Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-11-28 / 48. szám

48. szánt. Pápa és Vidéke 3. oldal előbb emiitett Nietsche tovább megy: »Én azt mondom, hogy a kereszténység az átkok átka, a nagy belső romlottság legnagyobbika, az emberiségnek örökös gyalázatfoltja«. S ugyan miért? Azért, mert a gyenge iránt irgalmas! A mo­dern, Krisztustól elfordult világ vissza­sülyedt a pogány álláspontra, az első ádventbe az ember megint „tárgy" és nem személy. Azért kell nekünk most Krisztus szelleme után vágyakozni s keresztény életet kérni a világ számára. „Harmatozzatok egek és csepegtessetek krisztusi életet az emberiség zord lel­kébe." HÍREK. I Erzsébet nap. | Felejthetetlen emlékű nagyasszonyunk, Erzsébet királynénak névün­nepén, gyászisteni tisztelet volt a helybeli plébánia templomban, amelyen a kath. tanin­tézetek és a helybeli állami hivatalok vezető­ségei, valamint a hivők nagy számban vettek részt. Buzgó fohászt bocsájtva a nemzet Őr­angyalához, hogy jóságos szemeit ne vegye -4e arról a nemzetről, akinek szivében a gyil­kos tőr soha be nem hegedő sebet szúrt, megfosztva a nemzetet védőangyalától, a leg­jobb királynétól, akinek szivét már életében is a megpróbáltatások számtalan nyila járta keresztül. Messze, idegenben röppent áldást­hozó jóságos lelke az Ég felé, szivének egy kis nyílásán keresztül, amint ő azt kívánta. »Ezt az egy kérését megadta az Isten, fájdal­mai nem voltak és sejtelme nélkül a halál­nak lépett a másvilág küszöbére.« Luchem átkozott keze oltotta ki azt az életet, amely egy ezeréves nemzetnek éltető eleme volt. Felejthetetlen királynő! A te jóságos, fájdal­maktól megtört képed drága emléke marad örökké e hálás nemzet szivében, mig csak magyar él ez általad annyira szeretett édes magyar hazában. Személyi hir. Dr. Erdélyi László,nagy­nevű történettudós a M. T. A. tagja, a pan­nonhalmi főiskola tanára a hét folyamán 1—2 napig városunkban taitózkodott, mint rend­társainak szívesen látott vendége. Mikszáth Kálmán levele városunk polgármesteréhez. Nagyságos polgármester Ur! Néhány facsemetét kaptam a napokban »Pápa város« jelzéssel. Nagyon kedves meg­lepetés volt ez nekem, valamint nagy tisztes­ség, hogy nem feledkezett meg rólam jubile­umom alkalmából, kielőtt mindenkor felejt­hetetlen marad egy polgársága körében töltött estén (még valamikor Láng Lajos képviselő­sége korában.) Sajnálom, hogy a városi szám­vevő ur Bndapeste küldte a csemetéket, mi­által két utat kellett tenniök, mely waggon hiány miatt túlságos sokáig tartott. Legnagyobb gonddal rendeztem őket horpácsi kertemben elültetni, de félek, hogy a két ut nagyon meg­viselte őket. Bár csak megfogamzanának, ha csak felerészben is. Nagy szeretettel fogom őket ápolni a kedves város emlékére. Hogy eszem-e még a gyümölcsükből ? Nem tudom. Hogy pihenek-e árnyékukban? Nem hiszem. Mire olyanok lennének a lombjaik, már akkor ' én ott leszek, ahol a gyökerek. Szivemből köszönöm egyébbiránt ai;ár lesz is, a nemes város irántami jóságát és kegyes megemléke­zését, melylyel ugyancsak magához kötötte szivemet. Fogadja Nagyságod tiszteletem kife- • jezését. Budapest, 1909. november hó 24-én. Alázatos szolgája Mikszáth Kálmán sk. Kath. kör estélye. Mult vasárnap este ' 6 órakor volt a kath. kör első felolvasó­estélye, mely iránt oly nagy mértékű érdek­lődés nyilvánult, hogy a bencés gimnázium j tágas tornaterme már jóval 6 óra előtt meg­telt inteligens közönséggel. A kath. kör fel­öl vasó-estélyével vezető szerepet vitt ezideig is a helybeli egyesületük között. Magas szín­vonalon álló felolvasások, művészi hangverse­nyek, szavalatok, humoros dolgok előadása, mind megannyi változatosságot kölcsönzött az estélyeknek, amely még a legkényesebb műértő közönség igényeit is kielégítette. Aki ezt tudja, nem is fog csodálkozni azon, hogy minden egyes alkalommal zsúfolt terem nézi és élvezi végig a szivet, lelket nemesítő re­mek előadásokat. Biztos reményünk van, hogy az idei felolvasó estélyek ugy előadás, mint látogatás tekintetében nem marad mögötte az előző évek estélyeinek, sőt némely tekin­tetben fölülmúlja azokat. Pontban 6 órakor kezdte meg az est sorozatát a dalárda lelkes, de kicsiny csapata a közönség meleg ovációja között, elénelve az »Ébredés« c. mondhatni alkalmi éneket Szetgyörgyi Sándor karnagy mesteri vezetése mellett. Utoljára pedig né­hány népdalt adott elő preciz szép előadás­ban, a közönségből hatalmas tapsvihart váltva ki, amit ugy a lelkes karmester, de különö sed a dalárda szorgalmas tagjai méltán meg- j érdemeltek. Utánunk általános figyelem és j érdeklődés között megjelent a pódiumon a ] kör. szeretett, finomlelkü elnöke Jándi Ber- • nardin, lelkes szavakat intézett ugy a közön- ! séghez, mint a kath. kör estélyének szerep- j lőihez, buzditván őket az együttes munkás­ságra a kath. elvek mellett való törhetetlen kitartásra. Az együttes, válvetett munkásságra, tán sohasem volt oly nagy szüksége a kat­holicizmusnak, mint éppen napjainkban, ami­kor az újkori pogányság tetszetős jelszavak alatt férkőzik be hozzánk és hódit tért ma­gának. A magas színvonalon álló remek be­széd mély hatást gyakorolt a jelenlevőkre, amiből bizton következtethetjük, hogy nem voltak azok »pusztába kiáltó szavak.