Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-11-14 / 46. szám

6. oldal. Pápa és Vidéke 49. szám által bérelt telepen felépíteni. Ami pénzügyi szempontból az eddig felmerült összes terveknél, össze nem hasonlíthatóan olcsóbba kerülne. Igaz, hogy ott két, esetleg három házat is veszünk a telekkel együtt,mig itt csak puszta (kevés fölépitménnyel) helyet vásárolunk, ami szintén előnyösebb, mert a megveendő házak egyikét sem lehetne még átalakítással sem az uj városháza céljaira használhatóvá tenni és nem maradna más hátra,mint azokat lebontani, hogy üres telket nyerhessünk. A lebontás ugyan költségbe nem kerülne, mert a kiveendő anyag értéke megfelelne a lebontási árnak, de a házak értékéért kifizetett összeg csak felesleges pénzpazarlás lenne. Tehát akár a Neubauer házat, akár a Ló'wi dr. ur által ajánlott tervnél a telek, mondjuk 100 ezer koronába kerülnek, addig az általam emiitett esetben alig tenne ki többet 25—26 ezer koronánál. Mert mig ha az Arok-utcában levő Hirschféle fakereskedést és a pápai bérkocsitulajdonos házát is hozzá vennénk, akkor sem kerülne többe 60—70 ezer koronánál, de már ez esetben akkora területet nyernénk, amely bármely részén a városnak 200 ezer koronába is belekerülne. Azokat az aggodalmaskodókat pedig, akik azt mondják, hogy az esetben nem a központban helyeztetnék el az uj városháza, szabadjon egy szemlélhető példával megnyugtatnom. Tessék megnézni Győrben a régi városházát. Hol volt a régi és hol van az uj? Ugye bizon a régi talán a régi Győrnek volt a közponlja, az uj pedig a mostani Győrnek a központja; mert a városház körül, mint uj központ körül, uj fejlődés indult. Nálunk is hasonlóképpen történne. A város fejlődését uj trányba kell terelni. Ha pedig a közigazgatást is tekintjük, erre pedig súlyt kell fektetnünk, jobb, olcsóbb és mégis szebb, egészségesebb fejlődés lenne, mint a most épülő vasutmenti földeken. Mert, amint megépül 2 — 3 ház egy utcában, kell nekik asphaltmakadám, villany, vízvezeték stb. De jogosan is, mert a teherviseléshez hozzá járult. Hát most hol van a közbiztonság? Ide bent az már mind megvan. És mennyi ház van itt, az általam emiitett részen olyan, melyet egészségi szempontból ki kellene lakoltatni, mint az a közelmúltban mégis történt egy-kettővel, ugy, hogy az egészségtelen vityilók, amely a városnak semmikép sem szolgálnak díszére, 3—4 ezer koronáért megvehetők volnának, melyek helyett pár év alatt akár paloták állhatnának, akkor már a városnak az uj közepén. Ezzel megszűnne még az a rossz benyomás is, a hozzánk jövő idegennel, ami most van, ha a vasútnál bejön, lát szép villaszerű épületeket, a város közepébe érve kiiakoltatásra váró, roskadozó házakat szemlélhet, ráillik ennélfogva városunkra is a szép piros almára alkalmazott közmondás. A Major-utcában lakó erkölcsi szenny fertőknek úgyis ütött az órájuk, azt, hogy mikor és hová menjenek, azt másokra bizom. Mert soká ott nem maradhatnak, az bizonyos. Hisz a város legszebb pontján vannak majdnem. Ott a posta, ott a Gál-ház, ott az Iglauer-ház, de meg az Árok-utca is, szépen fejlődik, több uj ház épült már benne és épül a jövőben is, tehát ezt a részt ki kell ragadni a maradiság posványából, hadd érezze ez a rész is, a fejlődés arany korát, a fönnebb emiitett területet annál inkább ajánlanám a város reszére biztositandónak, mert esetleg egy bekövetkező alkalommal az ott letelepedett fakereskedők saját részükre