Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-07-16 / 29. szám

VI. évfolyam. Pápa, 1911. j 1111 i

ns 25. 26. szám. PAPA ES VIDEKE Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai Katholikus Kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10, fél évre 5, negyed évre 2.50 K. Egyes szám ára 24 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap. Kiadótulajdonos: A Pápai Katholikus Kör. Felelős szerkesztő: Zsilavy Sándor. Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 1. házszám. , A kiadóhivatal vezetője: Süle Gábor, Viasz-utca 15-ik házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Wajdits Károly könyvkereskedése, valamint Stern Ernő könyvnyomdája. Fellebbezés. A vármegye ugyan jóváhagyta a városnak a színháztér átadására vonatkozó határozatát, de azért az ügy még nincs befejezve. A hét folyamán újabb fellebbezést adtak be a belügyminiszterhez. Bármennyire szeretnők is, ha vége volna már ennek az áldatlan huzavonának, el kell ismernünk, hogy a fellebbezők részén van a törvény, a jog és az igazság. A fellebbezés klasszikus érveléssel fejti ki a városi és megyei határozatnak jogi szempontból való tarthatatlanságát. Hogyan fog dönteni a belügyminiszter, nem tudjuk. De azzal tisztában vagyunk, hogy ítélete nem fog közmegnyugvást kelteni. Ha megerősíti a város határozatát, a fellebbezőkben kelt keserűséget; ha a fellebbezőknek ad igazat, elölről kezdődik a küzdelem. De kiélesítve, szenvedélyesebben. Pedig igen szépen el lehetett volna kerülni az egész kellemetlenséget. Hiszen abban mindnyájan egyetértünk, hogy a református egyház új templomának felépítéséhez a városnak is hozzá kell járulnia. Ha ilyen irányban dönt a képviselőtestület, senkinek sem jut eszébe, hogy határozatát megföllebbezze. De azt már igazán nem tudjuk megérteni, miért kell az új református templomot épen arra a helyre építeni, ahot egy kultur-intézmény áll? Célszerűségi szempontból ? Hogy könnyebben meg lehessen közelíteni ? Engedelmet kérünk, ezt nem tartjuk komoly érvnek akkor, mikor ennek a már meglevő kultur-intéz?nénynek lerombolásával és új lelken való újra építésével százezrekre rúgó költséget okoznak a városnak! A városi képviselőtestületben kétségtelenül megvan a jóakarat; legyen meg református testvéreinkben is a méltányosság; ne kívánjanak ettől a szegény várostól olyan áldozatot, ami nagyon is súlyosan megrendíti anyagi egyensúlyát. A fellebbezés szövege egyébként a következő: Nagyméltóságú Magyar Királyi Belügyminiszter Úr! Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága 506/jkv. 8602/1911. számú határozatán k ama része ellen, amellyel Pápa r. t. város képviselőtestületének 216/1910. kgy. számú határozatát, valamint annak alapján a pápai reform, egyházzal kötött szerződést jóváhagyta, fellebbezéssel élünk s annak okait a következőkben adjuk elő. Eltekintve attól az óriási a?iyagi megterheléstől, amelyet a sérelmes határozatok a város lakosságára beláthatatlan időkig rónak, (mivel ezekkel az elsőfokú határozat elleni fellebbezésünkben részletesen foglalkoztunk, e helyütt beható figyelembe vétel végett csak utalunk rájuk), méltó csodálkozással tölt el bennünket, hogy a törvényhatósági bizottság, mint az alája rendelt városok és községek vagyoni dolgainak gondos felügyeletére hivatott hatóság e körülményt figyelmen kivül hagyta, e helyen csak két, kizárólag jogi és törvényességi akadályával kivánunk foglalkozni annak, hogy a magas kormány, mint legfőbb felügyeleti hatóság a jóváhagyáshoz hozzá ne járulhasson. I. A pápai állandó színház részvénytársaság, amidőn a szinházat 6000 forintért a városnak eladta, (tulajdonképen ajándékozta, mert az akkori olcsó építési árak, valamint a minden oldalról hozott önkéntes áldozatok mellett is ötször annyiba került), az iratok közt fekvő szerződés tanúsága szerint is kikötötte azt a föltételt, hogy a színház mint ilyen mindenkorra fönntartandó, ezt a Város magára nézve kötelezöleg elfogadta; igaz, hogy a tulajdonjog mind e mai napig a J'áros javára bekeblezve nincsen, de a bekebelezés az okirat értelmében ha megtörténik is, csakis az elidegenítési tilalom egyidejüleges följegyzésével lehetséges, így tehát, ha a Város a továbbadás céljából az átíratást, eszközöltetni akarja, éjen ezzel teszi lehetetlenné a továbbadást; a közigazgatási határozat a birói határozatnak nem derogálhatván, tulajdonkép végrehajthatatlanná válik. Eltekintve azonban ettől, a Városnak mint erkölcsi testületnek, mint hatóságnak, felfogásunk szerint attól a határozattól, amellyel kötelezettséget vállalt, ez esetben a színház fönntartásának kötelezettségét, eltérni, azt egyoldalulag érvénytelennek nyilvánítani, sem nem Lehet, sem nem ; szabad. Mind a Város, mind a törvényhatóság a jogállás teljes figyelembe vétele nélkül hozta meg határozatát, amely egyenesen a magánjog elveibe ütközik, ennélfogva ipso jure semmis. II. Nem foglalkozva a sérelmes határozatok megalkotását célzó motívumokkal, noha egyikhez-másikhoz szó férne, csupán csak azt az egyet kívánjuk megvilágítani a törvény szempontjából, amely a majdan építendő színház pénzügyi kérdésének egy részével foglalkozik. Jóváhagyta a törvényhatóság a határozatot azon részében is, amely az építési alapra 10 éven át az évi költségvetésbe veendő 5000 kor.-t rendel fölvétetni. Ez a határozat a törvényesség szempontjából lehetetlen, senkire nem kötelező, így célzatában, an-