Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-07-18 / 29. szám

6. oldal. Pápa és Vidéke 11. szám. mét: szüntessék meg minden kocsiforgalom a Ruszék-utcában, mert ott a kocsi-közlekedés a plébánia-lak falának megrongálása nélkül lehetetlen. Tette ezt a városi tanács ama kikötés mellett, ha a kocsiközlekedés beszüntetése nem sérti az urodalom érdekeit, melynek birtokát képezi az utca. Az uradalmi ház bérlője: ifjú Eisler Mór üvegkereskedő, kinek raktárához a Ruszek-utcából nyilik a bejárat, megfelebbezte a városi tanácsnak a Ruszekutca elzárását elrendelő határozatát. A felebbezésnek a közgyűlés helyt adott. Elfogadta ugyanis állandó választmány ama javaslatát, hogy semmisittessék meg a v. tanács határozata. amiről az elzárás kérelmezője is értesi tessék» Több tárgy nem lévén, a gyűlés véget ért. a kiv pl <rsoi Mi voltunk azok, akik ismételten sürgettük a kivándorlási törvény sürgős életbelépését, mert azt tartottuk, amit a belügyminiszter a most kiadott életbeléptetési rendeletben mond. hogy a »nemzeti, gazdasági, jogi és erkölcsi szempontok elengedhetetlen kötelességünkké tették, hogy a kivándorlásra az eddiginél szigorúbb rendeletet léptessünk életbe,« Éppen azért örülünk annak, hogy a kivándorlási törvény folyó évi szeptember hó elsején életbe lép. Az életbeléptetési rendelet most érkezett le városunk elöljáróságához és hat fejezetből áll. Legfontosabb része a rendeletnek az ötödik fejezet, mely azt a fontos társadalmi szervet ismerteti, amely hivatva lesz társadalmi uton hazánk legvérzőbb sebét, a kivándorlást enyhiteni. Ez a társadalmi szerv a kivándorlási tanács, amely megalakul központilag és a vidéken is s mindenütt a helyzethez illő, a kérdés egész egyetemét átölelő programmot állapit meg, a helyi körűimén vek szerint, amely a ránk zúdult uj szociális veszedelmet talán elhárítja rólunk, azt a veszedelmet., meiyet görnyedve érez gazdag és szegény: a nemzeti vérveszteség következtében beálló cazdasági termelés drága, elviselhetetlen voltát. Azt hisszük azonban, hogy a hatóságnak a kivándorlás enyhítésére irányuló munkáját csak az esetben kisérheti teljes siker, ha a társadalom nagy érdeklődéssel fog az. uj feladathoz járulni és sikerére széles körben közremunkálkodni. Abban a jóleső hitben vagyunk, hogy éppen a társadalomnak a munka vonalába való állítása. — ha ugyan a társadalom kellő módon fel is meri azt a szinte hazamentő célt, amely munkára hivja, — segit majd megorvosolni a nemzeti veszedelmet. Egy dolog mindenesetre vigasztaló. Amerika tiltó táblákat állit föl oda azokra helyekre, ahonnan a beözöniés állandó. Parallel Európának a kivándorlást nehezítő intézkedéseivel, Amerika is hasonló és komoly intézkedéseket tesz a bevándorlás meggátlására. Ugy tetszik nekünk, Amerika ide-oda hasonlit egy olyan budapesti villanyos kocsihoz, melyre a kalauz leakasztani készül a »Megtelt« táblát. Hogy ez igy van idézzük az amerikai »Szabadság« cimü lap feltűnő helyen közölt következő sorait: »Már több izben hirül hoztak, hogy mióta Williams az ur Ellis Island szigetén, a kivándorlók iránt nincsenek elnézéssel és ha azok nem felelnek meg a törvény követelményeinek, visszaküldik őket a régi hazájukba. Sohasem figyelmeztettük honfitársainkat komolyabban, mint figyelmeztetjük most, hogy a lehető legjobban megfontolják, mielőtt útra kelnek az Egyesült Államokba. Szól pedig ezen figyelmeztetésünk nemcsak azoknak, kik önként, saját akaratukból indulnak el hazulról, hanem azoknak is, kik az Egyesült Államokban élve, vagy itt megtelepedve, hozzátartozóikat hozatják ki. Bármilyen testi fogyatkozással birjon valaki, ha például vak, sánta, béna, pupus, — szenvedjen sérvben, vagy valamely más betegségben — a bevándorlási hatóság kérlelhetetlenül visszaküldi. De kizárja és visszaküldi azon esetben is, ha nincsen anyagiakkal kellőleg ellátva. Példa erre két erős, fiatal, munkabíró honfitársunk, kikről legutóbb lapunkban említést tettünk és kiket a hatóság a szükséges továbbutazás! költség hiányában kizárt. Egyébként mi már hetek óta utalunk az ekként megváltozott viszonyokra és az ezzel kapcsolatos, mindinkább sűrűbben előforduló deportálásokra. Azok tehát, kik jóindulatu tanácsunkat nem szívlelik meg és könnyelműen útra kelve, ideérkezésük alkalmával bajoknak és kellemetlenségeknek vannak kitéve. önmaguknak tulajdonítsák az ily káros következményeket.