Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)
1909-12-05 / 49. szám
6. oldal. Pápa és Vidéke 49. szám rasztbirfcokokai, melyek akár bérletben, akár a felvidéken különösen uzsorakölcsön kamatja fejében haszonélvezeti jogra vannak lekötve. Ezen kisbirtokok pedig Petrassevich lelkiismeretes utánjárása szerint 500000 holdra rúgnak. Elmondhatjuk tehát, hogy ezidő szerint a mezőgazdasági termelés alá vett magyar földből négy millió hold van a zsidóság kezében bérletben. Ez azonban még mindig nem igazi kép, mert 10 év óta is igen nagyot fordult a világ. De nekünk ez is elég, hogy a „szemenszedett hazugságokat" megcáfoljuk, Ha a Pápai Hírlap most sem hisz, hajlandók vagyunk vele együtt a földmivelésügyi miniszter fent emiitett gazdacimtárából az adatokat kikeresni s közös akarattal azután nyilvánosságra hozni, — ha ugy tetszik. Azt is kijelentjük ezek után, hogy mi nem a „lelkiismeretünkkel összeegyeztethető önkényesen összekombinált adatokat" adtunk s ezen adatokkal nem is »a békésen együttélő embereket akartuk egymásra uszítani" (a szociáldemokraták nem uszítottak?), mert ez „nekünk igazán sohasem volt kenyerünk«, de az igazságot pofonvagdosni nem engedjük! Ne lázítsanak ellenünk, az ország óriási többsége ellen, mert mi is kitudjuk az ellenünk támadók méregfogait törni! Sapient! sat! a Meghalt csendesen, de előbb heteken át szenvedett rettenetesen. Szenvedett rettenetesen ő, a jó, aki mindenkinek a szenvedésén segíteni igyekezett, aki Istennel, emberrel békében élt. a kedélyes, derűs, bölcs életű, kedves nagymama. Elment oda, ahova egymásután szépen elmentek a régi, jó, igazi nagymamák, a »nagyasszonyok«, a napjainkból már kiveszőben levő meleg család-élet női pátriárkái. Akiket mindenki meg tudott szeretni, még az idegen is, s akihez első látás után vonzódni kell, mert a lénye ellenálhatlan volt. Aki friss volt, fürge, fiatalos, s akiről eszünkbe se jutott, hogy a halál már nyújtogatja feléje orvul csontkezét. után. A kedves, jó öreg úriasszony halálának oka is az ő kegyelmes szivének megnyilatkozása volt. A holtakról való megemlékezés napjaiban meggyújtotta sok-sok kedves halottjáért a gyertyákat s ezektői tüzett fogott ruhaujja. Boi'zasztó égési sebek borították el jobb karját s mert egyedül volt szobájában, a segítés nem volt rögtöni. Mégis, ugy látszott, hogy az első órában alkalmazott szerek kedvező hatásúak, sőt vagy tiz napig reményt nyújtott állapota; később azonban aggkori komplikációk lerontották annyi szerető és aggódó lélek reménykedését és két hétig tartott kínlódás véget vetett a szegény szenvedő életének. Elhuuyta s még hozzá az a tragikus ok, amely halálát előidézte, igen nagy részvétet keltett társadalmunk minden rétegében. A szegények fáradhatatlan jótevőjüket, a jóbarátok résztvevő, tanácsot, lelki vigaszt adó, kedves modorú barátnőjüket vesztették benne, s még aki csak felületesen ismerte is, vonzódott a fürge járású, galambősz, rokonszenves tekintetű úrasszony iránt. Üzletemberek, iparosok, gyermekek, öregek mind csak azt ta, pasztalhatták, hogy gyengéd, figyelmes és apró örömöket okozni törekvő jó, nemes lélek. Ezért volt kedvelt mindenki előtt, aki rövid, alig másféléves, ittlakása alatt megismerte. Buzgó, vallásos, igaz keresztényi lelke most már Istennél van, köztünk csak kedves, feledhetetlen emléke maradt meg az áldott jó nagymamának. A szomorú halálesetről, mely egy ideálisan szép lélek csendes elmúlását jelzi, a következő gyászjelentést kaptuk : Alulírottak úgy a maguk, valamint az összes rokonság és az elhunytnak barátai nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik a forrón szeretett jó édes anya, nagyanya, anyós-' nak, illetve özv. lébenyi Chapó Józsefné, sz. Diénes Amáliának f. hó 27-én este 8 órakor életének 76-ik évében hosszú, kínos szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után bekövetkezett gyászos elhunytát. A feledhetetlen, drága elhunytnak hült teteme f. hó 29-én