Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-11-28 / 48. szám

6. oldal. Pápa és Vidéke 49. szám az összeiró és szavazatszedő-bizottságot, melynek tagjai leltek: Kriszt Jenő elnök, Jándi Bernardin és Bottka Jenő. Egyben felkérte az iskolaszék az elnökséget, hogy a választások megejtésére a szükséges intézkedéseket mielőbb tegye meg. Hitközségi autonómia. Vágó László iskolaszéki tag, időszerűnek tartja, hogy most, amikor uj iskolaszék választása vált ismét szükségessé; forduljon a hitközség kérvénnyel a püspök Ur 0 nagy méltóságához, hogy a pápaiak felfüggesztett autonómiáját állítsa vissza. Kriszt Jenő, esp. plébános nem ajánlja ez ügynek bolygatását, már csak azért sem, mert tudja, hogy a püspök Ur Ő méltósága már egy alkalommal megtagadta az autonómia visszaállítását, ismét elfogja utasítani kérelmével az iskolaszéket, amennyiben a pöspök Ur Őméltóságának az az intentiája, hogy helyi autonómiát csak akkor log a jövőben engedélyezni, hamár az országos kath. autonómia Kérdése meg lesz oldva. Tehát ő ezt eleve kivihetetlennek tartja. Sült József v. elnök nemcsak ez oknál fogva, hanem más tényeknek figyelembe vétele miatt sem tartja időszerűnek e kérdés bolygatását, annál inkább annak kérvényezését. Amennyiben alig 8 nappal ezelőtt személyesen volt szerencséje a püspök ur ő méltóságával beszélni, amikor is azt a katározott kijelentést tette, hogy az autonómiát most lem hajlandó még visszaállítani. Indítványozza tehát, hogy az iskolaszék térjen napirendre az egész ügy felett. Az iskolaszék ez értelemben határozott. Tudomásul szolgáló ügyek. Tudomásul vette az iskolaszék Egresits János 2-ik évötödös korpótlékára folyósított államsegélyt, úgyszintén özv. Kovács Istvánné köszönő iratát, valamint lelkes éljenzéssel vette tudomásul az iskolaszék, hogy Jándi Bernandin gimnáziumi igazgató a hitközséget a városi képviselőtestületben mint rendes tag képviseli, ami érthető örömet keltett nemcsak az iskolaszék tagjai, hanem az egész r. k. hitközségben is. A kálváriái temető nagyobbitása. A kálváriái temető lassanként be fog telni, tehát a hitközség eleve gondoskodni kíván arról, hogy a temetőt valamiképen megnagyobbítsa. Többek hozzászólása után megbízza az iskolaszék az elnökséget, hogy tartson helyszíni szemlét és tegyen az iskolaszéknek konkrét javaslatot. Főorvosi jelentés. S einer József városi főorvos, járásbeli jelentést tett a rendőrkapitányságnál az iskolákban tapasztalt nagymennyiségű porról, amély a gyermekek szemeit nagyon megtámadta és kéri e tarthatatlan állapot mielőbbi megszüntetését. Az iskolaszék figyelembe vette a főorvosi jelentést és határozatilag kimondta, hogy az iskolákat felönteti FónagyDussfiess-féle porfogó olajjal. Az iskolaszék fellebbezésének tárgyalása. Mészáros Károly polgármester, a közigazgatási bizottság felkérésére, egyezkedést kísérelt meg az iskolaszék és Egresits János, Mayer Lajos, Turner Nándor és Grátzer Já• nos tanitók között, akik jogtalanul visszakö: vetelt drágasági pótlékjukat nem voltak hajlandók az iskolaszék felszólítására visszafizetni. A békéltetési kísérlet már-már nagyon is kvalifikálatlan mederben kezdett folyni, amikor Sült József azt az indítványt tette, hogy az ügyet utasítsák egy bizottság elé, ahol azt mind a két fél érdekeinek figyelembevételével megvizsgálják és jelentést tesznek az iskolaszéknek. Marton iskolaszéki tag nem helyesli az elnök indítványát, amennyiben nem kell ezt a régen folyó ügyet olyan huzivonyi módon tovább nyújtani, legyen már egyszer vége. Ezért a kifejezésért Sült József elnök rendreutasítja. Az iskolaszék pedig elfogadta az elnök indítványát és a bizottság tagjaiul megválasztotta: Kriszt Jenő esp. plébánost, Sült József v. elnököt, Jándi Bernandin, Mészáros Károly és Szokoly Ignác iskolaszéki tagokat. Több tárgy hiányában az elnök a gyűlést bezárta. Az igazsághoz hiven kötelesek vagyunk kijelenteni, hogy Marton rendreutasitása tévedésen alapult, amennyiben az elnök Marton »huzi-vonyi« kijelentését »sunyi«-nak értette i — Az állatvédő-egyesület feladatairól. Irta és a pápai állatvédő-egyesület alakuló közgyűlésén felolvasta: Cheruel István. (Folytatás és vége.] íme. t. akakuló-közgyülés, nagyjában I ezek a teendők alkotják az állatvédelem kér; désének tartalmát. A merő jó indulat azoni ban ezen a téren