Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-07-18 / 29. szám

31. szára. Pápa és Vidéke B. oldal az ő tanítói részére külön nyugdijalapot teremtsen. 3. A kath. tanítók fizetésügyét a nagygyűlés akként kivánja rendeztetni, hogy a hitfelekezeti tanítóság alapfizetése államsegéllyel legalább is ugyanolyan összegre egészíttessék ki, minőt az 1907. évi XXVI. törvény az állami tanítók részére biztosit. 4. A Gondviselés intézményét a közgyűlés az eddigi alapon kötelezőíeg fenntartani kivánja s azt határozatilag kimondja. A tárgysorozat letárgyalása után Kauzly Dezső veszprémi apátkanonokot s Kauzly Gyula nemesszivü esperes-plebánost stb kanonokot az egyesület tiszteletbeli tagjává választotta. Az orsz. kath. segélyalapba képviselőül négy évre Rusznyák Ferenc hajmáskéri tanítót választotta meg. Következett a tisztikar megalakítása. Vil. elnök: Gubicza Lajos, alelnök Pozsogár Gyula, Zalavég; titkár Szanyi István;jegyzők: Polongi György, Klemencz Géza, PóDauer Emil, Grátzer János; pénztáros Gaál Sándor; számvizsgálók: Sörédi József, Köcsky József, Stangl Sándor, Süle Gábor, Takács Lajos és Kovács Sándor; hirálók: Stephanek János, Nyers Imre, Vég Győző. Tanitókháza bizottsága: Gubica Lajos, Szanyi István, Gaál Sándor. Közp. bizottsági tagok: Rusznyák Ferenc, "Werner Károly, Duálszky Adolf, László Géza (Pápakovácsi), Tormássy József, Gaál Péter, Szita Boldizsár, Markovics Boldizsár, Markovics János, Füzessy János, Teleky István, Rapayka József, Egri Károly, Hakner József, Jálibs István, Boross József. A pápa-csóthi tanítói körből három tag került be a közp. bizottságba, ami a körnek bizonyára javára s előnyére fog szolgálni. A közgyűlés az elnökség s tisztikar éljenzésével lelkes hangulatban ért véget. Jun. 30-án Kauzly Dezső kanonok látta vendégül ebéden a központi bizottságot, este pedig vacsorára az összes tanítókat, akiket azután hatásos szép beszédben fel is köszöntött. Önagyságának Gubicza Lajos mondott köszönetet, Pozsogár Gyula pedig nagy tetszést aratott csattanós verses beszédében Gubicza Lajos elnököt köszöntötte fel. Jul. 1-én 1 órakor Kránitz Kálmán főtanfelügyelő ur a tanítókat tisztelgésre vezette a megyés püspök ur ő excellenciája elé s bemutatta szép beszéd kíséretében a tanítók hódolatát, amelyet a főpásztor kegyesen fogadott. A püspöki ebéden részt vett az összes tanítóság s a ker. tanfelügyelők. A tanitóság nevében Gubicza Lajos világi elnök fejezte ki a bensőleg érzett jókivánatokat az egyházmegyei tanítók nemes szivü pásztora iránt. A beszéd a következő volt: Nm. báró püspök ur! M. t. vendégek! Egyházmegyénk tanitói egyesületük 20 éves fennállásának alkalmából jubiláris közgyűlést tartottak a mai napon. Ünnepivé tette ezt az a gondolat, hogy a húszéves korszaknak egymásután vándorló esztendői neip nyomtalauul, nem észrevétlenül suhantak át egyházmegyénk népoktatásügyének széles mezője felett, mint a költöző fecskemadarak a tájak és országok felett, hanem ugy, mint a nap előtt szálló esőfelleg, amely haladó utján az áldás csepjeit hinti, előtte pedig a szép szivárvány biztató szineit ragyogtatja. A kath. népiskola hivatását, irányát, szellemét és végső célját az Életfájának szimbóluma: a kereszt jelzi. Épen azért a kath. népiskola hivatásában a ker. szellemű népműveltségnek a megteremtője, irányában a népek boldogulásának az útjelzője, szellemében a földi élet szépségének és nyugalmának megalkotója, céljában pedig az üdvösségnek égbe vezető aranyhidja, amelynek épitésében a gyenge emberi erőnek az isteni kegyelem segédkezik. A kath. iskolának ez a hivatása, a kath. népoktatásügy szerény munkásainak buzgalmával, odaadásával, erős kötelességtudásával párosulva valóban az áldásnak esőfelhője, amely a népek kultúrájának mezője felett termékenyítve szálldogál. Nagyméltóságodnak az a bölcs rendelkezése pedig, amely egyházmegyéjénk kath. tanitóit 20 évnek előtte egygyé forrasztotta s az a meleg rokonérzés és atyai jóindulat, amelylyel őket és munkájukat elárasztja, — az a fénysugár, mely az egyházmegyei tanügy fejlődésének, erősbödésének, virágzásának jövő korszakába