Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-12-05 / 49. szám

48. szánt. Pápa és Vidéke 3. oldal ugy érzem — inkább imádság volt, amit ott > hallottunk. Tiszta lelkek buzgó imaja, ártatlan { szivek megkapó fohásza, fehér liliomok édés I hódolata az égi Szűz előtt. A zene, az ének, j a szavalat mind-mind csak ezt a célt szol- j gálta. Az ünnepi beszéd is valóságos himnusz volt — a tiszta, erős lelkek himnusza a földi élet vezercsillagához, a Magyarok Nagyasszonyához. Molnár Kornélia, az ünnepi szónok, oly kedvesen, oly szivhez szóló közvetlenséggel beszélt, ininthá soha életében egyebet se tett volna, csak dikciózott. Egyszerűen, nemesen, minden iskolai póz nélkül, de tartalmasam Kcinszky J. gyönyörű hangjával és ügyes zongorajátékával keltett általános feltűnést. Nagy Vali és Árvay Katica bájos szavalataikkal ragadták el a hallgatóságot. Élőkép is volt kettő. Épen az imént emiitett két szavalat közben. Olyan volt mindegyik, mint egy csudálatosan szép, magasan szárnyaló költemény. Koller Ilonka igen szépen szavalta a Boldogasszony Anyánkat, melyre az énekkar szivekbe markoló erővel zengte el a refraint: Magyarországról, romlott hazánkról — ne feledkezzél el szegény magyarokról! — Az énekkar remekül megállta a helyét. Az érdem első sorban azé, aki a betanításnak — ez esetben — hálás szerepét magára vállalta. De adassék meg a dicséret Mikula Vilmának is, mert az ő pompás, kitűnően szinezett, lágyan simuló harmoniumjátéka nélkül aligha érvényesült volna oly szépen az ének, Büszke lehet erre a szép ünnepre az intézet. Örömük telhetett benne a rendezőknek és a szerep- i löknek; kedves volt a közönségnek. De azt j hiszem, Annak volt legkedvesebb, Akinek a i tiszteletére rendezték . . . III. Szociális estély a Ker. Munkásegyletben. A keresztény munkásegyesület mult vasárnapi -felolvasó-estélyét az egyesület dalárdája nyitotta meg népdalok előadásával. A lelkes dalosokat Horváth Lajos karmestertik vezette. Ezután Molnár Terka és Friss Juliska szavaltak ismert kiváló tehetségükkel. Horváth Ilona pedig oly sikerrel adott elő egy kacagtató humoros verset, hogy — ami szokatlan eset — közkívánatra megkellett ismételnie. Ezután Káuzli Gyula elnök tartotta szabad előadását a Krisztus előtti kor népeinek sivár szellemi és erkölcsi állapotáról, hosszú, komor ádventhez hasonlitva ama kort, } mely kinosan várt arra, aki uj világnézettel uj korszakot fog alkotni. Az egyesület lelkes elnöke hatalmas szónoki tehetségével lebilincselte nagyszámú hallgatóságát. Majd »az elkényeztetett férj« cimü. hohózatban Árky Mariska a haragos feleség és Takács Antal az elkényeztetett és unatkozó férj szerepét játszotta kitűnő színezéssel. Az estélyekre a belépti dij a házalap javára 20 fillér. Sóhajtás. Boldogtalan voltam egész életemben, Boldogságot én — ah! soha nem ismertem. Mostoha volt hozzám még a magas ég is, Mint a vándor felhő, ugy bolyongok én is. Kietlen az utam; amerre én járok, Nem nyílik a rózsa, nem nyílnak virágok, i Tele hintve pályám szúró tövisekuel, Bura hajtom fejem, bura ébredek fel. Mikor ér már véget, kinos szenvedésem! Vagy sohasem lesz tán nyugodalmam nékem? Oh! kegyetlen sors te,miért is vagyok neked Olyan nagyon gyűlölt, mostoha gyermeked! Mohácsi. Furcsaságok. A francia akadémiában most osztották ki az erénydijakat. S az a csodálatos dolog történt, hogy a legelső dijakat az annyira üldözött apácák és papok kapták meg. A legnagyobb 5000 frankos dijat, a devégi gyógyíthatatlanok kórházának igazgatónője Mária Názáret nővér kapta meg, hősies viselkedéseért, melylyel a betegeket ápolta. A második fődijat, 2000 frankot Plateau abbé. a kistengerészek egyesületének tagja nyerte el. Nem furcsa az, hogy a pap és apácaüldöző franciáknak, az első erénydijakat épen papnak és apácának kell kiadniok?! * * * Most, mikor a tiszántúli ref. egyházkerület Debrecenben közgyűlést tartott, Erőss Lajos dr. szuperintendes azt a kijelentést tette, hogy »a protestantizmus megerősödését nem az anyagiakban, hanem a lelkiekben találja«. Ez szent igaz! De hogy hogyan aposztrofálta a protestáns Magyar Szó a fenti