Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-09-03 / 36. szám

1911 szeptember 10. PÁPA ÉS VIDÉKE. 3. a Kossuth Lajos-utca aszfaltér o zás a mellett. Tekintve, hogy a nevezett utca városunk egyik legforgalmasabb helye, nem lehet tovább hallogatni az aszfaltozását, amit úgy vél keresztül vihetni, hogy már az aszfaltozásnál tekintettel legyenek a bekövetkezendő csatornázásra. Javasolja, mondja ki a közgyűlés, hogy elvben hozzájárul a Kossuth Lajos-utca aszfaltozásához, egyúttal ; utasítsa a városi tanácsot, hogy gondoskodjék fedezetről és e tárgyat a a közeljövőben tartandó közgyűlés napirendjére tűzze ki. Lőwi László hozzájárul a javaslathoz, de legalább olyan jó aszfaltot két, mint aminőt a külföldön látott. Halász Mihály az Anna-tér körüli járda elkészítését, valamint a Csókautca és a Somlyói-ut csatornázását szorgalmazza. Végül utasította a közgyűlés a v. mérnököt, hogy a Kossuth Lajos-utcára vonatkozó terveket 30 nap alatt készítse el. Halász Mihály kérelmét közgyűlési határozat nélkül is teljesíteni fogja a polgármester. A munkás gimnázium költségeire 400 koronát vettek fel o fílau Henrik javaslatára. Hidak fentartása a költségvetés szerint 1000 koronájába kerülne a városnak, amit Keresztes Gyula v. képviselő oly csekélynek tart, i hogy abból a vágóhidnál levő hidat sem lesz képes a város megcsináltatni, j Vagy ennek a megépítését ismét elodázzák, amit egyáltalában nem tartana j helyesnek annál is inkább, mert oly elhanyagolt, dísztelen állapotban van, hogy hova-tovább veszélyes lesz a rajta való közlekedés. Ács Ferenc szintén pártolja Keresztes Gyula felszólalásában előadottakat. Mészáros Károly polgármester azonban a hid teljes újjá való készítését kivihetetlennek tartja tekintve, hogy az a költségvetés szerint 4000 koronába ; kerülne. Egyenlőre csak kijavítják. A színház-tér gondozása képezte a vita további anyagát. Győri Gyula hivta fel a figyelmét a közgyűlésnek azokra az eléggé el nem Ítélhető dolgokra, amelyek városunk e sétaterét valóságos illemhellyé tették. Öntözve, ; tisztogatva nincs. Ittas alakok heverésznek a sétatér padjain. Kéri ezeknek az állapotoknak a sürgős megszüntetését. Lőwi László a sétatérhez illemhely felállítását kéri, amelyet Szokoly Ignác a leghatározottabban ellenez. Mészáros Károly polgármester megigéri, hogy tőle telhetőleg törekedni fog, hogy a színházteret használhatóvá és kellemes sétahellyé tegye. Illemhely felállítását nem tartja helyén valónak, mert olyan disztelen fabódét, mint amilyennel a Ruszek-utcát feldíszítették, oda nem alkalmazhat, díszesebb pedig legkevesebb 2000 koronájába kerülne a városnak. A közgyűlés hozzájárult a polgármester propoziciójához. Fák és madarak védelme foglalkoztatta hosszabb ideig a kevés számú közgyűlést. Referádánk elején felsoroltakon kivül felszólaltak még e tárgynál Keresztes Gyula, Szokoly Ignác, Győri Gyula és Pados József. Határozatilag kimondta a közgyűlés, hogy a madáretetők számát szaporítani j fogják. Apa-állatok eltartása. Keresztes Gyula v. képviselőtestü- j leti tag szerint oly nehéz terhet ró a gazdákra, hogy a gazdaközönség j nagyon ráfizet. Kéri tehát az e célra beállított 600 koronának 1000 koronára j való felemelését. Ács Ferenc a legtelj jesebb mértékben pártolja Keresztes Gyula javaslatát, amelyet a közgyűlés is magáévá'Hett, Bérletbe adták a jéggvárat. A képviselőtestületet valósággal a j | kényszer vitte rá, hogy a jéggyárat j kiadja kezéből, mert ezideig csak óriási deficittel tudta azt üzemben tar- j tani. Goldschmidt Ödön adott be igen kedvező ajánlatot, amely a városnak j naponként majd 60—80 korona tiszta jövödelmet biztosít, dacára, hogy a közönség a jeget ugyanolyan árban kapja, I mind eddig. Az alsóvárosi ó-temető sorsa felett is döntött a képviselőtestület és Pados József