Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-10-17 / 42. szám

6. oldal. Pápa és Vidéke 49. szám i A Pápa-csoti esperesi kerület rk.tanitó-körének közgyűlése. A Pápa—csóti esperesi kerület r. kath. tanitó-köre folyó hó 14-én tartotta Marcaltőn őszi rendes közgyűlését, Kriszt Jenő esperesplébános egyházi elnök és Süle Gábor világi elnök elnöklete mellett. Ünnepe volt ez a nap Marcaltő közönségének. A szép, meleg nyári nap sütés,amely ez őszi napot beragyogta, még ünnepiesebb szint kölcsönzött az egész közgyűlésnek. Délelőtt 9 órakor szent mise volt, amelyet a helybeli plébános Slenger Gyula végzett. A gyűlésen részt vett kántortanítók pedig szebbnél-szebb énekekkel járultak hozzá a szent mise ünnepélyesebbé tételéhez. Szent mise után az iskola helyiségében gyűltek össze a tanítók a közgyűlés megtartására. amelyen a nagyszámú tagokon kivül résztvettek mint vendégek: Stenger Gyula plébános, a helybeli jegyző, Lakatos István nyug. taniló és Hajnóczky Árpád könyvkereskedő. Süle Gábor elnök, üdvözölte a megjelenteket s megköszönte az előlegezett bizalmat, amely őt a kör tisztviselői között a legtekintélyesebb és felelősségteljes állásba helyezte, akkor amikor a tavaszi gyűlés alkalmával őt a kör elnökévé megválasztották, ígéri, hogy csak addig marad ez állásban, mig kartársainak bizalma feléje fordul.Habár nem is szerzett még érdemeket arra, hogy a kör megtisztelő bizalma őt e tekintélyes állásra emelte, mert szerinte az a szerény munkásság, amit ő mint a tanitói kör tagja folytatott., nem nevezhető érdemnek, úgyszintén a tanitói kötelességének elvégzése is csak lelkiismereti megnyugvást okoz az egyednek, a tanítónak, de érdemnek ez nem nevezhető. Ez előlegezett bizalom őt arra fogja serkenteni, hogy erejéhez mérten a tanitói kört felvirágoztassa. Az Ur Jézus dicséretével a közgyűlést megnyitottnak nyilvánította. Jegyzőkönyvi vita. Következtek a jegyzőkönyvek felolvasása, amelynél Kiss Sándor csóti kántortanító igen élénk és tanulságos vitát provokált, hogy a kör tisztviselőinek választása alkalmával ha valakire — mint az a legutóbbi választásnál a pénztárnoki állás betöltésénél is előfordult, — egyenlő szavazat esik, a döntés ily esetben az újonnan választott elnököt illeti-e meg, vagy pedig a választási elnöké a döntési jog. Szerinte a választási elnöké a döntési jog, azért jogtalanul járt el a mult választásnál az elnök, amikor a kérdéses ügyben döntött. Megnyugszik ugyan az elnök döntésében, ámde felszólalását meg kellett tennie, már csak azért is, hogy a jövőben ez precedensül ne szolgáljon. A többség Kiss Sándor felszólalását és érvelesét fogadta el. Jelentések A jelentések kapcsán kegyeletes szavakkal emlékezik meg az elnök, a kör egyik elhunyt, ügybuzgó, tevékeny tagjáról, Tamásovits Simon, volt kupi kántor-tanitóról, aki hosszú éveken volt a körnek is pénztárnoka. Indítványozza, hogy érdemeit a kör jegyzőkönyvében örökítse meg. A közgyűlés egyhangúlag hozzájárult az elnök indítványához. Bejnlenti továbbá az elnök, hogy Tulipán József veterán kartársunk, most nálam ünnepelte tanítóságának 40 éves jubileumát, mely alkalommal a körnek a nevében táviratilag üdvözölte. A t. közgyűlés tudomásul vette. Kedvezményes vasúti jegyre vonatkozólag az elnök megkereste a kör nevében Csóti Géza, orsz. képviselő urat, kérve, hogy a ta- i nitóság ebbeli kérelmét adandó alkalommal a képviselőházban támogatni szíveskedjék. Sajnálattal jelenti azonban, hogy hozzá e beadványokra válasz még ez ideig nem érkezett. Tudomásul szolgált. Gyakorlati tanftás. Fekete Magda, pápai tanítónő, az ez alkalomra berendelt leány-gyermekekkel végzett gyakorlati tanítást. Tanításainak anyaga: »A kis gyermek imája« c. olvasmány tárgyalása volt a IV. osztályban. Elnök megköszönte az illető tanítónőnek a szépen sikerült tanítását, amelyet nyomban követett, annak bírálata, amelyben résztvettek, Kriszt Jenő espe- i res-tan felügyelő, László Géza, pápakovácsi kántor- tanitó és Zsilavv Sándor, pápai tanító. Felolvasás. Következett Kiss Sándor, csóti tanitó felolvasása a mezőgazdaság köréből. A mindvégig érdekes felolvasást figyelemmel hallgatta végig a közgyűlés. Felolvasás után rövid vita indult meg, hogy amennyiben igaz a felolvasónak azon állítása, hogy az egyes