sem elegendő, mert hang! súlyozom, csak szakszerűség; szervezettség : biztosithat mélyre ható eredményeket. Ez : okból erre hivatott egyesületekre háramlik az a feladat, hogy kellő támogatással irányítsák ; az összesség javáért egyesek jóakaratát, haj• landóságát, vagy pótolhatják annak hiányát. | Nem terjeszkedhetik ki e feladatok részletei; nek tárgyalására, nem sorolhatom föl egyení ként: mit, miért és hogyan kell cselekednünk, | minő eszközökre támaszkodnunk — hiszen, : ha mindezt fel akarnám markolni, aterjedelj mes anyagból sorozatos előadások kerülnének S ki. Különben is ezekre nézve az a bőséges j irodalom tájékoztathat, mely immár az állatvédelem ügyében fellendült, nemkülönben esetről-esetre kezünkre járhatnak az Országos Állatvédő-Egyesület, és a madárvédelem doli gában a Magyar Ornithologiai Központ, j mely intézet a föld mi ve-l ési min iszt.er ügykö! rébe osztva egyenesen erre hivatott. És tartI suk meg ugy, amint bölcs belátással gróf j Apponyi Albert közoktatásügyi miniszterünk | elrendelte iskoláinkban országszerte a »Fák ! és madarak napját«, alakítsuk meg tanintéI zeteiukben az »Országos Ifjúsági Madárvédő| Ligát«, mert ezek az intézmények nemcsak a madár, — de általában az állatvédelem szempontjából a leggyökeresebb ható tényezői mindannak, amit elérni akarunk. Hozzáértéssel, odaadással, szeretettel, lelkesedéssel megvalósítva e két intézményt, mely a minden jóra legfogékonyabb, érintetlen, lágy gyermeki kedélyre hat, lehetetlen, hogy ne keletkezzék majdan egy jobbérzésü, ' az állatok jelentőségéről és értékéről a mostaninál tájékozottabb nemzedék, melyet az állatokkal való bánásmódjában emberiesebb érzület vezérel. Addig azonban, amig ez a közgazdaságunk és közerkölcsiségünk feljavulása iránt táplált reményünk teljesülhet, megfeszített munkával, lankadatlan kitartással, — közönyösséggel, kishitüséggel, gúnnyal és tudatlansággal szembeszállva szolgáljuk az állatvédelem ügyét, mely egyszersmind művelődésünk ügye is. Néhai való báró Eötvös Józsefünk azt mondja egy helyen: »Népek, nemzetek kultúrájának fokmérője az állatvédelem; minél intenzivebb ez, annál tökéletesebb az.« És számok adna! neki igazat. Angliában közel 500, Németországban 300-nál több, a kis Norvégiában 19 állatvédő-egyesület működik, nálunk alig 20. Aki ezt látja, bizony joggal veti szemünkre, hogy közel vagyunk még Ázsiához. Szent köteles.-égünk tehát ez állapoton nemzetünk jövője érdekében változtatni mielőbb. Mert a második ezer évet e hazában nemcsak izmos karral és éles karddal, hanem inkább a tudás, a nemeslelkület, az igazi műveltség erős fegyvereivel biztosithat,juk magunknak. Sok küzdelem, kemény próba áll még előttünk, de már szaporodik táborunk, erősödik hadseregünk, s hogy ehhez e kies város közönsége is tekintélyes csapattal csatlakozott s nagyratörő munkánkból ki akarja venni részét, az megnyugvással kell, hogy eltöltse , a haladás minden barátját, de kivált az I 0. Á. V. E.-et, mely elsősorban gyarapodott í ujabb segédcsapatokkal. ! Amidőn szives türelmüket hálásan megj köszönöm, engedjék meg, hogy mint az | 0. A. V. E. képviselője, az anyaegyesületnek | legmelegebb üdvözletét tolmácsolhassam, tá! mogatásukat eleve is megígérjem, végül pedig | kifejezést adhassak ama hő kívánságomnak, ! hogy kisérje nemes felbuzdulásunkat áldás és i teljes siker. Ádvent. Itt az idő, hogy álmainkból felkeljünk! mondja szent Pál. Itt az idő,hOgy aléltságunkból, közönyösségünkből felébredjünk, súgja lelkiismeretünk! Az ádvent, a maga decemberi sivárságával jelképe az első ádvent sok ezer esztendejének, melyben a lelki élet sivár, posványos, téliesen zord volt. Ezen időben lakott Athenaiban százezer ember, akik közel hatvanezer volt rabszolga. Ezen időben küldött Pompéjusz, a tinóm gavallér 42000 hadifoglyot Rómába, akik 132 napon át mészárolták egymást a felséges római nép mulattatására. Pedig a görög és a római nép legtöbbre vitte a kultúrában. Hát a többi népeknél milyen állapotok lehettek! Ezért volt szükség a Megváltóra! De az ádvent jelképe még a mai kornak is, mely szintén hasonlít a Krisztus előtti időhöz. Hisz a legmodernebb bölcselkedő Nietsche is csorda-emberről beszól, aki csak arra való, hogy egyes übermenschek zsarnokoskodhassanek rajta. A liberalizmus a munkásban csak munka-erőt Iát. S az