Pápa és Vidéke, 7. évfolyam 1-52. sz. (1912)

1912-10-27 / 44. szám

1912 november 10. PAPA ÉS VIDÉKE. 5. sukat a közjó előmozdítására fordítsák. Ko­lumbus egy Fra Mauzo nevü szerzetestől raj­zolt térkép segítségével fedezte fel Amerikát. A messzelátót, melynek kedélyes színházi estéken nagy szerepe van, Bacon Royer fran­ciskánus találta föl a 13. században. A leg­első népiskolát francia pap, a legelső süket­néma intézetet spanyol szerzetes alapította. A legelső tüzifecskendőt a ciszterciták vezet­ték be és a 17. századik kapucinusok voltak Páris tűzoltói. A szemüveget szintén pap Spina Sándor fedezte föl. A villanyostelep szerelői, mikor gyors kiküldetésben kerék­párra ülnek talán nem is sejtik, hogy 1845­ben egy pap biciklizett először. S hogy újab­bat is említsek, Jósé Algue jezsuita páternek, aki a minap járt Angliában, borocyklono­méterje 3 órával előbb jelzi a Filipi szigetek riadt lakosainak s a tengeren járóknak, hogy a taifun, ez a felhőszakadásokkal járó rémes forgószél, mely a leghatalmasabb templomo­kat is romokba dönti, mely irányból köze­ledik. Hát igy festenek azok a »borniert nép­ámitók ?!« Krónikás. HÍREK­— Miért maradt el Apponyi? Nagy jelentőségű volt a pápai népgyűlés, Andrássy tette azzá. O volt népgyülésünk jövőben olvasó szeme, szeme fénye, de a másik sze­mét kiszúrták. Apponyi Albert gróf, az el­lenzék ideális vezére, nemzetünknek egy világtól megcsodált büszkesége elmaradt. Pedig Andrássyval együtt várva-vártuk őt, kinek magát Andrássyt is köszönheti az ország ellenzéki polgársága. O vonta be Andrássyt az ellenzék elszánt küzdelmébe. Ügy is volt, hogy résztvesz a pápai nagy­szabású népgyűlésen, jóbarátja, Andrássy Gyula akciójának megkezdésén. Szóbeli ígé­ret, levelek, sürgönyök biztosítottak bennün­rön kivül áll a Boldogságos Szűznek gyönyörű szép szobra kis virágos trupp közepén. A szobor mögött hosszú pázsitos nyúlvány két oldalt széles úttal. Ezen az uton halad végig este nyolc órakor a gyertyás körmenet min­dennap. A Gave folyó mindjárt a bazilika Grotta-felőli oldalán folyik tova. Köröskörül azután hegyek láncolata adja meg Lourdes bájos hátterét. Ezek egyikén gyúlad ki min­den este az emiitett villany-kereszt. Ama három nap, mit e páratlan helyen töltöttem, még most is mint bájos álom él lelkemben. Azt hittem, hogy a XX.-ik század paradicso­mában járok-kelek az első emberpár boldog­ságával. Tizenkettőkor ebédeltünk. Egész zarán­dok utunk alatt itt tapasztaltuk a legelőzé­kenyebb kiszolgálást s itt kaptuk a legjobb kosztot. Mert bizony az egyik helyen rácsa­pott a pincér zarándoktársam kezére, mikor még egy darab húst akart a tálból kivenni. A génuai vacsoráról meg ne is beszéljünk. Nem zugolódásból irom ezeket, de minden zarándokúinál úgy szokott történni, hogy a kellemes a kellemetlennel váltakozik. E nél­kül talán nem is volna oly érdekes a zarán­doklat. S a végén mégis csak a kellemes benyomás marad meg, amely azután az egész életre kihat s igy bőven kárpótolja a zarán­dokot a kiállott szenvedésekért is. ket, hogy Apponyi jön. El is jött Apponyi Eberhardtról, a kegyelmes asszony — mint halljuk — egész nap abban a hitben volt, hogy férje-ura, az Albert, Pápán népgyülé­sezik. A gyorsvonat Kelenföldön 8 percig várakozott reá, mig csak telefonértesitést nem kapott. Úgy tetszik, valósággal a kupé ajtajából