Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-08-08 / 32. szám

39. szám. Pápa és Vidéke 3. oldal álva van. Hol kell a fényűzés ellen mulhatlanul megindítandó harcot keresni? Felülről. Majdnem azt mondhatnám: legfelülről. Bartha Miklósné, a nagy politikai irónak nagylelkű anyja a felső tízezreknél agitáljon s kezdje meg a divat purifikálását a Parc-Clubban. Minden dicséret főrangú körökben forgó nagy asszonynak, hogy »vissza az egyszerühöz« jeligével SZÍVÓS harcot indítson a középosztály fényűzése ellen. Ali ugy szeretjük a főrangú világot utánőzni. Az egyszerű ruhahordást kezdje meg tehát a felső tízezer. Ez talán divatot csinál lefelé is. Mindén nemzet első lángelméi a takarékosság erényét prédikálják s a fényűzésnek üzennek hadat. Bülowhatytyudalában erről beszél, egy francia miniszter felolvasó útra megy az egyszerűség dogmáját hirdetni. Pedig a német és francia nemzet gazdag. Bizonyos, hogy mi elsenyvedünk, ha igy haladunk. A fényűzés megöli erkölcsünket,kikezdi becsületünket, alámossa családi boldogságunkat. Legnagyobb javaink vannak veszélyben. — Honom hőslelkü asszonyai! — van-e még erőnk visszatérni az egyszerühöz, amibe édesanyánk felnevelt? Ha nincs, ugy e nemzet pusztulása bizonyos. Mint ahogy Róma is megszűnt, mert fényűzésből bekövetkezett romlásának a világhódító nemzet sem állhatott ellent. Iskoláink beszámolója. III A pápai r. kath. hitközség iskoláinak értesítője. Rengeteg anyagot ölel fel ez a 69 lapra terjedő értesítő, melyet épen ezen óriási adathalmaz miatt nagyon röviden ismertetünk. Jóleső örömmel látjuk, hogy az alsóvárosi iskolát — igen helyesen — nem különítették el ez évben a többitől. De egyről ez alkalommal is megfeledkeztek. A 10—11. lapon pontosan felsorolják a leányiskola tanítótestületét, azonban a világi tanítónőknél csak ezt a jelzést találjuk: tanította az I., II., III. osztályt. Semmi kifogásunk se volna ellene, ha a 14—24 lapon közölt osztályozó névsornál is megtalálnék ezt a distinkciót. Itt azonban csak I. A, B, C, stb. osztályok szerepelnek, ugy hogy lehetetlenség megtudni, tulajdonképen mely osztályokat is vezették az alsóvárosi tanítónők. Tehát legcélszerűbb volna náluk is olyan jelzést alkalmazni, mint az irg. nővéreknél. A saját iskoláinkról lévén szó, lehetetlenség meg nem emiitenünk azt a csodálatos, •önfeláldozó tevékenységet, melynek oly számos, megkapó példáját láttuk különösen az irg. nővéreknél. A nagyvilág csak elvétve, egyes ünnepélyek alkalmával nyer némi betekintést abba a nagy munkába, mely ezen intézet hittől, hazaszeretettől és örökös munkától megszentelt falai közt folyik. Van népes kisdedovójuk, kitűnő elemi iskolájuk, polgárijuk, sőt a jövő évtől kezdve teljes tanitónőképzőjük. Az egész intézetet Clein Candida főnöknő nemes, áldásos lelkülete lengi át. Az elemi leányiskolában 17, a polg. leányiskolában 15. a fiúiskolában 12 tanítónő és tanitó működött. Rengeteg nagy szám, de tudjuk, hogy még annyi sem elég, mert hiszen a jövő évre ismét két uj állást kell szervezni. Az elemi leányiskolába 714, a fiúiskolába 736, a polg. leányiskolába 118 növendék iratkozott be az egész év folyamán. Az eredmény mind a három intézetben igen szép •Elismeréssel kell még megemlékeznünk azokról a kedves ünnepségekrőt, melyeket a kath. hitközség iskolái az év folyamán rendeztek. Nemcsak azokat a gyönyörű, művészi színvonalon álló ünnepélyeket értjük, melyekben a zárdában volt alkalmunk gyönyörködni. Ez évben erős konkurrensük akadt az elfiúiskolában, mely szintén nagyszabású ünnepséget rendezett a karácsonyi vakáció folyamán: a szép, kitűnően rendezett és kitűnően előadott pásztorjátékok alkalmával. De lehetetlenség a legnagyobb tisztelet hangján meg nem emlékeznünk a kath. hitközségről is, mely nagy áldozatok árán igyekszik iskoláit elsőrangúvá, minden tekintetben