolnak. Maga a Grotta a szűzi természet szépségeit tárja elénk. Hatalmas sziklatömb két barlangszerű bemélyedéssel. A kisebbik az a magasban látható a szent Szűz szobrával. Ez. volt a jelenés helye. Az alsó mélyedésben áll az oltár. Hatalmas gyertyatartókon éjjelnappal égnek az offerált gyertyák. Az oltár mögött és balra a sziklafalon egész mankótábor. Óh be sokat tudnának ezek beszélni!! Szóval az egész barlang a maga természetességében is festői. Hátha még a hit szemeivel nézi az ember! Az igazi boldogság forrását, lelkeknek üdítő oázisát látja, sőt ami a fő, érzi meg itt. Ezért sir mindenki a Grottánál, de ezek az öröm, vagy bánat könnyei. Ezért válik meg tőle nehezen minden zarándok. A bazilikának előtere is van, a római szent Péter templomáéhoz hasonló félkörben. Itt szokták nagy négyzetben fölállítani a betegeket a szentséges körmenet alkalmával,, mely mindennap délután négy órakor kezdődik. A bazilikával szemben, már a félkö-