« Utánna remek trióban volt része a közönségnek, me­lyet Gyémánt Miklós képezdei zenetanár, he­gedűn, Holler K. chellón és Szentgyörgyi S. zon­gorán adtak elő. Valóságos művészi színvona­lán álló kamara-zenét produkáltak, melyért a nyomában felzúgott hatalmas tapsvihar volt a hála, a lelkes közönség részéről. Végül Szentgyörgyi Sándor egyedül ült a zongorá­hoz és megtartotta sok humorral fűszerezve, zenés felolvasását, mely mindvégig kedélyes hangulatban ringatta a közönséget. Termé­szetes az őszinte hála tapsai sem maradhattak el a közönség részéről. Végűi a dalárda fe­jezte be az estélyt, néhány népdallal. Ezzel véget ért a magas műélvezetet nyújtó első estély. Ev. ref. theologusok hangversenye. Mult kedden tartottáka helybeli ev. ref. theolo­gusok hangversenyüket a Griff-szálloda nagy ( termében, amely szorongásig meglelt előkelő közönséggel, akikhez méltó is volt az a re­mek műsor, amely az estélyt művészi szín­vonalra emelte. A főiskolai énekkar gyönyörű énekszámai, Kőrös Endre dr. verses felolva­sása, Hanauer Zoltánné úrhölgy, szivek mé­lyéig ható remek szavalata, Simon Judit elő­adásával könnyeket csalt a hallgatóság sze­mébe, Tóth Annus gyönyörű éneke, Benedek József IV. éves papnövendék, lelkes szavalata, hikdr Erzsi művészi zongora játéka tették változatossá az élvezetes estélyt, amely a közönség osztatlan elismerését vivta ki, ami a fel-felzúgó tapsviharban nyilvánult meg. Utánna táncra perdült a fiatalság, amelynek csak a késő hajnali órák vetettek véget. Az első négyest 40 pár táncolta, Hermann Pál. Mait szombaton töltötte be a m. kir. adóhivatalunk egyik agilis, de­rék, szorgalmas tisztviselője Hermann Pál pénztáruok, szolgálatának 25-ik évfordulóját. Lelkes, pontos, munkás tisztviselő, aki 25 évet oly munkássággal töltött el. mint ő, kinek hivatali kötelezettségeinek szigorú betartása és másokkal való betartatása mellett is, hiva­talnok társainak szeretete, ragaszkodása éde­siti meg a jubileumi napot, kinek sem haza­fiságához, sem vallásosságához, sem pedig a közönséggel való udvarias bánásmódjához szó nem férhet, megérdemli, hogy érdemei előtt, melyek őt a hivatalnokok példaképévé tette: kalapot emeljünk. Midőn a sokfelől jövő őszinte üdvözletekhez mi is csatlakozunk, azt az óhajunkat fejezzük ki, hogy a másik 25 évet is viruló egészségben és lankadatlan munkakedvben tölthesse be. Áthelyezés. Jeszenszky Antal járási számvevőnket és Kristóffy Kálmán baranya­szentlőrinci járási számvevőt a m. kir. pénz­ügyminiszter saját kérelmükre kölcsönösen áthelyezte. Szt. Flórián szoborról. Már annyi szó esik a szegény szt. Flórián szoborról, hogy még utóbb is megteszik, hogy kibolygatják régi, nyugalmas helyéről. Amint tudjuk a Pápa-ugodi hitbizomány intézősépe kérvény­nyel fordult a városi tanácshoz, hogy engedje meg a szobor áthelyezését. A városi tanács az engedélyt megadta. A vöröskereszt köréből. A Pápa vá­rosi vöröskereszt választmány folyó hó 25-én d. u. 5 órakor a Pápai Takarékpénztár dísz­termében közgyűlés tartott. A közgyűlésen Gyurátz Ferenc püspök, elnök, magasszárnya­lásu üdvözlő beszéd mellett átadta Körmendy Béla titkárnak Mária Valéria kir. hercegnő, a vöröskereszt legfőbb védasszonya saját kezű aláírásával ellátott elismerő diszokiratot, me­lyet a kitüntetett titkár hódolatteljes tiszte­lettel és köszönettel vett át a jelenvoltak ovációja közepette. Ezután nagy lelkesedés mellett vette tudomásul a közgyűlés az elnöki bejelentést, hogy gróf Esterházy Pálné őmél­tósága az egyletnek védnöki tisztét elfogadni kegyeskedett. Végül a közgyűlés 20 korona adományt szavazott meg a tüdőbetegek sza­natóriuma javára. Az iparos ifjúság önképző köre mult vasárnap igen sikerült táncmulatságot rende­zett a Griff szálloda nagytermében. Fesztelen jó kedv uralkodott mindvégig, amely csak a késő hajnali órákban engedte ki karjaiból a fiatalságot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom