Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-04-09 / 15. szám

1911 április 9. PÁPA ÉS VIDÉKE. 3 amelyet megismételtek szombaton és vasárnap este, mindkét alkalommal telt ház előtt. Vasárnap délután az »Obsitos« került szinre, amelyben a délutáni közönség kellemesen elszórakozott. Hétfőn a régi idők szintiszta levegője tért vissza egy kis időre színházunkba. Annak a kornak a rajzát láttuk a színpadon, amikor még a magyar színészet csecsemő korát élte. Csodáljuk, hogy a közönség oly csekély számmal vett részt az előadáson. Szinre hozták a »Kocsonyáék« c. iskolai drámát igen jó alakításban, továbbá az »Igazházi« c. mulatságos játékot,végül a Varázshegedű« c. 1 felvonásos operettet, amelyben Lányai Piroska és Érckövi Károly remek játékát, érzelmes énekét nyílt szinen is többször megtapsolta a közönség. Kedden Farkas Imre 2 felvonásos operettejét, a Narancsvirágot« adták. Színekben gazdag, igen kedves zenéjü japán énekes játék, amelyben az igazi színművészetnek egy-egy felcsillanó gyöngyét élvezhettük. Igen kedves jelenség volt a három kis szótalan gyermek; igen tetszett ügyes táncuk. Kovács Hanna (Narancsvirág) játszotta a cimpszerepet; élénk volt és temperamentumos, éneke tűrhető. Boriss és Ivánfi ügyes táncaik-ka!, majd Báthori Béla tiszta komikumával tette élvezetessé az estélyt. Nyikos Zsigmond játéka elég tűrhető, csak lehetőleg ne énekeljen, nem neki való. Ezt követte az »Édes öregem« c. 1 felvonásos operette. Fali Leó a zenével nem alkotott valami halhatatlan dolgot. Meséje azonban megkapóan szép, egyszerűségében is fenséges. A szereplők mindegyike a lehető legszebb alakítást nyújtotta. Lónyay Piroska, Fábián Linka és Ivánfi Jenő együttes játéka megérdemli a a dicséretet. Szerdán este megismételték a »Cigányszerelem c. operettet. Délután diákelőadásul »A kis lord c. énekes életkép került szinre, amelyben a tanulóifjúságnak sok derűs percet szereztek a szereplők ügyes és jó kedvvel előadott játékukkal. Csütörtökön Biró Lajos »Sárga Liliom« című három felvonásos színmüvét adtákmeglehetős telt ház előtt. Inkább korrajz, mint igazi szinmű. De kitűnően jellemzi azokat az ingadozó, koncleső embereket, akik anyagi javakért feláldoznak elvet, becsületet, sőt legszentebb érzelmüket, a szerelmüket is. Biró azt akarta művében érvényre juttatni, hogy pénzért kaphatók az emberek mindenre. Igaza van. Csak néha túlzásig vitte ezt az igazságot és olyan lehetetlen helyzeteket teremtett, hogy szinte nehezen tudta csak biztosabb talajra vezetni művének hősét. A bonyodalom silánysága is nagyon észrevehető volt a darabon. Az előadásban méltó elismerés illeti a súgót, akinek ez estén ugyancsak fárasztó szerepet juttattak a szerepeiket nem tudó szereplők. Kezdve a nagyherceget személyesítő Nyikostól végig oly botrányosan rosszul tudták a szerepüket, hogy csak a sugó jelenléte mentette meg őket a bensüléstől. Pénteken leszállított helyárak mellett megismételték a Királyfogás c. operettet, a mult heti szereposztásban. HÍREK. — Virágvasárnap. Ma van emlékünnepe az Úr ünnepélyes bevonulásának Jeruzsálembe. A lábai elé hintett pálmaágaknak emlékére az egyház a tavasz először virágzó ágait, a barkát megszenteli s a hivek közt kiosztja. A szentelést a főtemplomban Kriszt esperes végzi. A szentelést és körmenetet követő ünnepélyes misén a tanítóképző növendékei a passiót, vagyis az Úr szenvedésének történetét énekelik. A mai nappal kezdetét veszi a szenvedés hete, a nagyhét. Nagyheti istentiszteletek sorrendje. Nagycsütörtökön a főtemplomban í délelőtt 9 órakor ünnepélyes mise lesz, mely alkalommal nagyon sokan járulnak az Ur asztalához. Nagypénteken ugyancsak í 9 órakor lesz a csonkamise az Úr halálának emlékére, utána az oltáriszentség elhelyezése a szentsírba, azután szentbeszéd. Délután 3 órakor lesznek az úgynevezett lamentációk, mikor Jeremiás próféta siralmait éneklik. Este 6 órakor lesz a szentségeltétel. Nagyszombaton reggel 6 órakor szentségkitétel a szentsírban, utána tűzszentelés, majd keresztkutszentelés. 