Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-10-17 / 42. szám

48. szánt. Pápa és Vidéke 3. oldal játéka kerül szinre, amelyben a telt ház nem fukarkodik a tapsokkal, különösen kitüntetve Ladányi Mariskát, Tombornét, Feketénét, Fekete Irént, Bátoryt, Déryt, Kovácsot, Gyárfást és Alapit. Este pedig ismét »Sasfiók« ment telt ház előtt. Csütörtökön ötletekben silány erkölcsileg egyszerűen hosszantartó bohózat a »Tökfilkó« került szinre. Ami kevés közönség ez előadásra jutott, még az sem tudott élvezni ez estén semmit, annál inkább lelkesedni. Pénteken a szép zenéjü »Tatárjárás« c. operettét adták zónaelőadásul, nagy számn közönség előtt; ugy a darabról, mint a szereplőkről már elmondottuk a mult alkalommal véleményünket, amelyet most is fenntartunk. HÍREK. 50 éves jubileum. A mai rangkóros s az ünnepeltetésért lelkesülő világban igazán ritkaságszámba megy, ha egy érdemekben megőszült, az ünnepelést nem kereső, de arra igazán rászolgált férfi jubilál. Ha a kényelmes bársonyszékben töltött 10 évet is lehet örömmel jubilálni, mennyivel nagyobb örömmel lehet a terhes, nem ritkán élctveszélylyel járó szolgátatban töltött 50 évet ünnepelni. Igazán ritka szép ünnepélynek lesznek tanúi ma a pápateszériek. Ma tartja ugyanis a Pápa— Ugod hitbizományi urodalom tisztikara élén a nemesszivü ifj. Esterházy Pál gróffal 50 éves szolgálati jubileumát, érdemekben megőszült és szeretetnek örvendő tiszttársuk Lőv György fenyőfői pagonyerdésznek. Az egész tisztikar már korán reggel saját otthonában üdvözli a jubilánst s Maár János szüezi plébános csendes miséjének meghallgatása után Pápateszérre kiséri, ahol a tnlajdonképeni ünnepély lesz. Az ünnepély szent misével kezdődik, melyet Gerstner Ignác pápateszéri plébános fog az ez alkalomra szépen díszített plébánia templomban fényes papi segédlettel a Mindenhatónak bemutatni. Mise után szent beszéd. Az egyházi szertartás végeztével a jubiláns üdvözlése s utána tiszteletére fényes lakoma. Városi közgyűlés. Pápa r. t. város képviselőtestülete 1909. évi október 18-án d. u. 3 órakor a városháza nagytermében közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. A városi tanács javasolja, hogy állami ovoda céljára Horváth István pápai lakosnak a Csatorna-utcában fekvő házát 6400 koronáért, vagy Romher Mihálynak a Vásár-utcában fekvő házát 9600 koronáért örök áron vegye meg. 2. A legtöbb állami adót fizető városi képviselők 1910-ik évi névjegyzékének kiigazítására kiküldött bizottság beterjeszti jelentését. 3. Városi tanács beterjeszti az ipar és kereskedelmi iskola tervrajzát és költségvetését. 4. A városház átalakítására vonatkozó javaslat. 5. Özv. Matkovich Pálné kérelme, a Matkovich-féle épületek egy részének bérbevétele iránt. 6.

Koller János kérelme a Matkovich-féle házban két szobából álló lakásnak bérbevétele tárgyában. 7. Fogadók, vendéglők, kávéházak és kávémérésekről szóló szabályrendelet tervezet. 8. Városi tanács javaslata a Sör-utcai bérház egyik lakásának Haneli Oszkár részére leendő bérbeadása iránt. 9. Illetőségi ügyek. Október 6 iki gyászünnep a kath. legényegyesületben. Szépen sikerült ünnepély keretében rótta le a kegyelete adóját a kath legényegyesület az aradi vértanuk iránt a mult vasárnap. Az elnöki megnyitó után Borza István nyitja meg a szereplők sorát Imre Béla október 6. cimü költeményével. Utánna a már úgyis jó szavalónak bizonyult Fillér Mariska kisasszony gyakorolt nagy hatást a szép száma közönségre Tárkányi Béla »lizenhármak« cimü versének elszavalásával. Burkovics Endre is kellő figyelemmel szavalta el Gárdonyi Géza »Öreg honvéd« cimü megható költeményét. Ezt követi Blasutigh Sándor elnök ünnepi beszéde. A magyar nemzet ezeréves múltjának rövid ismertetése után a melyben egyes dicsőséges korszakok mellett oly sok megaláztatást látunk, rátér az 1849-iki szomorú eseményekre, amelyek október 6-án véres gyilkossággal végződtek. A bosszú bitófára vitte a hősöket, hogy megszégyenítse őket, de ez nem sikerült nekik, mert a nemzet büszke az aradi vértanukra, kiktől megtanulja azt, hogy mikép kell igazán, ha kell tettel is kimutatni a hazaszeretetet. Fél órás elnöki beszéd után Szűcs Ilonka szavalta Mindszenti G. »Egri várban« cimü költeményét. Szavalata élénk és hatásos volt. Lelkesedéssel és tűzzel adta elő Stuksza Sándor is Jánosi Gusztáv »Ne féltsétek a magyart« cimü lelkesítő költeményét. Majd Tóth Juliska kisasszony Farkas Imre »Cinka Panna« cimü költeményét. Az ünnepély végén Pető Endre elszavalta Gyulai Pál »Pókainé« cimü költeményét. Hatásos szavalat volt ez is a közönség meg is