cibálták vissza. Elmaradása, melyről csak a megérkezésnél vettünk tudomást, le­vert mindnyájunkat, de különösen észreve­hetően leverte s majdnem visszafordulásra késztette a pápai ellenzék elnökét, Hajnóczky Bélát. Apponyi elmaradása következtében nem jött el Désy Zoltán, Földes Béla, Me­zőssy Béla. Annál inkább fáj Apponyi el­maradása, mert — mint halljuk — egy, Pápáról kiinduló, jól irányzott és jól sikerült intrikának köszönhetjük. A jelen pillanatban nincs módunkban e hir valóságának ellenőr­zése, de ha ugy volna, a város minden jó­zan gondolkozású polgárának mély felhábo­rodással kellene fogadnia! — Kedves furfang*. Már egyszer be­számoltunk arról a lelkes mozgalomról, mely­nek hullámai a zárdából, a róm. kat. tanitó­nőképzőből kiindulva magukkal ragadták városunk kat. közönségét. Ma ujabb térhódí­tást jelenthetünk. Arról van szó, hogy a róm. kat. tanítónőképző kebelében alakult kongregációt a napokban bejegyezték a kat. ; sajtóegyesület 200 koronás alapitótagjai közé. A kat. hivek sajtóvasárnapi érzéketlenségét ravasz kedvességgel játszották ki a lelkes prepák okt. 17-i és 19-i műkedvelő előadá­saikkal. Kikacagtatták vígjátékkal, kidanolták andalító duettel, kiszavalták megható melo­drámával s kitáncolták, kibokázták magyar tánccal a zsebekből azt a 200 koronát, mely a sajtóvasárnap alkalmával ott benn felejtő­dött. Éljenek! Ápolják szivük oltárán a kat. öntudatot künn az — életben is! — Zeneéletünk nyereségre. Tanító­képzőnk új zenetanárt kapott Lengyel Gyula volt székelykeresztúri képzőint. tanár szemé­lyében. Az a polc, amelyet a zenei-élet te­rén ama városkában betöltött, arról biztosít bennünket, hogy igen tehetséges, művész­lelkű egyénnel gazdagodott városunk társa­dalma. Legyen elég a sok közül annyit említeni, hogy Keresztúron ambiciózus mű­ködésével három kitűnő zenekart állított össze növendékeiből. Ezen szép, ideális szel­lemben kezdte -<itt is működését. Képzőinté­zetén kivül még a bencés főgimnáziumban is ő fogja a zenét tanítani. Sok erőt, kitar­tást és szerencsét kivánunk szép reményekre jogosító működéséhez. — Pályadijat nyert. A ref. egyházke­rülettől kitűzött pályázatok közül az elemi iskolai számtani és fizikai pályadiját Ligárt Mihály, a tanítóképző-intézet tanára nyerte el. — Városunk és vármegyénk a tüdő­betegrekért! Halottak kegyeletes ünnepén rágondolunk a halál jegyeseire, a tüdőbete­gekre, akiket meglehetne menteni, ha az első vészhirre szanatorium-ápolás állna a beteg részére. A József Királyi Herceg Szanató­rium-egyesület most épiti második népszana­tóriumát s erre kéri az egy virágszál váltság­dijat. Örömmel jelezzük, hogy az emberba­ráti szent ügy minálunk megértésre és me­leg támogatásra talál. Nemcsak városunkban de a megyében is szervezve van a gyűjtő­gárda, sőt azok, akiknél esetleg nem zörget­nek, azok is nyitnak s irgalmas szivük ado­mányait beküldik a rettenetes népbetegség ellen rendületlenül küzdő egyesületnek, Buda­pest, IV., Sütő-utca, Morituri vos salutant: a halottak szólítanak. Csak egy virágszálat! — Elgázolta a villanyos. Bolla György, helybeli jóravaló csizmadia-iparos már huza­mosabb idő óta idegbajban szenvedett. Csa­ládja szerdán Pestre szállította, hogy meg­mutassa valami hírneves ideggyógyásznak. Egy őrizetlen pillanatban megszökött kisérői mellől és a villanyos elé futott, mely