9 órakor nagymise. D. u. 4 órakor az Anna templomban, este 6 órakor pedig a főtemplomban tartják a feltámadási körmenetet, mely fenséges szertartással végződik a nagyhét. Húsvét vasárnap reggel 4 órakor a kálvárián lesz feltámadási ünnepély, utána pedig a húsvéti ételeket áldják meg. A bencés templomban mindhárom napon reggel y^S-kor kezdődik az istentisztelet, mely alatt a gimn. ifjuság rtégyszólamu énekkara fog énekelni. — Szentgyakorlatok. Igy húsvét táján hitvallásos intézetekben a növendékek számára lelkigyakorlatokat szoktak tartani. Ezen lelkigyakorlatoknak célja a növendékek figyelmét a bűn rútságára és gonoszságára felhívni s i'őket a hitben s a jóban megerősíteni. Az irgalmas nővérek intézetében Áronffy budapesti lazarista atya tartotta a lelkigyakorlatot, mely csütörtökön fejeződött be. Az állami tanítóképző kath. növendékeinek pedig dr. Újvári Endreh iítanáruk tartotta a lelkigyakorlatot s pénteken szent áldozással fejezték be.-— A bencés gimnáziumban Holler Konrád tanár, ifj. hitszónok tartotta ez elmélkedéseket csütörtökön és pénteken. Szombaton reggel megáldozott az egész ifjúság s megkezdődött a húsvéti vakáció. Dispositio. Chapó Albert ugodi káplánt hasonló minőségben Pápateszérre disponálták. halott, akkor nem él s mivel a régi bölcsek is mindig azt hangoztatták, hogy a halál nem más, mint álom s az álom tulajdonképen halál, nem szegnéd meg esküdet, ha azalatt ölnék meg a nagyvezért, míg te alszol. Mert, ha alszol, nem élsz. Te meg csak annyit fogadtál, hogy életedben nem görbül meg egyetlen haja szála sem!« Elég!« kiáltott az igazhivők ura s arca csak úgy ragyogott a kárörömtől. A diván tagjai is örvendve húzták szét szájukat. Furcsa is volna, ha az ember nem örülne annak, hogy mást ölnek meg ő helyette! Az általános örömzajtól meglehetősen elütött a janicsárok csatadala, mely szilaj erővel harsant fel az udvarban. Ezeknek is épen ilyenkor kell megbolondulniok! A mosolygás egy pillanat alatt elszállt az arcokról s gyöngyöző verejték ütött ki minden homlokon. A padisah remegve lépett az ablakhoz. Ibrahim állt ott a janicsárok közt, kik rajongva özönlötték körül bálványozott vezérüket. Ha ő lett volna velük a perzsa hadjáratban, bizonyára diadalról-diadalra vezette volna őket s nem esett volna akkora folt a janicsárok becsületén! S öklüket fenyegetőleg emelték a szultán felé, ki holthalványan, remegve nézte ezt a jelenetet ! A janicsárok agája meg lekapta Ibrahim csalmáját s két tolla mellé odatűzött még egyet. A szultánt úgy kellett elvinni az ablaktól. Három tolla csak a próféta utódjának van az egész birodalomban . . . S a másik percben már megzendült az udvarban a janicsárok egetverő ordítása: »Éljen az új szultán!« Ibrahim kivette csalmájából a harmadik tollat. Néhány lelkes -szót intézett hű katonáihoz. Megköszönte a kitüntetést, de nem fogadta el, mert a próféta zászlaját nem szabad beszennyezni testvérharccal. Ám a janicsárok egyre csak azt kiabálták: »Éljen Ibrahim! Éljen az új szultán!« A népszerű nagyvezér könnyed, rugalmas léptekkel sietett föl — meghalni. A szultán már magához tért, mire följutott. A nagyvezér derült, de tiszteletet kifejező arccal hajolt meg előtte. Szulejmán mosolyogni próbált, de nem sikerült neki. »Hivattalak,« szólt hosszú szünet után, »hogy megbeszéljem veled a bosszúhadjárat tervét.« 'Kegyességeddel lekötelezel, Uram!« válaszolt Ibrahim szerényen. »De most álmos vagyok. Az izgalom kimerített, pihenésre van szükségem. Maradj addig a szerailban!« (»Innen úgy sem mégy el többet!«) »Ahogy parancsolod Uram!« felelte Ibrahim s hangjában rezgett valami a megvetésből. (»Ez az ember azt hiszi, nem tudok semmit. Pedig a mufti mindent megmondott az ajtó előtt. Maradj meg ebben a jámbor hitedben! Ne félj, nem bántalak! Sok jót tettél velem, ne láss hálátlannak!«) A szultán mosolyogva intett búcsút kezével. Ibrahim derülten dőlt le egy karosszékbe. A diván tagjai egymásra néztek. »Ennek az embernek tisztára elvette Allah az eszét, hogy ne lásson semmit! A nagyvezér meg, amint magára maradt, odatolta a széket az ablakhoz. Az alkonyodó nap halványpiros fényt vetett a szerailra, melynek tündérligetében csillogó színekre bomlottak fel tüzes sugarai. A liget közepén volt az az óriási platán, amely