Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-07-18 / 29. szám

IV. évfolyam. Pápa, 1909 jnliiis 18. 29. szám. iS^épirodalnii, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 1 ö, félévre 5, negyedévre 2 50 K Egyes szám ára 24 fillér. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadótulajdonos: A PÁPÁI KATH. KÖR Felelős szerkesztő: Z S I L A V Y SÁNDOR. Szerkesztőség: Pápán, Anna-tér 1. házszám. A kiadóhivatal vezetőie : S Ü L E GÁBOR, V asz-utca 15. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Vajdits Károly könyvkereskedése A veszprémi egyházmegye rk. tanítóegyesülete junius 30-án és julius 1-én tartotta kápviseleti közgyűlését Veszprémben. A közel ezer tagot számláló s immár 20 év óta fennálló egyesületnek ez volt az V-ik közgyűlése. A közgyűlés előtti napon. jun. 30-án délelőtt az egyházmegye területén levő 15 tanítói körnek állandó képviselete az úgynevezett közp. bizottság tartotta meg a szokásos évi ülését; délután pedig 4 órakor a köri kiküldöttek teljes részvétele mellett a nagygyűlés előértekeziete volt. Ezúttal tehát a képviseleti közgyűlés egymásután három ülésben foglalkozott az aktuális tanügyi s tanítói kérdésekkel. A hármas gyűlés mindegyikét Kránitz Kálmán segédpüspök, egyhmegyei főtanfelügyelő s Gubicza Lajos veszprémi tanitó, az egyházm. tanítóegyesület vil. elnöke vezette. Az összes tanítói körök képviseletében jelen volt 58 tanitó, 15 ker. egyh. tanfelügyelő és 7 venaég. * Mult számunkból anyaghalmaz miatt kimaradt, A Pápa-Csóth-i tanítói kört képviselték: Ivriszt Jenő esp., ker. tanfelügyelő, Süle Gábor pápai tanitó, köri vil. elnök és Grátzer János pápai tanitó, köri főjegyző. A közp. bizottsági ülés sorra vette a körökből beküldött indítványokat, amelyek közül a jelentősebbeket áttette a nagygyűlés tárgysorozatába. Elhatározta a bizottság, hogy a kath. tanítók orsz. bizottsága utján mozgalmat kiván indítani a következő kérdésekben: 1. Az 1907-ik évi 27. t.-c. 2-ik szakaszának ama rendelkezése ellen, hogy a nőtlen tanitók és tanítónők lakáskérdése a régi gyakorlat alapján akkor is fenntartható, ha az illető megnősül, vagy férjhez megy. 2. A felekezeti tanitók kedvezményes vasúti jegyének a kérdését felszínen tartja mindaddig, amig kedvező elintézést nem nyer. 3. Oda fog hatni, hogy a készülő pragmatikába felvétessék, rendeztessék az a kérdés, hogy az osztálytanítók a kántorságban segédkezni tartoznak. (Pápa-Csóth-i tanítói kör inditvánvaj); továbbá, hogy a kántori oklevél alapján a választásoknál gyakorlatban levő kántorpróba törültessék s a választás tisztasága megóvassek. 4. Napirendre került a fuvar és napidíj kérdése úgyszintén az évvégi vizsgák ügye. 5. A központi bizottság utasította a vil. elnököt, hogy a közgyűléseket hanyagul, vagy eppen aern látogató tanítókat az egyh. hatósághoz terjessze fel. 6. A bírálóbizottság jelentést tett, a beérkezett pályamunkák eredményéről, mely szerint a három tételre összesen 21 munka érkezett be. Pályadijat nyertek: Mihályi Margit akli pusztai tanítónő 50 koronát s Egri Károly sárdi tanitó 150 koronát. Dijat nyert még Szabady Sándor tótszentpáli tanitó. Az uj tételek kitűzése a biráló bizottságra bízatott. Egyik tétel a rajzoktatásra vonatkozik, a második egy pedagógiai kérdést tárgyaltat. Az előkészítő értekezletet nagyszámú