Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-04-09 / 15. szám

4. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1911 április 16. Kálvineum-ünnepség. Ünnepe volt pénteken a református egyházköz­ségnek. Az Országos Református Lel­készegyesület a lelkész-árvák számára fin- és leánv-otthonokat óhajt létesíteni. Ezt a nemes célt szolgálta a pénteki kettős-ünnepély, mely d. u. 3 órakor istentisztelettel kezdődött s az este 8 órai hangversenyben folytatódott s feje­ződött be. Az ünnepélyen a magyar reformátusok legjobb erői: Szabolcsba Mihálv, Balthazar Dezső, Gergely Antal, Jánosi Antal ragyogtatták fényes, isten­adta tehetségüket. Az ünneplők száma is méltó volt az ügy fontosságához. Igazán sajnáljuk, hogy helyszűke és lapzárta miatt bővebben nem számol­hatunk be róla. Eljegyzés. Nagy Zsigmond Veszp­rémből eljegyezte Kakas Jolán úrleányt Devecserből. Gratulálunk! -- Uj pápai kamarás. Turi Bélát, az Alkótmány- felelős szerkesztőjét, ő Szent­sége a pápai kamarási méltósággal tüntette ki. Ez a kitüntetés országszerte élénk örömet fog kelteni, mert Turi Bélában a kath. mozgalmak egyik legképzettebb képviselőjét, mindig a legelső sorokban küzdő harcosát tüntette ki a pápa. Kinevezések a postán. Sipos Ist­vánt. a »helybeli póstatisztikar közbecsűlésnék örvendő, kötelességtudó, rokonszenves tagját póstafőtisztté nevezte ki a keresk. miniszter.— Köttbaum Sándorné, Glück Irén és Steklovics Irén pósta- és távirdakiadók pedig pósta­cs távirdakezelőkké lettek. A jól megérde­melt előléptetésekhez igaz szívvel gratulálunk. A Szent-István-Társulat pártoló tag'Ság'i könyvei. Sok ezer család köszön­heti nyugalmát, boldogságát azoknak a gyö­nyörű, válogatott könyveknek", melyeket a Szent-István-Társulat nyújt évenkint a pártoló tagoknak. Potom két korona tagsági díjért négy olyan szép könyvet küld, amilyet egyet­len más vállalatnál sem lehet hasonló árban kapni. Kelendőségüket semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a pártoló-tagok száma rövid négy-öt év alatt 5 ezerről több mint 20.000-re szökött fel. Bármikor be lehet iratkozni Budapest, YJI1., Szentkirálvi-utca 28. sz. alatt. — Fura időjárás. A mult héten s a jelen hét elején gyönyörű, nem is tavaszias, hanem nyárias napfény ragyogott a fejünk fölött. Szinte lekívánkozott az emberről még a tavaszi felöltő is. Azonban kedden várat­lanul egész téliesre fordult az idő; fagy, hó váltotta fel a meleg napsugarat. A szegény magyar mit tehet ilyenkor egyebet -— ki­váltja a zálogházból a téli bundát és szidja az áprilist, mely most igazán áprilist járatott velünk! 503% pótadó! Szatmár megye Mikola nevű kisközségében eddig csekély 128% volt a pótadó. Most, hogy 6 termes iskolát kell építeniök cs segélyt sehonnan sem kaptak, a pótadó egyszerre felszökött 503%ra. Ret­tenetes állapotok ! — Jövedéki kihágás. Pető Gáborné és Szálló Imréné görzsönyi, Csillag Eszter hőgyészi és Czem Ferencné vaszari lakosokat, jövedéki kihágás miatt pénzbirságra itélte a v. tanács. A Cinca-árok. Örömmel értesülünk, hogy a Cinca-ügy végre »fedél« alá kerül. A v. tanács ugyanis elhatározta, hogy a Zárda-utcával kapcsolatban a Cinca-árkot fertőtleníti, illetve a nyilt utcákon beboltoz­tatja. Bizony ideje már! — Hitoktatói kinevezés. Gréber Gyula pápateszéri káplánt kaposvári hitoktatóvá és kórházi lelkésszé nevezte ki a megyéspüspök. Gratulálunk! alatt az eskü elhangzott. Ibrahim megvetéssel kapta el onnan fejét. Valamivel messzebb megragadó szépen csillogott a Marmara­tenger. Fodros hullámain víg élet zsibongott; egymást iiztc a sok szebbnél szebb vitorlás. Lenn a ligetben édes madárdal zengett a lombok közt. Fenn meg, az azúrkék égen fecskék, sirályok szálltak vidám szárny­csattogással. Mily szép az élet ! S ő neki m.eg kell halnia ! Lenn, az udvarban várakozó állásban voltak a janicsárok. A városon kivül 20.000 társuk lesi a parancsot. Csak egy szót kell szólania s ő lesz itt az úr ! De ez vérbe kerülne. Már pedig a vérontást tiltja az, akit szive egész szerete­tével szeret. Tiltja az az Isten, aki lejött az égből, hogy békét hozzon a szegény, bíinös emberi szívnek. Miért haljanak meg ezrek csak azért, hogy ő életben maradhasson ? Tekintete önkéntelenül is odatévedt a saját házára, honnan épen ekkor döcögött ki egy rozzant szénás szekér. A kutyák­rémesen tutoltak utána, de azért szerencsésen megérkezett a tenger partjára. Ott aztán széthányták a szénát s kivették belőle Ibra­him gyönyörű hitvesét és kicsi leányát. Ott fog majd pihenni Helene a kék Marmara-tenger partján. Keresztény pap te­meti el megszentelt földbe. A zordon katona szíve úgy ellágyult! Úgy fájt neki, hogy ifjú, szép felesége elher­vadt örökre. De lassan-lassan béke költözött szívébe. Egyszer csak lépések hallatszottak a háta mögött. Jönnek már !