Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-05-28 / 22. szám

VI. évfolyam. Pápa, 19x1. május 28. 22. szám. PAPA ÉS VIDÉKE. Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai Katholikus Kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10, fél évre 5, negyed évre 2.50 I\. Egyes szám ára 24 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap. Kiadótulajdonos: A Pápai Katholiltus Kör. Felelős szerkesztő: Zsilavy Sándor. Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 1. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Süle Gábor, Viasz-utca 15-ik házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Wajdits Károly könyvkereskedése, valamint Stern Ernő könyvnyomdája. Városunk dísze. Az új főorvos figyelmébe. Annyi nálunk a bizottság, hogy jószerint a számát sem tudjuk. Helyszűke miatt nem is soroljuk fei valamennyit; az utóbbi épületes dolgot is csak egyetlenegy bizottságnak ajánljuk becses figyelmébe és tisztelettel kérjük városunk újonnan megválasztott agilis főorvosát, aki a »közegészségügyi bizottságnak« tagja, hogy a város kellő közepén levő Ruszek-utcát tisztíttassa meg förtelmes szennyétől. Különös figyelmet érdemel ez a díszes utca most, amikor a belügyminiszter is körrendeletileg hivta fel a megyék hatóságait, hogy a köztisztaságra a legnagyobb szigorral vigyázzanak, mivel a mult évi kolerajárvány, -— a melegebb idő beálltával — igen könnyen újból felléphet. Ez okból elrendelte, hogy az I. fokú egészségügyi hatóságok az illetékes hatósági orvossal vállvetve a szokásos egészségügyi szemlék elvégeztével ne csak az utak, terek, középületek, mindenféle üzletek, gyárak, ipartelepek stb. közegészségügyi viszonyait vizsgálják meg, hanem figyelmük terjedjen ki mindenre. Ebből a mindenből mi egyelőre csak a város közepé?i, a város Főterére nyitó Ruszek-utcára hivjuk fel az iltetékes főorvos figyelmét. Egyáltalában nem mondható, hogy ezt az utcát nem használják közlekedésre, mert bizony különösen így tavasszal, nyáron és ősszel eléggé forgalmas, hiszen a különböző körök tagjai kerti helyiségükbe ezen az uton szoktak lejárni. De meg hetivásárok alkalmával legtöbbször oly forgalmas része városunknak, hogy a közlekedés lebonyolítása is meglehetős bajjal jár. Nem tudjuk tehát elgondolni, mi lehet az oka, hogy sem az épitészeti és szépitészeti, sem pedig az egészségügyi bizottságoknak nem jutott eszükbe, hogy városunk ezen »illatozó« utcáját cly állapotba helyezzék, hogy a járó-kelőknek ne kelljen a zsebkendőjüket orrukhoz szorítani. Arról meg — az illendőség okáért — jobb hallgatni, hogv mibe botlik bele az ember lépten-nyomon ... Legokosabb volna, ha a v. tanács mielőbb aszfalttal födetné be az egész utcát és Vízcsapokkal szerelné fel, amelyekből gyakrabban lehetne a felgyülemlett piszkot lemosatni. A kocsiforgalom elől pedig teljesen el kellene zárni a személyi forgalomra is eléggé szük utcát. Igv azután megmenekednénk OJ o városunk egyik »diszes« helyétől ép ott, ahol legtöbb idegen megfordul. Ha ezek a Ruszek-utcát meglátják, elgondolhatjuk, milyen fogalmat alkotnak városunkról, a tanácsról, a szépitészeti és közegészségügyi bizottságról. Hátha még a piszok és szenny központjául felállított illemhely ajtaja nyitva van! Ennek láttára az ember önkénytelenül kalapot emel »fejlődő« városunk nem kicsinyítendő nagysága és haladása előtt. Mi bízunk új főorvosunkban, aki programmjában oly szép feladatokat tűzött maga elé a közegészségügy terén, hogy megvalósításukért csak hálás lehet városunk polgársága. Kezdje meg program mjának keresztülvitelét a Ruszekutca rendezésével. TÁRCA. Rákóczi, Bercsényi.") Beborult felettünk, Nincs, ki minket védjen... Szegény Magyarország,, Arcodon a szégyen. A felhős égboltból Csak két csillag néz ki S önt vigaszt szivünkre... Rákóczi, Bercsényi. Kétszáz éve már, hogy Elhagytatok minket, Árván hagyva e hont, Árván nemzetünket. De most sem hamvadt ki Emléketek fényi .. . Eltek mindörökké Rákóczi, Bercsényi. *) Mikor reménytelenül küzdtünk jogainkért; azóta az alkotmányos fejedelem bölcsessége megtalálta sziveinkhez az utat, Rákóczi és társai hamvainak haza szállittatását engedve meg. Haló porotokban Áldozunk tinéktek, Örök időkig fog Élni dicsöségtek. Sohsem halhat meg, ki Szabadságunk védi — Éltek, velünk vagytok Rákóczi, Bercsényi. Messze Rodostóban Csak testetek porlad, De lelketek itt van, Leikeinkbe felhat. S nincs az a hatalom, — Sem földi, sem égi, Mely kiirtson innen . . . Rákóczi, Bercsényi. A ti bújdosástok, A ti bús haláltok Nem volt az hiában, — Szent eszmévé váltok, Mely mint a Szentlélek Szivünket vezérli S elménk világítja . . . Rákóczi, Bercsényi. Pihenjetek nyugton! Aludjatok békén! . . . Lesz még egyszer ünnep Magyarhon térségén, Ha minden magyar szív Célotok megérti, — Akkor keljetek fel, Rákóczi, Bercsényi. Diadalmunk után Ha a kürt megharsan: Meghalljátok azt ti S itt teremtek gyorsan. Akkor szabad néktek Méltón hozzánk térni, Ha szabadok leszünk . . . Rákóczi, Bercsényi. Szelényi József. II. Rákóczi Ferenc halála. Irta: Hédly Jeromos. ' Rodostó utcáira az éj sötét leple borult. Olyan e fénytelenség, mint a bakacsin homálya a hideg márványkoporsón. Szél fújdogál, először lassan, mintha