Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-10-03 / 40. szám

6. oldal. ellenőrzéséről, Baráth Károly pedig a boldogult Oszvald Dániel elhanyagolt sírhalma felől interpellálta a polgármestert, aki mindhárom interpellációra kielégítő választ adott. A napirend első pontját, mely az állami ovoda számára leendő terület megvásárlását vitte volna most már dűlőre; nem tárgyalhatta a képviselő-testület, mivel a gyűlésen a v. képviselők kevés számmal jelentek meg. Igy tehát e tárgy az október 18-ikán tartandó v. közgyűlés napirendjére tűzetik ki. Elfogadta a képviselő-testület a város belsőterületének felméréséről szólló pénzügyminiszteri leiratot, az ezzel járó 9100 korona költséggel együtt. Mivel pedig az ipar és kereskedelmi iskola tervrajza s költségvetése kellőleg elkészítve nincs, ennek tárgyalását szintén okt. 18-án tartandó közgyűlés napirendjére tűzi ki a képviselő-testület. A városháza átalakításáról szóló javaslatok pedig az építészeti bizottsághoz utasítja a közgyűlés. Elfogadta a képviselő-testület néhai Staub József alapítványáról szerkesztett alapító levelet, melyet a törvényhatósági-bizottság utján a belügyminiszterhez terjesztett a közgyűlés. A legtöbb állami adót fizető városi képviselők 1910 évre érvényes névjegyzékének kiigazítására kiküldettek : Saary Lajos, Steinberger Lipót, Dr. Kluge Endre, Bottka Jenő és Dr. Csoknyai János. Néhány illetőségű ügy letárgyalása után a közgyűlés végetért. Színház. A színház kezdi visszakapni a régi megillető képét. Ugy a közönség, miut a társulat megteszi a kötelességét, sőt a közönségünk színház pártolása még tul is szárnyalja bzinészeink játékát, de már mindenesetre sokkal szebb ugy az egyes szereplők játéka, valamiut az összjáték is, mint volt az első hét folyamán. Csak a zenekar hiányossága vehető nagyon is észre, különösen az erősebb operette előadásoknál. ígérték ugyan, hogy már a héten a baj orvosolva lesz, de még ez ideig, sajnos, minden a régi. Azért azután felvonások közben is folyton mozzi nótákat játszik a zenekar, a közönség nem valami nagy mulattatására. Külön dicséret illeti meg e héten különösen a súgót l? —, akinek precíz, meglehetős erőteljes hanghordozásban előadott sugási mániáje, annyira magával ragadta a közönséget, hogy fájdalmas örömében ,,pisszegéssel" és hangos megjegyzésekkel figyelmeztette a színpadi mélység eme láthatatlan lakóját, hogy kímélje egy kissé a dallamos hangját, meri még később is szükség lesz rá. Ámde a súgóban olyan dicsérendő ambíció lakozika súgás terén, hogy épen nem jött zavarba, hanem tovább folytatta leosztandó kiabálását. Ezért nemcsak a súgót, hanem a szereplőket is megrójjuk, mert ha több időt áldoznának szerepeik betanulására, akkor a sugó nem idézne elő ilyen botrányokat a színházban. Hát még a függöny (cordina) kezelő is egy díszpéldány ezen a téren, akiről elmondhatjuk bátran, hogy akkor ereszti le a fügPápa és Vidéke 1 gönyt, amikor neki jól esik, és ha ő akarja 3 felvonásos darabból csinál 6 felvonásosat. Egy kis nagyobb rendet kérünk ezekben a dolgokban. A héten a következő darabok kerültek szinre : Szombaton és vasárnap este a „Szerencse malac" c. operette került bemutatásra mindkét alkalommal elég nagy számú közönség jelenlétében. Maga az operette cselekménye oly silány, hogy semmivel sem emelkedik ki az e fajta tucatDeli operettek közül. Van benne néhány értékesebb zene szám, amely némi értéket kölcsönöz a darabnak. A szereplők mind igyekeztek a tőlük telhető legjobb alakítással elfogadhatóra tenni a darabot, ami azonban nem igen sikerült. Külön megemlítésre ifi él tó Fekete Irén remek tánca, amelyet, ha a közönség nem kímélte volna őt, nem egyszer ismételhette volna meg. A darabból a zenekar kísérete nélkül előadott énekszámot bátran ki lehet hagyni, mert az örök időkig olyan förtelmes hamisan fog menni, mint ment ez alkalommal. Vagy pedig a zenekar kisérje és ne hagyja magára a kart, amely zenekar nélkül még 3—4 szót sem képes elénekelni. Vasárnap d. n. „János vitéz" c. daljáték csinált ismét telt házat, ahol a főszerep Ladányi Mariska kezében volt, akit a közönség szép játékáért többször a nyilt szinen is, meg-megujuló tapssal tüntetett ki. Hétfőn „Liliom" c. 4 felvonásos szinműt újították fel, a mult hetihez hasonló eredménynyel. Kedden Bernstein Henri 3 felvonásos színmüve a „Baccarat" került színre Góth Sándor fordításában. Cselekményekben gazdag és változatos, s a mesteri kézzel finoman kidolgozott bonyodalom szövevényessége, emelik a darabot arra a nívóra, amely a legtöbb szomorú játékban vagy éppen nincs meg, vagy csak csekély mértékben. Ha még hozzávesszük a darab szépségéhez a szereplők dicséretet érdemlő játékát, amilyent Verő Kovács L., Déry Béla, Bátory Béla és Vértes Mihály produkálták, de különösen Verőnek jutott hatalmas tér művészetének csillogtatására és elmondhatjuk, hogy szerepét remekül be is töltötte, amelyért a méltó taps nem is maradt el, — akkor nem csodálkozhatunk, hogy a szakadó eső dacára majdnem telt ház gyönyörködött Bernstein színmüvében. Kisebb szerepekben jó volt Tömbömé, Féketéné, de Alapi és Marosy a régi rosszak minden szerepben. Elég nagy szerep jutott e darabban a súgónak és a függönyhuzónak, akik igyekeztek is kihasználni szerepeiket. Szerdán d. u. ifjúsági előadásul „Himfy dalai" vígjátékot adták telt ház előtt. A szereplők közül különösen a tehetséges sugó érdemel méltó említést. Este pedig „Szerelmi keringő" c. operette került itt nálunk először bemutatásra. Szerzők közül Bodauszky R. és Grülbaum akik a szövegét és cselekményét állitották össze, közel sem voltak olyan szerencsés kezüek, mint Ziehrer M. C. aki a remek zenét komponálta a cselekményekben meglehetős üres darabhoz. A gyönyörű zenei motívumok, amelyben Ziehrer speciális egyé! nisége nyilatkozik meg, amely utánzatoktól 40. szám teljesen ment, teszik értékessé és emelik ki a darabol a többi tucat-operettek közül. Csak a zenekar hiányossága volt az oka, hogy nem tudták a zened szépségeket méltóan visszaadni. No de a telt ház igy is eléggé élvezhette. Különösen Szalkay Lajos igazgató könnyekig kacagtató Schneider Szepi fiakkeresét akinek a női kalapok nagyságáról előadott kupléja, valóságos tomboló kedvre hangolta a közönséget. Kitűnő volt még Bihari Erzsi és Ladányi Mariska, ugy szintén nagyon tetszett Paxy Margit és Tömbömé különösen a valóságos színmagyar és kosár-kalapjaival keltett nagy szenzációt és sok-sok derűt. Férfi szereplők közül Kovács L. és Gyárfás, valamint Ivánfi Jenő osztoztak az est sikerében. Csütörtökön megismételték a darabot telt ház előtt. Pénteken ismét Herceg Ferencnek „A kivándorló" c. 4 felvonásos színmüvét adták telt ház előtt, a mult heti szereposztással. A darabról már a mult alkalommal elmondottuk véleményünket, amihez még hozzátesszük hogy a kitűnő erők játékát ma este is hálás tapsokkal jutalmazta a publikum. I. Adomák. 1. Az ügyvéd meg a csodadoktor egyetlen tanácsa. Élt a messze keleten a hires ügyvéd meg egy csodadoktor. Mivel mind a kettő jól értette a maga dolgát, mind a kettőből gazdag ember lett. Mikor rsár alig birtak a pénzökkel, el! határozták, hogy apasztanak az erszényükön, amire legjobb módszer az utazás. Elmentek tehát világot látni s mivel jó barátok voltak, együtt keltek útra. Már sok szép tájékot bejártak, mikor egy paradicsomi vidékre értek, melynél gyönyörűbbet nem láttak még soha. Előttük ugyanis zöldelő pázsit terült el, mely puha es tömött volt, mint a finom bársony és üde, mint a reggeli harmat. A legelőt, melyen kövér tehenek rázogatták kolompjukat, minden oldalról liget vette körül, melynek fái szenderegve csüggesztették alá gyümölcscsel megrakott ágaikat. Itt-ott virággal boritott bokrok voltak, melyeknek árnyas belsejében vidám madarak csattogtatták szerelmi dalaikat. Gyümölcsligetek és árnyas bokrok között suttogva enyelgett a langy nyári szellő, mig a felhőtlen égről lenyes nap mosolygott alá a boldog vidékre. Tul a pázsiton a kék hegyek nyúlnak az ég felé, valami álomszerű köddel takarva be ormaikat. Az ügyvéd meg az orvos lábai mintha a földbe gyökereztek volna, ugy bámulták e páratlan, szép helyet. De ki irja le megdöbbenésüket, mikor észrevették, hogy a tehéncsordából egy bősz bika válik ki és feléjük iramodik. Fejét le-le vágta a földre és szarvaival csak ugy szórta a fölszaggatott pázsitot. Közbe-közbe egyet bődült s mint a villám vágtatott előre.