szavakat, az már furcsa! »Ne tessék az uraknak — kinn a fórumon mindig oly nagyon lebecsülni az anyagiakat, mintha odahaza is szivesebben méltóztatnának élni egy hetes tepertyün, mint jól kihizott libapecsenyén. Ha a kulisszák mögött nézzük a protestáns egyházakat,egyebet sem látunk, mint pénzérdeket, anyagiakat, államsegély kérést, osztozkodást, részért való tülekedést. A fórumon pedig egyebet sem hallunk, mint a lelkiek dicsőítését, az anyagiak becsmérlését. Az »osztozkodásra« csak azt jegyezzük meg, hogy akik a Magyar Szó szekularizációs korpája közé keverednek s vele egy húron pendülnek, azokkal végre igy mer beszélni Pály Ede. Ez ugyan fájó, de nem érthetetlen! A keresztény szociálista párt december 12-én délután fél 4 érakor itt Pápán hatalmas népgyűlést tart. A párt programmjáról gróf Szapáry Pál beszél. A gyűlésre felhívjuk az érdeklődőknek figyelmét. hírek. Immaculata. Szerdán lesz a Szeplőtelen fogantatás ünnepe. »Lélek az Isten; puha, gazdag, fényes, erős, mély élet; a lelkiség és tökéletesség óceánja s mint ilyen, magához való, gazdag, lelki lelket alkotott anyjában. Akarta, hogy övé legyen, hogy értse és szenvedéllyel szeresse őt. Azért tehát büntetlen és szeplőtelen szépséggé teremtette. Kincse és galambja: »elegantissima anima!« Lehet másokon szebb ruha, drágább kő, fehérebb gyöngy, de szépség ehhez fogható nincs. Egészséges, napsugaras, virágzó, isteni lelkület tükrözik az arcán, villan ki szeméből, épül fel alakjában ; mint aranyos fény veszi körül fejét s mint frissesség, báj és kellem zománcozza egyéniségét. Sértetlen, lendületes élet az ő hozománya. Homlokán nem sötétlik az állatjegy árnyéka ; ajkain az ártatlan szépség ömlik el ; a lélek tüze és szemérme festi arcát. Nyomódjék lelkünkbe a sz. Szűz tiszta alakja, leheljen reánk erőteljes lelkiséget, hogy az érzéki embert az ő gondolatai szerint idomíthassák.« (Prohászka : Elmélkedések az Evangéliumról.) Zichy Nándor gróf üdvözlése. A helybeli népszövetség 380 tagja által aláirt üdvözlő iratot a héten küldte el Káuzli Gyula helyi igazgató a jubiláns, nagynevű kath. harcosnak, vezérnek. Bizalom Hoitsy Pálnak. A helybeli függetlenségi párt vezető bizottsága mult szombati ülésén Sült József kir. tanácsos indítványára bizalmat szavazott Hoitsy Pál orszgy. képviselőnek, az országos 48-as és függetlenségi Kossuth-párt ügyvivő alelnökének. Halálozás. Fekete Tivadar bakonybéTi perjel a halotti szentségek ájtatos felvétele után december 1-én jobblétre szenderült. A megboldogult 1832-ben született, 1850-ben lépett a szt. Benedek-rendbe, melynek közel 60 éven át buzgó, lelkiismeretes, munkás tagja volt. Példás megadással viselte kinos szenvedéseit, melyektől most megváltotta a halál. Temetésén, mely december 3-án folyt le, a helybeli bencés székházat Jándi Bernandin igazgató képviselte. Népszövetségi gyűlés lesz ma délután a kath. elemi fiúiskolában. A gyűlésre a tagokat tisztelettel meghívja Káuzli Gyula népszövetségi igazgató. Kongregációi felvétel. Szeplőtelen fo| gantatás ünnepén, vagyis jövő szerdán lesz az ünnepélyes tagfölvétel az Irgalmas Nővérek intézetében fennálló tanulók Mária kongregációjába s a külső leányok Mária Egyletébe. A fölvételt Káuzli Gyula, kongregációi igazgató eszközli, az intézet kápolnájában, Az ünnepély kezdődik d. u. 3 órakor. Vendégeket szívesen látnak. A bencések névtára 1909—1910 tanévre most jelent meg. A gonddal összeállított névtárból megtudjuk, hogy a rendnek jelenleg 5 apátja, 157 áldozópapja s 47 növendéke van. Az áldozópapok közül a hittudoj mányok doktora 9, bölcseleti doktor 18. Okleveles gimnáziumi tanár 117. A tanítás terén működik 92, még pedig mint theologiai tanár 4, tanárképzőintézeti tanár 8, gimnáziumi tanár 80. A rend vezetése alatt áll 1 főiskola 25 tanulóval, 5 gimnázium 1830 tanulóval, 1 kis gimnázium 170 tanulóval. A rend 25 plébániát vezet 47,014 lélekkel. Pásztorjáték. Szorgalmasan folynak a próbák az elemi fiúiskolánkban is a karácsonyi pásztorjáték előadására. Szinre kerül a »Betlehemi bakter.« Az előadásokat dec. 26-án, január 2-án és Viszkereszt napján ! tartják meg.