tapsolta hatalmasan. Meg is érdemelte. Blasutigh Sándor zárta be az ünnepélyt. A közönség a »Szózat« eléneklése után eloszlott. Miniszteri köszönet a káptalannak. A földmivelésügyi miniszter a veszprémi rom. kath. székeskáptalannak egy földmives iskolai tanuló ellátásáaa hat év tartamára tett évi 300 korona alapítványával tanúsított hazafias áldozatkészségéért köszönetét és elismerését nyilvánította. A római magyar ünnep elhalasztása. Az Országos Katholikus Szövetség zarándoklatbizottsága elhatározta, hogy a magyar szent korona-emlék felavatására október 11—23. napjain Rómába tervezett zarándoklatot a tavaszra halasztja el. A király megengedte, hogy az ünnepségen Szemelyét a római nagykövet képviselje, azonban a mai zavart, függő politikai állapot és különösen azon körülmény, hogy közügyeinket csak ideiglenesen intéző kormányunk és parlamentünk van, azoknak szabályos képviseltetését lehetetlenné teszi. Be kell tehát várnunk az időt, amidőn ezen az ünnepen, melynek a magyar királyság és nemzeti önállóságunk kifejezésének kell lennie, ugy a Korona, valamint a nemzet és társadalmunk minden számottevő intézménye képviselve lehet. Elhatározta a bizottság, hogy azokat, akik eddig az ünnepségre jelentkeztek, csatlakozásuk fenntartására kéri fel és egyúttal szélesebb mozgalmat indit, hogy az ünnepélyt sokkal nagyobb arányúvá és fényesebbé tehesse. A jelentkezéseket tehát folytatólagosan elfogadja és kéri, s a fejleményekről a lapok utján időközöLkint értesiti a közönséget. Kinevezés. A vármegye főispánja Stein : Ferenc komáromi utászőrmestert a zirczi járás j utbiztosává kinevezte. Szózat az ónekkedvelökhöz. Kaptuk a következő felhívást: Nagyon tisztelt uram! Valóságos szégyenfoltja városunknak, hogy nincsen dalárdája. De jóformán semmiféle egyesülete sincs, mely a zenét, az éneket az azokat megillető méltatásban részesítené. Azok a dalkörök, dalárdák, melyek a jelenben Pápán működnek, vagy iskolai jellegnek, vagy pedig szűkebb egyletek, ifjúsági szakkörök szervei és mint ilyenek a művelt, meglett férfiembernek hozzáférhetetlenek. Tán még az egyetlen Katholikus Köri Dalárda volna az, amely némiképpen pótolhatná e szégyenletes hiányt és némiképpen egyesíthetné városunk dalkedvelő férfi-intelligenciáját, ha felekezeti jellege sokakat, különösen a nem katholikus vallásuakat vissza nem tartaná a belépéstől. Pedig nagyon téved, aki a Pápai Kath. Kör dalárdájában egyházi jelleget vél felfedezni, mert templomi szolgálatot nem teljesít és szívesen lát kebelében bármily vallású tagot, anélkül, hogy kötelezné a Kath. I Körbe való belépésre. Igaz ugyan, hogy a kör I dalárdája elsősorban a kör érdekeinek áll szolgálatában, mert hiszen ő finanszírozza a dalárda szükségleteit, másodsorban azonban I már a nagyközönségnek, Pápa város dalkedvelő, művelt osztályának óhajt kedveskedni; | végül pedig alkalmat kiván nyújtani minden | arra való férfiúnak, hogy műkedvelői hajlaj mának megfelelő teret leljen és igy idejének, í tehetségének és Ízlésének megfelelően éneí kelhessen. Vegyük hát komolyan ezt a nemes iránya törekvést! Törjük meg a szépI művészetek ezen ága iránt tanúsított érthetetlen és indokolatlan közönyt! Kart karba vetve alapozzuk ki Apollo csarnokát! Összetartás és egyetértés mellett vállalkozásunkat siker kell, hogy koronázza. Ugy régibb daltársainkat, mint az ujabban belépni óhajtó énekkedvelőket ezúton hivjnk és kérjük fel hogy a dalárda szokott próbahelyiségében, azaz a bencés-gimnázium tornatermében f. évi október hó 19-én, vagyis kedden este negyed 7 órakor megjelenni szíveskedjenek. Az énekórák ideje és helye, amennyiben az változást nem szenvedne, a Kath. Kör helyisegében állandóan, a Pápa és Vidéke, továbbá pedig a Pápai Lapokban időközönként jelezve lesz. Midőn még megjegyezzük, hogy a dalárda tagja tagdijat nem fizet, szereplés esetében is tandíjmentes s végül ingyen kap hangjegyeket, kérjük e nemes cél minden lelkes barátját, hogy ügyünket tőle tellhetőieg pártolja, ismerősei körében megkedveltesse s igy kibontott zászlónkat diadalra vinni segítse. Végül kérjük volt daltársainkat, hogy a kezök között levő Emke dalkönyvet magukkal hozni szíveskedjenek. Ha azonban — legnagyobb sajnálatunkra — bármely okból a dalárdában többé részt nem vehetne kérjük a könyv visszaszolgáltatását. Tehát: »Dalt zengjetek, kedves társak!« Hazafias üdvözlettel: Jándi Bernardin elnök, Szentgyörgyi Sándor karnagy. Szállodások ós vendéglősök szabályrendelete. A jogügyi bizottság a helybeli szállodák és vendéglőkről alkotott szabályrendelet tervezetét 12-én letárgyalta és elfogadta.