Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-08-08 / 32. szám

2. oldal. Pápa és Vidéke 39. szám Honom hőslelkfi asszonyaihoz. (V. L.) Milyen különös fordulása az időnek, hogy a nyári vezércikk,amely egy előkelő budapesti napilapban .. Ho­nunk hőslelkü asszonyai" cimmel látott napvilágot, még ma is vezető témája a társaságnak. Mindenesetre nagy kérdést érintett a cikkiró és mindenesetre fájó sebre tette a kezét. Mert az emberek sajogva vallják; bogy a cikknek minden szava aranyigazság. Pedig a kérdés nem is uj. A hatalmas Augusztus alatt Ho­rácius megdalolta a non ebur, nequé aureumot, az arany középút dicséretét, a fényűzés társadalmi, erkölcsi rombo­lását, mely ennek a hatalmas és azóta hozzáfogható nem volt nagy imperium­uak sirját ásta. Tehát a fényűzés, mely európai meg amerikai nyavalya is, de melyért j kicsiségéhez és szegénységéhez képest | szörnyű áldozatokat hoz a mi szép ha­zánk. Magam is tengerparton irom e sorokat, tehát épen ott, melyet az a cikk, melyre előbb hivatkoztam, meg­billent. Közvetetten impressioim vannak j tehát. E tengerparton a társaság nyolc- j vanöt százaléka magyar. Mágnás, ismert gazdag ember egy sincs köztük. Ismert szegény ember annál több. És mit lá­tok ? Látom a délelőtti selyempongyo­lát kecses és kevésbé kecses idomokon, a széles peremű száz koronás kalapot délután a korzón s a többi »asszonyt pukkasztó« csodáját a drága öltözkö­désnek és bizony mondom némelyik itt rangosan feszitő, gangosan billegő asz­szony férje kereseti viszonyait szinte az utolsó koronáig ismerem. Nem vagyok gyanakvó természet s a más ajtaja előtt sem szeretek sepregetni, de felteszem: honnan? Micsoda sötét gondok előzik meg ezt a »fürdő flancot«? Hány kis takarékba vándorolt az ifjúsági folyóirat, a váltó, mig a négy hónapos leszámo­ásra el mehetett az asszony. Ez az étet tapintatlanságának egyike: az én rangos és gangos asszony speci­esem előtt is felvetődik a „Honom gyen­gédlelkü asszonyaihoz" irt cikk. Ugyan jó idegei vannak a kicsikének. Mert még ő ágál legjobban. Bizony nagyon helyes volt már »bizonyos asszonyok« között szétütni. Nézze X-nét, nézze Y-nét, ahogy ez »rázza a rongyot« az már vérlázító. A magunk fajta egyszerű asszonynak jóformán esak a lesajnálás jut. Maguk az okai mindennek. Igenis maguk, mikor a csodálkozástól tágra nyilt szemeikbe tekint. Mert maguknak, csak az ilyen »utcán rangos, otthon rongyos« kipiktorozott, flörtölő dámák | imponálnak. Nézze, nézze,, hogy töri j magát ez után a Hömpcáyginé után a j sisere had. Ez igazán pukkasztó! Az utóbbi szavakat a mélyen átér­r zett keserűség érzésével vágta ki az én i nekikeseredett asszonyom,, aki egyéb­j ként mélyen megdöbbentett.. Szörnyű j elfogldtság és a fényűzés örök betege | ez a nő. Tudok a férje küzdelmeiről | és nehéz gondjairól, amelylvel azt a jó I pár száz koronát felhajszolta, amiből most a feleség nyaral. Tudja maga a becézett kedves is. hogy olyan száz ko­ronás kalap vonul hollófürteire, amely­nek még egy et ten virága sincsen kifi­zetve. És szivét mardossa,, hogy egész sereg nő tul tesz: rajta, mert ő ezekhez képest nem elég. káprázatos, És emiatt szenved szegény!: A középosztály, tehát — legalább a városi etem — már egészen infici­Koldusvilág Olaszországban. Torinóban nem régen egy öreg gonosz- j tevő halt meg, aki ugylátszik iró tehetséggel is meg volt áldva, mert jól megirt és igen érdekes emlékiratot hagyott maga után. A Stampa nevü újság részleteket közöl az öreg hátrahagyott Írásából, amely érdekes világot vet a kiirthatatlan és rendkívül elterjedt olasz koldus és gonosztevő szövetkezetekre. Olaszországban — irja — a koldusok szervezete nagy és ugy lehetne mondani: mintaszerű. A koldusok között igen sok a gyermekkorban levő. Ha a mezei munka szü­netel, vagy kevesebb