iparkodnak azt a nagy területet megszerezni, pedig ehhez hasonló több üres telek a belvárosban nincs. Ezzel is két szolgálatot tennénk városunknak. Az első, hogy a belvárost megszabadítanánk egy nem oda való tűzfészektől. Másodszor pedig, meglehetős olcsó területhez jutna a város és még ami a fő lendületet adná egy teljesen elhanyagolt városrésznek. Ezt tartom az eddig felmerült tervek között a legalkalmasabbnak, mára bent elsorolt okok miatt is, de főleg pénzügyi szempontból, amellyel Pápának okvetlen számolnia kell. Figyelő. tegnap törték be komisz kocik az oldalamat. Ahelyett tehát, hogy Blériot fülét simogatnám hangommal, mikor ő fönt a levegőt szeldeli, itt kell lebzselnem ily ócska társaságban. Tönkre megyek! Dühösen pöngeti a húrokat s a moraj egy melódiát ad. Temetésre szól az ének Temetőbe kit kisérnek. — Ez szemtelenség! Ez latorság igy kicsinyleni bennünket! ordítozott a fületlen lábas. — Dobjuk ki! harsogta n lábatlan szék. — Gyalázat! Le vele! hangzott minden oldalról. A bőgő az általános folháborodásra már szepegni kezdett, mikor egyszerre csak nyilik az ajtó s egy tépett kalap lódul be elég diszkréten a kamra lázongó elemei közé; az ajtó újra zárni s a kamrában halotti csönd. Az uj jövevény ezelőtt még fényes cilinder gyanánt ülhetett valamely uracs fején, de most dísztelen, behorpadt, látszik rajta a cipősarkok nyoma. Körülnéz uj otthonában s rákezd a siránkozásra. — Óh, hat ily kegyetlen a sors! Mivé lettem én, a dicső cilinder! — Kedves bajtárs mi a baj ? Honnan kerülsz te ide? Kérdi részvéttel a bőgő. — Rákosi rétről! — A rákosi rétről? Hisz akkor láttad felszállani Biériot-ot? — Láttam bizony! feleli büszkén a agyonnyomorgatott cilinder. — Beszéld el bajtárs, beszéld el! A nagy érdeklődés elfelejteti vele szomorú sorsát s hozzáfog az elbeszéléshez. Gazdám mindjárt ebédután elindult velem hazulról. Kíváncsi voltam, hova megyünk ily szokatlan időben, nemsokára meg is tudtam. Kimentünk a Rákosra, megnézni Blériot fölszállását. De mily bajos volt a kijutás! Rengeteg néptömeg hullámzott Rákos felé. A villanyos megtelve, minden bérkocsi lefoglalva törtetett a nevezetes esemény szinhelyére.Még a butorszállitó és teherkocsik is embereket szállítottak. Én gazdámmal szerencsésen felkapaszkodtam egy villanyosra és sok akadály után megérkeztünk a Rákosmezőre.Hej! Enynyi testvéremmel még sohasem találkozta! Nyüzsgés, szorongás volt a téren, de még mindig ujabb és ujabb emberáradat érkezett meg. A nép türelmetlenkedik, mert nem látja a nap hősét, de három órakor piros automobilon megérkezik Blériot nejével. Mindenki izgatott a kíváncsiságtól, minden szem Blériotra irányul. Magam is jól megnéztem őt. Kék ruhában jött, auí.osapkával a fején. Óh, hogy irigykedtem erre a sapkára! Blériot magas termetű, szép férfias arccal. Neje mellette állt fekete ruhában, mely fehér arcbőrét még ragyogóbbá tette. Négy óra előtt nyolc perccel egyszerre csak felhúzzák ám az árbocra a piros zászlót, ami Blériot felszállásának kezdetét jelezte. — Mindjárt röpül Blériot. — Blériot nemsokára a levegőben lesz. Ilyen beszélgetések hallatszottak mindenfelől s az izgatottság a legnagyobb fokra hágott. S Blériot, ki az imént még József főherceggel és családjával társalgott, felül monoplánjára, a motor működni kezd s a háA legjobban szerkesztett keresztény ifjúsági lap-a Szerkesztőség és kiaöóhiv. Bpest, VIII. Damjameh u. 50. Előfizetési ára egész évre 2 korona.