Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-10-03 / 40. szám

40. szám. Pápa és Vidéke 7. oldal zett-e Latham? Végre megjött a balsikerről szóló jelentés: Latham a tengerbe zuhant, de őt magát megmentették. Latham legveszedelmesebb vetélytársa, Blériot élénken sajnálta bajtársa kudarcát, a mi arra vall, hogy nem olyan hőse a tudo­mánynak, mint például Peary, aki egy ka­nál vizben megfojtaná Cookot. Jelen voltam, a mikor Blériot megkez­dette korszakot alkotó útját a La Manche­csatornán át. Szinte bizonyos voltam sikeré­ről, a mikor láttam, hogy ez a vasidegzetű ember milyen méltóságosan szállt föl, akár a kiröpített nyil, oly egyenenesen röpült a szem­ben levő part felé. A mikor azután megkap­tuk a távirati hirt, leírhatatlan lelkesedés vett erőt a jelenvolt internationális érdeklődő tö­megen. Ha abban a pillanatban ott termett volna köztünk Blériot, nem hiszem, hogy meg ne lincseltük volna csupa szeretetből, csókkal és öleléssel. Blériot lett ettől kezdve a levegő igazi hőse és hogy nem a szerencsés véletlen foly­tán jutott az aviatikusok élére, bizonyítja to­vábbi sikere. Az augusztus végén tartott rheimsi repülő-versenyre is elkísértem Blé- J riot. Mielőtt azonban beszámolnék rheimsi sikeréről, elmondok egy epizódot ami ak­kor játszódott le, a mikor Blériot a londoni lelkes fogadás után visszatért Párisba. Ami­kor a miniszteri üdvözlésen és vagy ezer ba­ráti kézfogáson átesett, egy elegáns kis ember fogta karon. Mellettük álltam és hal­lottam párbeszédüket. — Charles Müller vagyok és gratulálok. — Louis Blériot. Mi tetszik ? — Itt melegében meg kell Ígérnie, hogy. az ősszel eljön Budapestre a monoplánjával. Blériot jót nevetett az ajánlaton és jó­kedvében megígérte Müllernek, az ügyes im­prezáriónak, hogy fölszáll Budapesten. Ezt a hevenyében tett igéretét be is váltja, m^-t október 17-én Budapesten fölszáll. Rheimsban is Blériot volt a nap hőse a melyben részesült, gyógyító ir volt a se­bére. Rheimsböl hazatértem. Elutazásom előtt Blériot biztosított róla, hogy szívesen jön Budapestre. — Vasúton jön, vagy a repülőgépen ? — kérdeztem tőle. — Egyelőre még a gyorsvonatot hasz­nálom, de hiszem, nincs messze az az idő, a mikor Párisból Budapestre már a levegőben tesszük meg az utat. Au revoir ! A Lampérth-ügy. Lampérth Lajosnak, Pápa város h. polgármesterének és egyúttal anyakönyvveze­tőjének ügye e lap olvasóközönségének még emlékezetében élhet. Az anyakönyvvezető ugyanis ez év farsangján, pontosan jan. 30-án Mailinger József és Danasi Erzsébet jegye­seket, az esketési jegyzőkönyv aláírásának megtagadásáért erősen korholta, egyben ki­jelentette, hogy ha a jegyzőkönyvet alá nem irják, tanúsítványt részükre nem ad 'és igy a járatlan feleket az egyházi esketés fennaka­dásának félelmével az aláírásra kényszeri­tette. Ez az egyébbként is törvényellenes és jogtalan eljárás a hivő katholikusok között általános visszatetszést és megbotránkozást keltett. És méltán. Mivel ezt a lelkiismereti szabadságot, melyet pedig bárhonnan jövő támadásokkal szemben is mindenki részére mindenkorra biztosítani kell, lábbaltipró eljá­rást megtorlás nélkül hagyni nem lehetett, azért erről az alispáni hivatalnak feljelentés ment. A feljelentésre a napokban érkezett le az alispáni véghatározat, 10592 szám alatt, 1909. mely igy szól : „Lampértli Lajos anyakönyvvezetőt fegyelmi eljárás terlie alatt figyelmeztetem, Több versenyen az első dijakon osztozkodott 1 hogy jövőre hivatalos eljárásában magát szi­Curtiss-szal, Latham-mal, a szerencsétlen vé­get ért Lefebvre-vel, Farmannal, Paulhannal. Minden nap ott láthatta a százezernyi kö­zönség a levegőben, a mint a feje fölött szé­ditő sebességgel röpködött. Az utolsó napon egy kis baleset érte, a mi nagyon megrendí­tette a közönséget. Nem a motorjának esett hibája, hanem szinte önfeláldozásnak tulajdo- ! nitható a balesete. Ugyanis Rougier olyan ! ügyetlenül kormányozta a repülőgépét, hogy i gorúan a törvények rendelkezéseihez tartsa s a felekkel szemben mindennemű ügyköréhez nem tartozó, különösen ezeknek vallásos fel­fogását és érzését sértő nyilatkozóktól, annál inkább azoknak bármely célból való jogtalan fenyegetésétől tartózkodjék.' 