munkásra van szükség, akkor a koldusügynök bejárja a falvakat és kisgyermekeket bérel. A gyermeket megvizs­gálják, hogy eléggé tud-e szánalmat kelteni és a vizsgálat eredményéhez képest különíéie osztályba sorozzák be. Egy-egy gyermekért legföllebb 18 fillér bért fizetnek. A gyermek szülőivel szerződést kötnek és ebben a szer­ződésben mindig próbaidő van kikötve, vala­mint büntető határozatok arra az esetre, ha a fiu nem teljesítené pontosan. De a koldulás céljaira nem csak bérei­nek, de meg is vásárolnak gyermekeket. Az ár 2—10 korona közt váltakozik. Magát az emlékirat szerzőjét is igy vásárolta meg hat éves korában egy öreg házaspár, amelynek A keresztény magyar családok lapja szépirodalmi kritikai hetilap. azután hosszú éveken át dolgoznia kellett. A kolduláshoz szükséges fogásokon kisül első sorban a tolvajlásra tanítják meg a gyerme­ket, feltéve, hogy ilyenfele tehetsége van. Előbbeni munkaadóinak vendégein kell pró­bát tennie. Ha beválik, fölszabadul és kikül­dik az utcára. Kolduláskor a gyermeknek szánalmat keltő arcot kell mutatnia, vagy testi fogyatékosságot tetetnie es szivettépően kell Könyörögnie és sirnia. Egészen kis gyer­mekeket, akik még fiatalok a tanításra, kitesz­nek a hidegre és éheztetnek, amikor termé­szetesen sírásuk szánalmai kelt a járókelők­ben. Ha a hideg és éheztetés nem elég, akkor addig verik a gyermeket, mig sirva fakad. Egy vállalkozó, aki egész sereg gyereket használt koldulásra, a szerencsétlenek hóna­aljában hegyes vasforgácscsal töltött kis zsacskót kötött, ugy, hogy a gyermek, ha könyörögve kinyújtotta a karját, irtózatos fájdalmat érzett és nem mesterkélt jajgatá­sával mindenkit meghatott. A tulajdonképeni koldusszolgálatra legszívesebben beteg gyer­meket bérelnek, vagy vásárolnak, hogy már nyomorult külseje is figyelmet keltsen. Ha a kis koldust tolvajjá is kiképezték, a szervezet felsőbb osztályába jut és ettől kezdve nem használják többé koldulásra. Ere­jét, képességét nem pazarolják többé e mégis szük keresetre. Most már a koldulás csak Szerkeszti: Andor József. Főmunkatársak: Prohászka Ottokár, Szemere György. Előfizetési ára : Egész évre 20,' fél évre 10, =: % évre 5, egy hóra 2 korona. zzi eszközül szolgál neki, hogy a járó-kelők kö­zelébe férkőzzék. Megtanul egész sereg szo­morú történetet szüleinek nyomorúságáról, a ; maga nagy bajáról és mindig azt darálja, hosszú uton át elkíséri az. utcán sétálókat,, keze ügyesen és észrevétlenül belenyúl a zse­bébe és kihalász belőle mindent. Az olasz gonosztevő világban nagyon szivesen alkal­mazzák a gyermeket kémnek és őrtállónak.. Mivel a szegény ember gyermeke Olaszország­ban amúgy is mindég az utcán tölti az idejét,, feltűnés nélkül nagy területet kikémlelhet,, hogy nincs-e a közelben rendőr és megbizóir nak észrevétlenül bírt adhat. Egészen különös szolgálatra használta két gyermekét egy tori­nói öreg asszony.. Ez az asszony a házasság törés fölfedezésével foglalkozott. Ha a meg­csalt férj bizonyítékot akart, : fölkereste az asszonyt, akii elsőben is kikutatta a szerelmes pár rejtekhelyét, azután a gyermekeit becsem­pészte a szobába, ahol a szerelmes pár talál­kozott. A gyermekek elrejtőzködtek a szek­rényben, elbújtak az ágy alá és a bíróság előtt hivatalos vallomást tettek mindarról, amit láttak és hallottak. A kis koldus csemeték felnőve, ritka ügyes, elszánt és gyakorlott gonosztevőkké válnak. S ez a kiapadhatatlan forrás is egyik oka, hogy miért nem lehet véget vetni az olasz bűnszövetkezetek, a kamotta, maffia garázdálkodásának. Az ÉLET kiadóhivatala: Budapest, VIII. Szentkirályi-utca 28 b. Ne legyen városunkban és vidékén egyetlen keresztény uri család sem, hova az ÉLET hétről-hétre be nem kopogtat. — Tessék mutatványszámot kérni. — az ELEI

Next

/
Oldalképek
Tartalom