Pápa és Vidéke, 5. évfolyam 1-52. sz. (1910)

1910-07-24 / 30. szám

V. évfolyam. Pápa, 1910. Junius 12

. 24. szám. PÁPA ÉS VIDÉKE Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai Katholikus Kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10, fél évre 5, negyed évre 2.50 K. Egyes szám ára 24 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap. Kiadótulajdonos: A Pápai Katholikus Kör. Felelős szerkesztő: ZsilavY Sándor. Szerkesztőség: Esterházy-út 10. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Süle Gábor, Viasz-utca 15-ik házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Wajdits Károly könyvkereskedése, valamint Stern Ernő könyvnyomdája. Memorandum. • Tekintetes Képviselőtestület ! Évszázadot meghaladó óhajtása Pápa város katholikus lakosságának, sőt egy időben Pápa város egész egyetemének is, hogy a pálosok, majd a szt. Benedekrendiek algimnáziuma főgimnáziummá fejlesztessék. Pápa város közönsége ezen óhajtás teljesülése érdekében nem egyszer menesztett küldöttségeket az egyházi és világi főhatóságokhoz; kész lett volna áldozatokat is hozni, hogy e cél megvalósuljon, a viszonyok azonban ezt a törekvést eredményre mindezideig nem juttatták. xV régi időkben, amikor az életviszonyok még nem voltak úgy kialakulva és a hivatalos állasokra való képesítés még nem volt oly szabatosan meghatározva mint manap, az algimnáziumok is megfelelhettek sokféle élethivatásnak. Ma azonban, amikor a létért való küzdelem egész embert kiván, s amikor látjuk azt az óriási haladást, amelyet hazánk a közoktatásügy terén az utolsó félszázadban megtett, egy kisgimnáziumot nemcsak céltalan intézménynek, hanem valóságos anachronizmusnak kell tekintenünk. Látjuk is úgyszólván napról-napra, hogy alakulnak át e csonka intézetek modern középiskolákká; az egyházak, törvényhatóságok, községek serényen hozzálátnak a fejlesztés munkájához, s nemes versenyre kelnek, hogy a nemzeti kultúra hasznára a minél műveltebb és intelligensebb magyar állam kiépítésének ügyét előbbre vigyék. xV pápai algimnázium jelen formájában is általános elismerést vívott ki magának; növendékei közt nem egy akadt, akik később a közéletnek legkiválóbbjai s hazánknak örök díszei lettek; s ha nem volna egyéb érdek arra nézve, hogy ez az iskola, hogy úgy mondjuk — félbenmaradt állapotából kiemeltessék, már a történelmi tradíció is erre indíthatna bennünket. Ámde a felsorolt érveken kivül speciális helyi és közjólléti okok is támogatják azt a törekvést, amely az utolsó években ismét életre kelve, céljául tűzte ki a gimnázium kifejlesztését. Pápa városának tízezret meghaladó katholikus lakossága teljes joggal kívánhatja, hogy neki is legyen főgimnáziuma. Ha megvalósul ez az évszázados óhaj, akkor az új főgimnázium a nagy vidék várható érdeklődésénél fogva városunknak a tanügy tekintetében már is emporiális voltát jelentősen fogja fokozni, mert nemcsak a város, de a vidék fiai közül is előreláthatólag ide fognak özönleni azok, akik most a nem távolabb eső gimnáziumokban tanulnak; újabb népmozgalmat, újabb keresetforrásokat, újabb jövedelmeket s így az anyagi jóllét újabb feltételeit hozzák városunknak. E részben csak hozzávetőleges, de a létező alapokon nyugvó becslés szerint, a városra a 8 osztályú főgimnázium a legszerényebb számítás alapján is legalább 100.-ООО K-t jelent évenkint, aminek igazolására a következő adatokat vagyunk bátrak előterjeszteni. A mai gimnázium népessége 170. A főgimnáziumét tehát túlzás nélkül irányozhatjuk elő 350-re már a teljes működés első idejében is, mert nem hagyható figyelmen kivül az a körülmény, hogy, ha a szülő biztosítva érzi magát, hogy gyermeke a középiskola minden osztályát elvégezheti ugyanazon intézetben, már az alsóbb osztályok népessége is gyarapodni fog. A 350-ből csak 150 vidéki fiút s ezeknél évenként 400 К ellátási összeget (lakás, élelem, ruházat, tanszerek, stb.) véve fel, ezen a cimen 60.000 korona eredmény mutatkozik. Nagyon szerény számítással csak 10.000 K-ban állapítjuk meg azt az összeget, melyet a szülők, gyámok, stb. a tanulók beiratása és meglátogatása alkalmával Pápán lakásra, élelemre és vásárlásokra elköltenek. 30.000 koronába számítva a legalább 7 új tanár eltartási költségeit, illetve a rendház és az iskola megnövekedett kiadásait, a 100.000 К jövedelmi többlet s így 2 millió korona tőke évi kamata a városra nézve kétségtelen; és kétségtelen az is, hogy ez a jövedelem idővel még emelkedni fog. Bizonyos tehát, hogy a város ipari- és kereskedelmi érdekeit hatalmas lendülettel viszi előbbre az új főgimnázium, nem is szólva arról, hogy a kibővítendő iskola és a megnagyobbítandó székház amellett, hogy újabb díszei lesznek városunknak, egyúttal az építő iparosokra nézve is újabb keresetet jelentenek. Hogy az új intézet városunknak úgyis jóhirű intellectuális színvonalát csak emelni fogja, csak nem szorul tán bizonyításra?! Más, létező, intézettel való versenye nem a hiúságra alapított versengés, hanem olyan nemes verseny lesz, amelyből magyar hazánknak mindnyájunktól egyformán szolgálni kívánt érdeke fogja a hasznot húzni, mert mindegyik