dara­bokra tépte a szerencsétlent. Pénteken te­mették el Budapesten. TÉNY és VALÓ, - hogy valódi „drót" Osram és fémszálas égőket legújabb és legszebb villanylámpákat, zzzzz: továbbá a legkitűnőbb " üveg, porcellán és petróleum-lámpákat eredeti gyári árakon vehet a nagyérdemű vevőközönség IFJ. EISLER MÓRNÁL. — A Ker. Szociális-Egylet estélye. A K. M. E. megnyitó előadása a legszebb sikerrel járt. Zsúfolva megtöltötték a vendé­gek az egyesület nagytermét, mert már alig várták, hogy ezen igazán kedves, oktató és nemesen szórakoztató estélyeket élvezhessék. Még egy kis aprehenziót is kapott a t. el­nökség, hogy kissé megtalált késni az el­kezdésükkel. S az egyesület igazán megér­demli ezt a szerető érdeklődést, mert mind­járt az első alkalommal is olyan sikerült, gazdag és élvezetes műsorral lepte meg a közönséget, hogy azok méltán meglehettek vele elégedve s azon óhajjal távoztak, hogy bárcsak minél gyakrabban tartana estélyt a K. M. E. — A második szórakoztató és fel­olvasó estély ma lesz, igen érdekes prog­rammal, melyre felhívjuk m. t. olvasóink érdeklődését. Bővebbet a plakátokon. — A munka áldozata. Nagy szeren­csétlenség történt szombaton, e hó 19-én a bencés székház építésénél. Mielőtt a pihenőt i jelző harang megkondult volna, egyszerre csak megriadt a munkások dolgozó csap.itja ! s megilletődve állta körül a vérrel megjelölt I helyet, ahol Nagy Ferenc munkás egy tég­lától lesújtva feküdt. A magasból alázuhanó nehéz tégla bezúzta a fejét, az irgalmasok kórházába kellett szállítani. Itt érte 22-én a halál a szerencsétlen embert 47 éves korá­ban. Temetésére, mely pénteken ment végbe, még legközelebbi hozzátartozói sem jöhettek el; két felnőtt fia közül az egyik Ameriká­ban tartózkodik, a másik pedig régi győri lakóhelyéről elköltözött, tehát a halálhírt nem kaphatta meg. Egy meghatott kis csa­pat kisérte ki csupán, melyben a bencések háza is képviselve volt. Ők küldtek koszorút is a sirra e fölirással: A munka áldozatának, a bencések. — Mozi. Az »Uránia« mozi napról­napra telt ház előtt adja le a szebbnél­szebb műsorait. Különösen nagy érdeklődés mutatkozik a felolvasással kapcsolatos elő­adások iránt ugy, hogy az előadást meg is kellett ismételni. Modern lakások és üzlethelyisé­gek 1913 május i-re kiadók. Érdek­lődni lehet dr. Györké Sándor ügyvédnél. — Mikop a gazda fia haragszik. Ezen cim alatt a mult szémunkban közölt hirünk, mint később meggyőződtünk, nem mindenben födi az igazságot. Horváth József, a modern kocsisok mintaképe, »keveset dol­gozni és még is ő legyen az ur a háznál« ez volt az elve. A gazdának pedig, aki fizeti, hallgatás a helye. A-kérdéses eset alkalmá­val is már két napon át mulatott. Nem dol­gozott semmit. Harmadik nap befogott, de 10 óra tájban már hazament és ismét beült a korcsmába. Természetes ezt már a gazda, Hevesi György sem hagyhatta szó nélkül, mire a brutális kocsis doronggal támadta meg a gazda fiát, aki önvédelemből néhány ütést mért rá. Ez az igazság. Tévedésünket szívesen rektifikáltuk. — Foghúzás harapófogóval. Czere Mária fogának a maga módja szerint neki­esett Tóbiás János adászteveli napszámos és sok huza-vona, ráncigálás után sikerült is a páciensét a fogától megszabadítani. Czere Mária a műtét után 20 napig nyomta az ágyat A foghuzót az ügyészség vette kezelés alá

Next

/
Oldalképek
Tartalom