1 Az alispán mégis okolja véghatározatát. Igazoltnak látja ugyanis „ugy saját (azaz Lampért) beismerésével mint az összes az elővizsgálat során kihallgatott tanuk vallo­egyenesen nekivitte Blériot monoplánjának. i másával" azt, hogy a fentnevezett jegyeseket Egy pillanat és megtörténik az első összeüt­közés a levegőben. De Blériot semhogy egy bajtársát elgázolja, hirtelen megszüntette a motor járását és szinte merőlegesen csapó­dott le a földre. Ezzel a bravúrjával ugyan a maga életét tette kockára, de megmentette társáét. Blériot repülőgépe összezuzódott és ő maga is megsebesült. Az a viharos ováció, a jegyzőkönyv aláírásának megtagadásáért az anyakönyvvezető „erősen korholta". Továbbá I igazoltnak látja „saját (azaz Lampérth) ta­gadása — és két tanúnak. Kőrös Endre és Molnár Kálmán vallomásaival szemben, Mailinger József és veje úgy Rozs József és Mózer János négy tanú egybehangzó vallo­másaival" azt is, hogy l ía házaspár előtt ugyanekkor kijelentette, hogy, ha a jegyző­könyvet alá nem írják, tanúsítványt ré­szükre nem ad, s igy a járatlan feleket az egyházi esketés fennakadásának félelmével az aláírásra kényszeritette". Az alispán tehát a feljelentésnek min­denben hitelt adott. Mint irja is ,,Lampérth Lajosnak eljárása jogtalan volt, a mely fegyelmi eljárás tárgyát képezi. Jelen eset­ben azonban fegyelmi eljárást Lampérth La­jos ellen nem indit, mert „mert a panaszló az időt, melyben ez történt, meg nem jelölte és mert az eset „panaszlottnak (Lampérth) jegyzőkönyvvi vallomása szerint már több év előttinek .... látszik, tehát elévült és igy nem büntethető, jóllehet az alispán is azt állítja leiratának indokolási részében, hogy „a fegyelmi ügyekre a külön törvény elévü­lést meg nem állapit." Mondja csak anyakönyvvezető ur, hogy tudta a kérdéses esetet az idő megjelölésé­nek véletlenségből történt elmulasztása foly­tán jegyzőkönyvi bevallás szerint, ugy tün­tetni föl, mintha az már több évvel ezelőtt történt volna? Hisz az eset ez év január 30-án történt! Ha kételkednék ez állítás igazságában, tekintsen be az anyakönyvbe I Könnyen megteheti. Azt pedig épenséggel nem akarom feltételezni, hogy emlékezőtehetsége cserben hagyta volna oly dolog felől, a mely­ről nem is hosszú idő múlva jelentést kellett adni. Igaz ugyan, hogy azt a mulasztást t. i. hogy az idő, melyben az eset történt, nem jelöltetett meg, a felebbezés jogával való élés esetén könnyen lehetne helyrepótolni, és igy aligha bújhatnék ki a fegyelmi vizsgálat alól, de a jelen esetben ettől elállunk, számitok arra, hogy az alispáni figyelmeztetésnek meg lesz a hatása és hasonló esetek többé nem fordulnak elő. Ez volt a feljelentésnek is a célja. Az ügy ezzel bevégeztetett. Városi közgyűlés. A v. képviselőtestület szeptember hó 30-án, Mészáros Károly polgármester elnök­lete mellett ülést tartott, aki is üdvözölvén a megjelent v. képviselőket meghatva paren­tálta el boldogult Bock István, Perlaky Géza és Adamovics Lázár v. képviselőket. A mult ülés jegyzőkönyvét, teljes egé­szében, a felolvasás után elfogadták és a je­len ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére az elnök Bezenbach Károly, Dr. Lőwi László, Molnár István, Böhm Samu és Bornemissza József v. képviselőket kérte fel. Napirend előtt Vágó László v. képvi­selő a Cinca megrendszabályozásáról, Csurgal Lajos a marhavásárok alkalmával a marhák egészségét bizonyító passzusok tulszigoru Legelismertebb VÁGÓ DEZSŐ Érmekkel káttntetvel első pápai férfi-divatterme Fő-tér. 53» szám Kagymunkás szabó segédek íeivétetnek. Kifogástalan szabása férfiruhák, papiruhák uradalmi erdész tisztek, nek, postásoknak, vasu­tasoknak, erdőőrüknek, úgyszintén minden egyenruhát viselő tes­tületnek egyenruhák legelegánsabban mérték utá a

Next

/
Oldalképek
Tartalom