Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-09-03 / 36. szám

PÁPA ÉS VIDÉKE. 1911 szeptember 3. amely ellen Köwi László szólalt fel és stiláris módosítást kívánt eszközölni, amelyet a közgyűlés nem tett magáévá. Részvét. A polgármester indítványára, a nem rég elhunyt Szalay János volt képviselőtestületi tag emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg a közgyűlés. A gyámi tartalék-alap 1902-ik évi 3396 K54 fillért kitevő kamat jövedelmet az elhagyott gyermekek segély-alapjához csatolta a képviselőtestület. Erzsébet ligetünk megnagyobbítása ezen a közgyűlésen nem volt keresztülvihető, hanem egy újabb 30 napon belül összehívandó gyűlés fogja letárgyalni. A költségvetés 1912-ik évre 6%-os pótadó emelkedést mutat, ami arra indította a képviselőtestületi tagokat, hogy a kiadásokat lehetőleg redukálják. így a tűzoltótestület költségvetése sem ment keresztül simán, amennyiben Szokoly Ignác rendőrkapitány ellenezte a mentő tömlő beszerzését, mivel arra Pápán egyáltalán soha sem lesz szükség, de meg a gyakorlatban sem felel meg a kívánalmaknak, aminek fényes bizonysága, hogy a székesfővárosi tűzoltóság nincs felszerelve vele. Igy a ráfordított 200 korona haszontalan kiadás. A közgyűlés ennek törlésével teljes egészében elfogadta a tűzoltótestület költségvetését. Lőwi László szólal fel a városi kórbáz létesítése mellett. Nagy szégyene a városnak, hogy nincs kórháza, holott a nálunknál sokkal kisebb Sárvár, Devecser és Zirc községek eléggé modernl felszerelt kórházakkal szolgálják a humanizmus ügyét. Színházra van évenként 5000 koronája a városnak, pedig ha színház nem lesz, az nem szégyen, mivel a színház ma már úgy sem azt a missiót teljesíti és tölti be, mint régen. Sem nemzeti, sem pedig erkölcsi szempontból nem teljesít kívánatos munkát, sőt ez utóbbit határozottan rontja. Nincs értelme tehát, hogy a színház kedvéért a kórház ügyet elhanyagoljuk. Csak úgy hajlandó a színházra felvett összeget megszavazni, ha kórház építési alapra évenként 3000 K-t a költségvetésbe felvesz a képviselőtestület, amit egyhangú lelkesedéssel el is fogadtak. Az utcák öntözésénél Pados József képviselőtestületi tag a felvett 1980 koronát sokalja annál is inkább, mert tudtával az erre felfogadott egyénekkel a város az utcaöntözésen kívül nem rendelkezhetik. Lőwi László ezt meg nem engedhetőnek tartja, hogy a város által fizetett egyénekkel legalább sürgős esetekben a polgármester ne rendelkezhessék. SzóváI tette azután az utcák hiányos öntözését, sőt az öntözés némelykori teljes megszűntét. Mészáros Károly polgármester válaszol a felszólalásokra. Az utcaöntözés beszüntetését a vízhiány okozta, amelyet a nyári hónapokban nem volt módjában megszüntetni. Maga is többször személyesen kiment a vízfogó medencét megnézni, de ott semmi bajt nem talált. A vízhiányt tehát egyedül a vízpazarlás okozhatta, amely a legtöbb helyen óriási mérveket öltött. Míg ennek megszüntetéséről nem gondoskodnak, addig kénytelen a mostani mizerábilis öntözési állapototot fentartani. Ács Ferenc az osztó igazság elvénél fogva kéri, hogy a felsővárosban is ép úgy teljesítsék az öntözést, mint a belvárosban. Halász Mihály az alsóváros néhány forgalmasabb : utcájában az öntözőcsapok felállítását ! szorgalmazta. Keresztes Gyula a maga részéről szintén támogatja Ács Ferenc | kérelmét, mivel azt nemcsak méltányosnak, de egyúttal jogosnak is találja. Halász propozicióját azonban csak akkor ; találja megoldhatónak, ha előbb kellő mennyiségű vízről gondoskodik a város. Előbb legyen víz, azután felállíthatók az öntöző csapok. Végül a polgármester ! megígérte, hogy tőle telhetőleg oda; törekszik, hogy a különböző igények j teljes kielégítést nyerjenek. A hitközségek, segélyezése provokált hosszabb vitát, amelyben a lapunk elején elmondottakon kívül résztvettek: Here Dávid, aki szintén nem híve a felekezeti oktatásnak és ezen a címen nem hajlandó egy „árva garast" sem magszavazni; továbbá a javaslat mellett szólaltak fel Barthalos István, Steinberger Lipót, Somogyi József és Kellner Vilmos. A zárszónál azután összekülönböztek a szabadkőművesek. Győri Gyula ugyanis szemére lobbantotta Steiner József dr.