« suttogta csendes megadással s Istennek ajánlotta lelkét. . . . Pár perc múlva a véres tragédia be volt fejezve. Bezárták a szerail kapuit s megdör­dültek a bástyákon az ágyuk. Gyilkos tüzükbe ötszáz janicsár halál­ordítása dörgött bele. Aztán csend lett ... A világ ura békén pihenhetett. Mikor a szultán felébredt, sietve vitte hozzá a mufti a nagyvezér fejét. Olyan volt, mintha élne. Csak a szeme nézett mereven, hidegen a szultánra. A világ ura irtózattal fordult cl tőle Félt a halottól. A mufti mélyen meghajolt s alig hall­hatóan rebegte: »Mohamed méltó utódja, parancsod végre van hajtva! Künn, a bástyákon 500 janicsár karóra tűzött feje hirdeti dicsősé­gedet! Allah nyújtsa hosszúra életedet! (Vége). A villanytelep figyelmébe! A Főtéren, a nagytemplom előtt álló ívlámpa hetek óta oly siralmasan ég, ! hogy inkább sötétséget terjeszt, mint ! világosságot. Csodálatos, hogy ez még I senkinek, akire tartoznék, fel nem tűnt. ! Ideje lenne segíteni rajta. Általában, jó ; lesz az ivlámpákat fiigyelemmel kisérni, mert hol egyik, hol másik képzeli ma­gáról, hogy hold és rendez fogyatkozást. Hogyan lehet az embereket sze­mérmetlenül becsapni? A mult heti orszá­gos vásár alkalmával a piac közepén két ember is kiabált, hogy 20 fillérért egy öl' könyvet ad. Adtak is! Csakhogy a csinos külső alatt botrányosan izgató tartalom volt. Azok a szétosztott könyvek lázítottak mind, a kath. egyház, a vagyon, s népszövetség ellc n, s hirdették a legszélsőbb agrárszoci­álizmust. S mivel a kath. népet nem gon­dolják ostobának, hát ezeket a gyalázatos förmedvényeket teljesen idegen cimü külsőbe burkolták, hogy túladhassanak rajtuk. Pl. piros táblán a következő cím : »A szép munkás­leány, vagy egy nagy város titkai.« S a tartalom: Á tarzusi ember, Mi a kath. nép­szövetség? A legszemenszedettebb hazugságok­tárháza. Egy másik füzet London réme, vagy a szép ördög cimmel bir. A tartalom: Válasz a Kath. Népszövetségnek. A szekularizáció — a nép megmentése! Kié legyen a kath. egyházi vagyon ? stb. S az összes fejezetek­nek végső konklúziója: »A szekularizáció az egyetlen ut az ország népével jót tenni. Nem a papokét akarjuk mi' elvenni, hanem a. magunkét akarjuk. 1 'issza akarjuk szerezni azt, ami a népé, csakhogy jogtalanul elorozták tőle.«. Az egész füzet a legotrombább lázítás s ezeket a füzeteket ingyen is osztogatták, s a vidéki nép s a helybeliek is százával vették ezeket a papírsárkányokat. Hogy ezek a füzetek hány becsületesen gondolkodó ember fejét csavarják el, csak a ió Isten tudja! De ha az ellenség ilyen szemérmetle­nül dolgozik, nekünk is résen kell lennünk, hogy a támadásokat visszaverjük! Kevés tőkével nagy keresetet érhet el, ha kötőgépet vesz Hanauer Zoltán vaskereskedésé­ben Pápán. — Uj gazdakör. A mult vasárnap í alakult meg a Bakonyszentlászlói Gazdakör, melynek tagja lett a falu minden kisgazdája. A gazdakör elnökévé Lendvay Béla plébánost választották meg. — Ker. szoc. egyesületi élet. Leg­életrevalóbb az olyan egyesület, mely meg­adja tagjainak nemcsak a szellemi élvezetet, hanem az anyagiakban is segítségünkre akar lenni. Most nem az utóbbiról, hanem a szel­lemi élvezetről lesz szó. A fiatalságnak, ha egyenes uton meg akarjuk őket tartani, mun­kát kell adni, hogy- legyen mindig elfoglalt­sága. Könyvet kell kezébe adni, hogy tanuljon s a tanulásban élvezetet találjon. Ez okból rendezik vasárnapról-vasárnapra a ker. szoc. egyesületben a felolvasó-estélyeket. Rövid idő alatt majdnem minden fiatal tagra rákerül a szereplés. S nagyon sokszor remekül adják elő dolgaikat. Mult vasárnap is Kovács József győri papnövendék Rege a múltból c. kedves felolvasása, s több szavalat s dialog előadása után a »Nem jut eszébe« c. 1 felvonásos vígjáték került szinre, mely a legnagyobb élvezetben részesítette a hallgatóságot. A szerepben különösen kitűnt Veisz János, ki a könyvkötő-inas szerepét adta. Meglepő elevenséggel, az impertinens inasgyerek leg­hűbb vonásaival, kitűnő alakításával méltán volt az általános derültség felébresztője. Komolyan, ügyesen játszott Árki Mariska

Next

/
Oldalképek
Tartalom