résztvevők jelenlétében Gubica Lajos vil. elnök nyitotta meg egy magas színvonalon álló, aktuális jellegö szép beszéddel. Beszédének rövid kivonata az, hogy a A holicsi ut. Irta: Krúdy Gyula. Fenn a Kárpátok között, ahol már csupán sasok járnak és zöld moha tapad a sziklák oldalához, az ünnepi templomi csendet éveken keresztül nem zavarja meg semmi emberi, vagy állati hang. A sasok némán emelkednek föl a mélyből, a vadásznak ha erre a tájra vetődik, eszeágában sincs énekelni. A komor némaságba legfeljebb a szél szokott beleorgonálni s az ég mennydörög hozzá. Itt ebben a rettenetes magányban vezet egy ut. Egy ut, amely Magyarországból Lengyelországba visz a Kárpátokon át. Bizony, ilyen ut is kevés van a világon. De hát ez az ut se olyan mint a többi. Nincs ám az kővel kirakva, mikor úgyis kő ott minden. Nem is szabályos ut ez! Csak onnan lehet tudni, hogy hol van az ut, ahol a szikladarabok félre vannak hengergetve. Ott van a hires holicsi ut. A holicsi útnak az a nevezetessége, hogy pénzért talán máig sem építették volna meg. A lelkesedés építette ezt az utat. II. Rákóczi Ferenc, a nagy íejedelem erre jött vissza Lengyelországból szegény leigázott hazájába. Kárpát havas ormai látták az ő dali seregét, amely lóháton utazott a meredek felett. Helyén volt ott a szive lónak, lovasnak egyformán. De a sereg előtt szaladt száz fejszés ember, aki az utat csinálta. A sziklákat félrehengeritette, a zugó patakokra hidat vert és ledöntötte az útban álló nagy fákat. Ugy jött át Rákóczi hadaival a Kárpátokon. Zászlói a szabadság közeledését hirdették és lenn a völgyben, hol összegyülekezel, hivei várták a visszatérő fejedelmet, felharsant a szeret szabadság dala. A szabadság igy vonult át az örök hóval fedett Kárpáthegységen. Még a vén meredek hegyek is bizonyosan szívesen eresztették haza Rákóczit. Sok, sok esztendő mult el. Rákóczi óta a holicsi utat nem járta senki. Ugyan kinek lett volna kedve a meredek, sasokjárta utat választani, amely oly meredeken emelkedett felfelé a hegyek között, mintha egyenesen az égbe vinne. Akinek dolga vJt is arra felé, a kényelmesebb utat választotta a völgyben. De nem lehetett ám mindenkinek a völgyben járni. Havas, hideg novemberi nap volt A sasok is elbújtak sziklafészkükben, a tél szürke felhői pedig szinte rákönyökölnek a hegyormokra megpihenni. A holicsi-utat befújta a hó. Még zerge sem járt rajta napok óta. Egyszerre csak recsegő trombitaszó harsan fel a hegyek között. A fehér homlokú, vén hegyóriások szinte csodálkozva néznek össze. Ugyan ki jár itt, ahol még a madár sem jár? Odalenn, a hegyoldalban, a szédítő mélységben egy század huszár kapaszkodik felfelé. Annak a huszárszázadnak trombitása kürtölt unalmában. Mert bizony unalmas a huszárok utja. Már negyednapja mennek az ember nem akta hegyvidéken és mindig előttük vannak a hegyek, még mindig fölfelé menenk, nem A keresztény magyar családok lapja az ÉLET szépirodalmi kritikai hetilap. Szerkeszti: Andor József. Főmunkatársak: Prohászka Ottokár, Szemere György. Előfizetési ára : Egész évre 20, fél évre 10, = 1/

i évre 5, egy hóra 2 korona. := Az ÉLET kiadóhivatala: Budapest, VIII. Szentkirályi-utca 28/b. Ne legyen városunkban és vidékén egyetlen keresztény uri család sem, hova az ÉLET hétről-hétre be nem kopogtat. — Tessék mutatványszámot kérni. —