a reménység szivárványát ragyogtatja. Az a viszony, amely az ilyen munkásságból s az ilyen megbecsülő, méltányló jóindulatból kapcsolódik s erősödik, csak ujabb lelkesedésnek, nemesebb elhatározásoknak lehet a forrása, amelyből azután nem röpke suhanásu hangulatok, hanem benső, igaz érzések fakadnak. Nagyméltóságodnak atyai jósága, bölcs vezetése sok száz tanítójának lelkében is ily benső, őszinte érzéseket fakasztott: a mélységes hála és ragaszkodás érzéseit. S ez a hála s ragaszkodás ma a 20 éves idő határnapján csak fokozódott ihlietséget nyervén az ősrégi püspöki város falai közt élő keresztény és nemzeti tradícióktól. Ez a hála, ez a ragaszkodás e pillanatban szivünkről az ajkunkra 3záll s az én csekélységem szózatában Ígéretté^ kéréssé, jókívánsággá alakul. ígérjük a kath. szellemű s ennek vezérlete mellett a hazafias szellemű tanitói munkásságot, Ígérjük a buzgó kötelesség teljesítést, ígérjük a fiúi engedelmességet. Esdve kérjük nagyméltóságodat, ne vonja a jövőben sem tanitógyermekeitől nemes, jó szivének a rokon érzését, hathatós, jóindulatu támogatását. Kívánjuk pedig igaz bensőséggel, hogy a minden testi és lelki jónak osztogatója Nagyméltóságodat hosszú életen át áldja és tartsa meg. Püspök ur Ő excellenciája kegyes sza vakkai válaszolt s kitüntető elismerésben részesítette ugy a tanítóságot mint annak vezérét, Kránitz Kálmán püspök és főtanfelügyelő urat. Mindazok, kik e gyűléseken résztvettek igazán szép napok emlékévei s jólvégzett munka boldogító öntudatával távozhattak Veszprémből. Adja a jó Isten, hogy az anüyi ügyérzettel s lelkesedéssel végzett munkának eredményét mielőb megvalósítva láthassuk a gyakorlati életben. Akkor igazán elmondhatják, nem hiába dolgoztunk és fáradoztunk! Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete Mészáros Károly polgármester elnöklete alatt e hó 15-én d. u. 3 órakor közgyűlést tartott. Mészáros Károly üdvözli a megjelent v. képviselőket, a közgyűlést megnyitja. A jegyj zőkönyv hitelesítésére felkéri Kiss Ernő, Fa| rágó János, Hercz Béla, Gaál János és Ráj poch Vilmos v. képviselőket. A jegyzőkönyvet Csokonai Károly v. főjegyző vezeti. A mult gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és annak változatlanul való elfogadása után Mészáros Károly elnöklő polgármester jelenti a közgyűlésnek, hogy a törvényhatóság Pápa város szervezeti szabályzatát jóváhagyta. Az elnöki jelentés tudomásul vétele után rátérnek a közgyűlési tárgysorozat első pontjára: az 1908. évi zárszámadásokra. Itt Győry Gyula a zárószámadások egyik-másik tételére felvilágosítást kér. Az elnöklő polgármester, majd a városi főszámvevő válaszain megnyugszik. A közgyűlés is tudomásul veszi. A közgyűlés az elnöklő polgármester indítványát elfogadja és elhatározza, hogy a zárószámadásokat jóváhagyás és megerősítés végett a törvényhatósághoz felterjeszti. A II. pont tárgyalásánál, t. i. hogy a város örök árban vegye meg a csatorna-utcai Horváth-féle házat az állami ovoda számára. Marton Antal javasolja, hogy a város álljon el a Horváth-féle ház megvételétől a gyermekek testi épségét fenyegető ezer okok végett és más alkalmas helyről gondoskodjék. Javaslatát a közgyűlés elveti. Ellenben Keresztes József indítványára kimondja a közgyűlés, hogy Pomherr Mihály-, Ungár Béla- és Lipót György-féle helyeket is megnézi és ha jónak látja, az illető háztulajdonosoknál lépéseket tesz a vallásügyi miniszter által kivetett nyilatkozat kiállítása végett. S ezt ujabb 30 napos közgyűlés napirendjére kitűzik. A közgyűlés III. pontja volt: ifj Eisler Mór felebbezése Pápa város tanácsának a Ruszek-utca elzárása érdemében hozott határozata ellen. A városi tanács ugyanis magáévá tette a helybeli esperes plébános ama kérelLes'slismertehb c v ÄGÖ Érmakkel kitüntetvel első pápai férfi-divatterme Ipa, Fo-tér. 53. szára Nagymimkás szabó segédek íelvéteínek. j/j Kifogástalan steabásn ojá íárfiruhák, papiruhäk ojTo uradalmi erdésztisztek, üé nek, postásoknak, vasúid tascknak, erdőőröknek, úgyszintén minden egyenruhát viselő tess« tüloinek egyenruhák legelegánsabban mérték utá r.