szántások után a föld 4—6 het méltán érik be. Stenger Gyula plébános sem ezt, sem pedig azt, hogy mélyen szántani nem tanácsos, ne fogadja el irányításul, amennyiben ez papiron talán bevállik, de praktizálni semmi körülmények között nem lehet. Uj tagok felvétele. Uj tagokul jelentkeztek: Fridrich József pápateszéri, Erdélyi János nagygannai és Taubli József szűcsi tanítók, aki et elnök üdvözöl és a kör többi tagjainak szeretetébe és jó indulatába ajánlja őket. Indítványok. Kriszt Jenő esperes-tanfelügyelő indítványozza, hogy a kör tanítósága üdvözölje e gyűlésből kifolyólag gróf Zichy Nándort, mint a kath. ügyek lelkes apostoli munkását, vezérét, 80-ik születés-napja alkalmával. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel magáévá tette az indítványt. Mátz József pápai igazgató-tanitó azt a kegyeletes indítványt tette, hogy őszi közgyűlés alkalmával mondasson a kör misét az elhunyt tagokért. A közgyűlés ez indítványt is elfogadta. Több tárgy hiányában a gyűlés fél 1 órakor véget ért. Színház. A színházi hét kevés újdonságot hozott, j de azért elég jól jövödelmezett. Nap-nap után telt ház nézte végig az előadásukat. A hét | legnevezetesebb újdonsága volt »Sasfiók« c. j dráma, amely gyors egymásutánban három í előadást ért, minden egyes alkalommal zsu- I folt ház előtt. Még egy nevezetes eseménye volt szinházi hetünknek, Bátory jutalomjátéka. No de tartsunk sorrendet. A héten a következő darabok kerültek szinre. Szombaton és vasárnap este »Sasfiók« c. 5 felvonásos dráma Ábrányi Emil fordításában. A versben irt 3 és háromnegyed órás dráma ugyancsak igénybe vette színészünk tehetségét és tudását. Színpadunk ritkán látott ily erős, megrázó jelenetekben bővelkedő drámát, mint aminő a »Sasfiók.« A mű nagy Napoleon fiának rövid életét tárja elénk a bécsi udvarban, ahova apja halála után édesanyjával együtt került. Metternich kancellár vette kezébe nevelését és Franciaországgal űzött politikájának céljaira akarta felhasználni a nagy Napoleon fiát. Mumusnak akarta őt használni Franciaország ellen. Hogy ezt elérhesse, elsősorban osztrákká igyekezett tenni a herceget, ami azonban nem sikerült neki, mert ő fogságban is hü maradt nemzetéhez, valamint méltó fia dicső nagynevű apjának, akinek képét nem tudta kitépni szivéből még Mletternich sem. A szabad Franciaország utáni vágy. amely lelkét teljesen betöltötte és a gyilkos mellbaj. siettették a fiatal herceg korai halálát és utolsó kivánsága is az volt, hogy haldokló ágyától távozzanak mindazok, akik bécsi udvarhoz tartoznak. Mint francia kivánt meghalni. Utolsó sző, amely ajkát elhagyta »Napoleoné« volt, amelyért egész életén át rajongott, de akinek nyomdokait nem követhette nagy tettekben. Szabad volt, de mégis mint fogoly élt a bécsi udvarban. A főszerep Verő Janka kezében volt, aki azt ritka művészettel játszotta meg. Az apáért, a francia hazáért rajongó fiu, apjának a Wagrámi sikon, lelki szemei elé varázsolt diadalától megittasult lélek hatalmas megnyilatkozását, oly drámai erővel adta elő, hogy a hallgatóság többször nyílt szinen megtapsolta. Felvonása közben pedig többször lámpák elé hivta a méltán megérdemelt zajos ováció. Megvallva őszintén, féltünk egy kissé, hogy ez a nehéz darab majd botrányos döcögéssel és boszszantó keveredéssel fog lezajlani, de annál nagyobb volt az örömünk, mikor láttuk, hogy a szereplők mindegyike otthon van szerepkörében. Tekintve egy-két személyt, akik az előadásban nem vettek részt, a színtársulat többi tagjainak mindnek jutott a darab előadásánál szerep és épp emiatt nem vagyunk abban a helyzetben, hogy egyenként bíráljuk játékukat, amely mindegyiknél csak dicsérettel végződne. Elég ha azt gondjuk, hogy a szereplők mindegyike olyan előadást produkált, mely a legkényesebb igényeket is kielégítette. Vasárnap d. u. »Az erdész leányt« adták a múltkori szereposztással, amelyben sokat tapsolták Bihari Erzsit, Ladányi Mariskát, Paxi Margitot, Dérit, Kovács Lajost, Bátoryt, Gyárfást, Ivánfit és Vértes Mihályt. Hétfőn »lglói diákok«. Kedden pedig Bátory jutalomjátékául »Hivatalnok urak« kerültek szinre, melyben a közönség melegen hosszasan tapsolta és ünnepelte a kedvelt Bátoryt. Szerdán d. u. ifjúsági előadásul Csiky Gergelynek »Mukányi« cimü 4 felvonásos vig-