ellenkezése dacára kimondta, hogy a temető azon részét, ahol síremlékek nincsenek, faiskolának fogja felhasználni. Végül a dülő utak jókarban tartását tette szóvá Ács Ferenc, amit a polgármester meg is igért. Ezzel a tisztviselőkön kivül io képviselőtestületi tag jelenlétében a maga nemében fontos közgyűlés végetért. A csatkaí búcsújárás. Válasz a sok mende-mondára. Püspök urunk körlevele. Most néhány hete, hogy megjelent báró Hornig Károly megyéspüspöknek egy kör- i levele, melyben a csatkai bucsujárást beszüntette. Ezt a beszüntetést Káuzli káplán hír- j dette ki az utána következő vasárnap szószékről a híveknek. Voltak azonban, akik azt mondták, hogy a csatkai bucsujárást az esperes-plébános szüntette be önkényüleg s egy pápai ember — a pápai hivek nevé- j ben — Kriszt esperest ezért a püspök urnái feljelentette. Kegyelmes urunk válasza az volt, esperes-plébános szigorúan ragaszkodjék a körlevélben foglaltakhoz. A körlevél liiteles szöveg-e : »3358. sz. Figyelmeztetem a ftdő egy- j házmegyei papságot, hogy püspöki rendelet folytán a súri plébániához tartozó csatkai u. n. szentkuti kápolnában jövőre csak a következő öt ünnepnapon szabad szentmisét szolgáltatni: Gyümölcsoltó B. Asszony ünnepén, március hó 25-én. NagyAsszony napján, aug. hó 15-én. Kis-Asszony ünnepén, szept. hó 8-án. Az ezután következő azaz nyolcada alatti vasárnapon és a szeplőtelen fogantatás ünnepén december hó 8-án. Kötelessége tehát fdö papságnak hiveit erre figyelmeztetni és az oda zarándoklásokat bucsumeneteket megakadályozni, nehogy az Egyházi főhatóság azon kényszerhelyzetbe jusson, netalán rendetlenkedések megtorlása végett világi karhatalmat kérni. Követelem ezt annál inkább, mert boldogult elődöm János püspök már 1869. évben hivatalosan kijelentette, hogy Csatkán megerősített és ilyennek elismert kegyhely nincsen, hanem csak egyszerű kápolna a Boldogságoz szűz Mária tiszteletérc. Veszprém, 1911. junius 24-én.« „R mérsékelten Krisztusi lelkűnek mutatkozó egyházi férfiú" válasza a „Szemlére". Igazán mosolyogni kellett mikor a Pápai Hírlapban olvastam a »Szemlét«, mert tudtam, hogy éppen azok a kurzivbetükkel nyomatott szavak, hogy t. i.: »Antiszemitizmus van mert kell lennie«, a P. H.-ban is kurziv betűkkel lesznek lenyomva akár előbb, akár utóbb. Pedig megint csak azt hangoztatom, s azt kérdezem: Miért fáj a szemle Írójának az antiszemitizmus s miért nem fáj az antikrisztianizmusNagy a cikk irója nem Krisztusi lelkületű« ember? A P. H. nagyon jól tudja, hogy személyeket nem támadtam soha, hanem támadtam igenis egy szellemet, egy világnézletet, egy hatalomra jutni akaró törekvést, mely szellemnek, világnézletnek s törekvésnek végső célja a krisztianizmusnak elnyomása, tönkretétele. Vagy ezt a »Szemle« tudós irója nem tudná ? Ha nem tudja s kívánja, bebizonyíthatom bármikor. Könyvtáramban a sok között van egy könyv, irta: Sombort Verner, cime: A szocializmus és a szociális mozgalom, fordította: Vezsenyi Béla, s kiadta a nem keresztény alapon álló Társadalomtudományi Társaság. S most ugyanaz, a szociologusok előtt igen nagy tekintélyben álló Sombart egy könyvet irt, melyre nem lehet ráfogni, hogy klerikális fércelmény, s melynek cime: Die Juden und das Wirtschaftsleben, Leipzig, 1911. Ára 9 márka. S ennek a nagy munkának tanulsága keresztény világ számára ez: »Vagy összeszedjük magunkat s mozgásba hozzuk a krisztusi tanításokban rejlő energiát, vagy a zsidó világuralom rabszolgáivá leszünk teljesen«. S ha erre a világuralomra való figyelmeztetés s a krisztusi energiának mozgásba hozatala antiszemitizmus, ily értelemben én is antiszemita vagyok. Mert azt a »Szemle« irója nem tudja rám fogni hogy egyesek, egyes osztályok, vagy mondjuk röviden a magyar, vagy a pápai zsidók ellen izgattam, s igy mint »az antiszemitizmus