modernné tenni. Helyesen teszi. Mert »akié az iskola, azé a jövő«! Vármegyei hirek. A dunántuli jegyzők fiúnevelő intézete. Komárom, Moson, Győr, Somogy, Sopron, Veszprémvármegyék községei és körjegyzői egyesületeinek képviselői szombaton Győrött a vármegyeházán látogatott alakuló gyűlést tartottak, amelyen kimondották a dunántuli jegyzők nevelőintézetének megalakulását. A gyűlés elnökéül Pósch Mihály győrszentmártoni jegyző ajánlatára Csizmadia László tatai főjegyzőt, az Országos Jegyző Egyesület népszerű alelnökét választotta meg. Csizmadia László a közgyűlést magasszárnyalása beszéddel nyitott meg, mely után Dobos Gábor indítványára egyhangú határozattal megalakította a közgyűlés a dunántuli jegyzők nevelőintézete egyesületét. Az ideiglenes tisztikar a következőleg alakult meg: elnök Csizmadia László, alelnök Dobos Gábor, ügyész Legény Béla dr., ügyvezető igazgató Pósch Mihály, jegyző Domonkos István, pénztárosHnat FlóA legjobban szerkesztett keresztény ifjúsági lap a ris. Az intézet megalakulásáról táviratilag értesítették a belügyminisztert, továbbá Hadik János gróf belügyi államtitkárt, a jegyzők országos egyesületének elnökét, Uszkay Bálintot. Pósch Mihály terjesztette elő ezután a már jövő iskolai évben felállítandó intézet kombinált költségvetését, mely 40 tanulóval 22300 korona kiadást és 22700 korona bevételt tüntet fel. Jelentette, hogy eddig 281 jegyző lépett be az egyesületbe. A közgyűlés berekesztése előtt Csizmadia László elnöklete alatt küldöttséget küldtek ki megköszönni a Győr város által felajánlott kedvezményeket Farkas Mátyás helyettes polgármesternek. — Közgyűlés után bankett volt a Royal kék termében. A vármegyék rendkívüli közgyűlésé nek összehívása. Jásznagykunszolnokvármegye legutóbbi törvényhatósági közgyűlésén határozatot hozott, mely szerint nem tartja helyesnek és kifogástalannak azt a törvényszabta eljárást, hogy a vármegyék rendkívüli közgyűléseit a főispán hivja össze, mert adott esetekben, például holmi passziv rezisztenciád időben ez által meg van kötve a gyülekezés kerete. A jásznagykunszolnokiak ennek a törvénynek a megváltoztatása érdekében felirtak a kormányhoz, illetőleg a képviselőházhoz és atyafiságos átiratban vármegyénket is hasonló állásfoglalásra kérték fel. Kétéves szolgálat. A tervezett uj védtörvényben megvalósulásra kerülő rövedebb két évi tényleges katonai szolgálat az eddiginél jóval több altisztet fog igényelni avégből, hogy a rövidebb ideig szolgáló, de a békelétszám fenntartására egyharmaddal nagyobb számban besorozandó legénység a rövidebb két évi szolgálat alatt intenzív kiképzésben legyen részesíthető. A törvényes kötelezettségen tul önként tovább szolgáló altiszteknek biztosítása a jelenlegi kisebb szükséglet mellett is csak nagy gondot okoz a katonai igazgatásnak, mennyivel inkább fog kelleni tehát módokról gondoskodni, hogy az ezentúl sokkal nagyobb számban igényelt altisztek álljanak rendelkezésre. Az önkéntes jelentkezés előmozdítására az anyagi és társadalmi előnyök nyújtása s az a jövő kilátás szolgál, hogy az önként elvállalt katonai szolgálat elsőbbségi igényt biztosit polgári közszolgálatok elnyerésére. Az anyagi előnyök közé sorolható ez a biztos kilátás is, hogy a továbbszolgáló altisztek nemcsak a saját személyüket, de családtagjaikat ért sorscsapások (balesetek, súlyos betegségek, műtétek, elhalálozások) esetében olymérvü pénzbeli segélyezésre számithatnak, amelylyel a sorscsapások által okozott anyagi zavarokból kimenthetők. Ily célból létesült az 1906. évben a közös hadseregbeli és az 1907. évben a honvédaltiszti segélyalap. Nyugdijasok veszedelme. A nyugdijas állami alkalmazottakat — nagyon közelről érintő intézkedést tett a belügyminiszter. SziSzerkesztőség és kiadóhiv. Bpest, VIII. Damjanich u. 50. Előfizetési ára egész évre 2 korona.