délelőtt 10 órakor fog Pápán, a Batthyány-u. 16. sz. halottas háznál a r. kath. szertartás szerint beszenteltetni és Dörbe szállítva, f. hó 30-án délután 3 órakor a családi sírhelybe örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozatok f. hó 30-án délelőtt 10 órakor a döri plebánia-templomban és december hó 1-én a pápai plebánia-templomban lesznek az egek Urának bemutatva 9 órakor. — Pápán, 1909 november 27. — Az örök világosság fényeskedjék neki ! — Lébenyi Chapó Vilma férj. lébenyi Chapó Gyuláné ; lébenyi Chapó Irén férj. özv. Horváth Mihályné ; lébenyi Chapó Mária férj. özv. dr. Molnár Antalné ; lébenyi Chapó Jolán férj. özv. baksai Sohár Kálmánné gyermekei. Lébenyi Chapó Gyula vője. kónyi Kiss László unokaveje. lébenyi Chapó Andor, lébenyi Chapó Gyula, lébenyi Chapó Sári, lébenyi Chapó József, lébenyi A mult szombaton este 8 órakor meg- Gh aP ó Amáli a, lébe nyi Ch aP ó Duna, Horváth Jolán, Horváth Ferenc, Horváth Anna, baksai Sohár Gyula, baksai Sohár Dóra, férj. kónyi Kiss Lászlóné, Molnár Ilona, Molnár Elza unokái. halt a Szidnay-család körében boldog elégedettségben élt özv. Chapó Józsefné, az általános »nagymama« hosszú, kinos szenvedés —rn*mtm»mmm Egyesületi élet. I. A Kath. Kör felolvasó estélye. Rengeteg nagy számban gyülekeztek mult vasárnap tagok és nem tagok a Kath. Kör felölvasó-estélyére. Az érdeklődés nagyságát az a körülmény illusztrálja legjobban, hogy száznál többen kénytelenek voltak eltávozni, mert a tágas teremben nem volt egy talpalatnyi hely. Az bizonyos, hogy valamiképen segíteni kell a dolgon, mert a mai állapot már-már tűrhetetlen. Az estély egy rendkívüli kedves, ötletes egy felvonásos vígjátékkal kezdődött. Szerzőjének, Patayné Farkas Gizinek nevét mindenki ismeri városunkban. Tartalmilag és formailag egyaránt kiváló, hangulatos novelláival a Pápai Lapokat kereste fel legsűrűbben. Vasárnap előadott vígjátéka legsikerültebb alkotásainak egyike. A szereposztás is kitűnően bevált; jobban már nem is igen lehetett volna megválasztani a szereplőket. Resch Margit és Gaál Ilonka szinte megbecsülhetetlen tagjai a Kath. Kör műkedvelő gárdájának. Játékukba beleviszik egész szeretetreméltó egyéniségüket. Biztos föllépésük, keresetlea, mégis elegáns mozdulataik, gyors, mégis egész tisztán érthető kiejtésük, a tárgy teljes megértése és az az otthonias közvetlenség, mellyel a színpadon mozognak, most is zugó tapsot váltott ki a közönségből. Resch Irénke most lépett fel először. Szebb dicséretet nem mondhatunk róla, mint azt, hogy méltó huga a — nénjének. Wohlmuth Lajus a régi jó erőnek bizonyult. Felelős szerkesztőnk Csanádi főhadnagy szerepét játszotta. Akik szeretik a zenét s tudnak lelkesedni a szépért, igazi gyönyörűséggel élvezték a műsor következő pontját. Okolicsányi Józsefné pompás, fejlett művészi Ízlésre valló zongorakisérete remekül simult Holler Konrád bencés tanár igazán szép gordonkajátékához. Soltermann Echoját, majd egy friss, pattogó indulót adlak elő nagy hatással. Kduzli Gyula, a Ker. Munkásegylet népszerű elnöke hatalmas beszédben mutatta be a Pápai Hirlap »Igéjét«, az »Eszmét«, az anarchista Ferrert.. Pőrére vetkőztette ezt a szerencsétlen, vallás és haza ellen lelkiismeretlenül lázitó gonosztevőt. Azután a szekularizációról mondott igen okos és igen megszívlelésre méltó dolgokat. Hatalmas megcáfolhatatlan érvei az igazság erejével hatottak, gyújtottak s lelkes tapsokra ragadták a közönséget. Ez a beszéd igazán tett volt; egy hatalmas lépés a katholikus közönség felvilágosítása terén. A dalárda szerepelt volna utoljára, de nem szerepelt. Hát ezen is érdemes volna kissé elmélkedni ... De egyelőre nem füzünk hozzá semmiféle megjegyzést. II. Mária-kongregációi ünnepély a zárdában. Ismét ünnep volt a zárdában. Ünnep, nem ünnepély. Volt ugyan programm, de — A legjobban szerkesztett keresztény ifjúsági lap a Szerkesztőség és kiaáéhiv. Bpest, VIII. Damjanich u. 50. Előfizetési ára egész évre 2 korona.