-nak, hogy ma egy éve ennél a tárgynál a : testvérekkel szavazott. Nem érti ezt a gyors átváltozást. A hosszúra nyúló vitát a polgármester azzal zárta be, hogy hallott sok szép beszédet, de azt szerette volna, ha valaki a községi iskolák felállítására tett volna előterjesztést. Ezt azonban csak kerülgették, mint a macska a forró kását. Mindegyik félt kimondani, különben rövid időn belül abban a kellemes helyzetben lesz, hogy a EelsŐ városban állami iskolát állíthat fel. Igy beszélt egy katholikus polgármester. Kíváncsiak leszünk arra az állami iskolára. "Veszélyben a szinbáz ügy. Steinberger Lipót nem járulhat hozzá a színház építésére felvett és a költségvetésbe beállított 5000 koronához, mert először is nincs a kéznél egy határozott költségvetés a színház építéséről, de meg tudtával egy elintézetlen fellebbezéssel állunk szemben, amelynek végleges elintézését feltétlen be kell várni, csak azután lehet a kellő mennyiségben költségek előteremtéséről gondoskodni. Barthalos István az 5000 korona megszavazása, Győri Gynla két évre való felfüggesztése mellett szólalt fel. Kende Ádám dr., Kőrös Endre dr., és Varga Rezső szintén a megszavazás mellett foglaltak állást, Hajnóczky Béla azonban csatlakozott Steinberber Lipót indítványához. Szavazat többséggel azonban az 5000 K mégis meghagyható volt. Ezzel a hétfői gyűlés végetért. Kedd. Madarak és fák napja. A képviselőtestület kedden tartott ülésében igen dicsérendő verseny fejlődött ki a madarak és fák védelme körök Egyik városi képviselő a másikat akarta e téren felülmúlni, adva hangzatos beszédek keretében a jó tanácsokat. A vitát Lőwi László kezdte meg, akinek két napon át elég alkalma nyílott, hogy a külföldön tett utazásait köztudomásra hozza. Ez képezte minden egyes felszólalásának egyedüli argumentumát. A fák védelménél is a külföldön tett utazásaira hivatkozott, ahol egy-két száz éves terebélyes fákat látott a városok utcáin. Nálunk pedig alig egy-két csenevész, vékony törzsű fa található, aminek okát abban találja, hogy nálunk nem gondozzák eléggé a fákat. Nosza rajta megindult erre a meddő vita, amely végeredményében oda lukadt ki, hogy a tanítók nem teszik meg a téren feladatukat, amenynyiben a gyermekek valóságos sáskahadként vonulnak a fák és madarak ellen. Mátz József talpraesett válaszában utasította vissza a tanítókat ért támadást, akik ezen a téren is hivatásuk magaslatán állnak, hanem, amit az iskola épít, azt az utca lerombolja. Itt csak a város közönségével karöltve tud a tanítóság eredményt elérni. A város minden egyes polgárának kötelessége volna a gyermekeket utcai ténykedésükban ellenőrizni, akkor hamarosan élérnénk a kívánt eredményt. Ellenkező esetben a tanítóság minden fáradozása meddő marad. A gyűlés részletes lefolyásáról vett értesülésünk a következő: Lanyha érdeklődés i mellett nyitotta meg Aíészáros Károly polgármester a közgyűlést. A teremben alig néhány képviselő volt jelen. A jegyzőkönyv hitelesítésére Lőzvi László, ! Kende Ádám dr., Acs Ferenc, Keresztes Gyula és Petrovits József v. képviselőket kérte fel. Az utca rendezésre felvett tételnél Kende Ádám dr. szólalt fel