« Ebből a kis szemelvényből és abból a a körülményből, hogy a kivándorlók szigetén, Ellis Island nevü vesztegzárbán ez időszerint háromezer olyan kivándorló várja sorsát, akiket a szigorú bevándorlási biztos nem engedett partra szállani. Megállapítható, hogy a kivándorlásra vonatkozó hirdetett szigorúságnak a fele se tréfa. Amerika palliativ intézkedésekkel korlátozza a kivándorlást mindaddig, mig a szen tus előtt levő törvényjavaslat az amerikában követelt nagyobb biztosítéki alap és 12 dolláros fej adó behozásával amúgy is lehetetlenné teszi a kivándorlást. Mondanunk sem kell, hogy a munkaadók érdekeinek ezek a rendelkezések nem tetszetősek: az amerikai szén -, petrol em-, bus- és egyéb királyok, a kik az olcsó munkabérek következtében szerezték milliárdjaikat, nem fognak szívesen beleegyezni abba, hogy a szenátus a törvényt meghozza. Ám súlyos gazdasági okok és az erős közvélemény kiküzdi ezt s bizonynyal a milliárdosok ellenére. Ne várjuk azonban összetett kezekkel, hogy mit tesz megmentésünkre Amerika, hanem érző szívvel és szeretettel maga a társadalom induljon munkára, hogy honfitársainkat itthon tartsuk nemzetünk erősítésére. Egy nagy-íorgalmu téglagyár haláleset miatt eladó. Bővebb órtesités nyerhető: Celldömölkön, özv, TORY Györgynénál. A dunántuli községi és körjegyzők fiúnevelő-intézete. Meghívó. A dunántúli községi és körjegyzők fiunevelőintézetének Győrött leendő felállítása tárgyában Győrött a vármegye székházának nagytermében 1909. évi julius hó 31-ik napján délelőtt 10 órakor tartandó alakuló gyűlésre Győr, Komárom, Mosony, Sopron, Vas, Veszprém és Zala vármegye területéről nemcsak a már rendes tagokul jelentkezett, de az összes községi és körjegyző urak ezennel meghivatnak, s a szives megjelenésre külön fel is kéretnek. Győrszentmárton, 1909. julius 8. Az intéző bizottság nevében: Pősch Mihály s. k. győrszeiitmártoni jegyző. Tárgysorozat: 1. A fianevelőintézetet fenntartó egyesület megalakítása. 2. A fiunevelőintézet alapszabályainak tárgyalása. 3. A további teendők megállapítása. Az alakuló gyűlés után délután 1 órakor a »Royal« szállodában társas ebéd. Az alakuló gyűlésen, s a társas ebéden résztvenni szándékozók felkéretnek, hogy részvételi szándékukat legkésőbb e hó 25-ig saját megyéjük egyleti elnökével közölni szíveskedjenek. Akik a gyűlés előtti napon érkeznek Győrbe, azok felkéretnek, hogy ezt jelezni szíveskedjenek, hogy elszállásolásukról gondoskodni lehessen. A gyűlést egybehívó f. hó 30-án d. u. 5—6 óra között. Győrött a megyeházánál feltalálható. A Kath. Szövetség az alábbi felhívást bocsátotta ki: Az Országos Katholikus Szövetség, mint a katholikus nagygyűlésnek rendezője, értesiti a magyar katholikus társadalmat, hogy a IX. Katholikus Nagygyűlést f. é. augusztus 29, 30, 31. napjain Szegeden rendezi. A nagygyűlés rövid programmja a következő : Aug. 29-én, vasárnap reggel fél 9 órakor Veni Sancte. 10 órakor Eucharisztikus értekezlet a kath. körben. 11 órakor a Katholikus Népszövetség gyűlése az újszeged! sátorházban. Délután 4 órakor. 1. Nyilvános (megnyitó) ülés, fél 7 órakor Eucharisztikus körmenet a belvárosi templomból. Augusztus 30-án, hétfőn reggel 8 órakor szentmise a belvárosi templomban. 9—12 és 3—5 órakor a szakosztályok működése. I. Hitbuzgalmi charitativ szakoszt. a közművelődési palotában. Tárgyai: Hitvédelera. kongregációk, családvédelem, szegényügy. II. Közművelődési szakoszt. a főgimnázium dísztermében. Tárgyai: kézművészet, irodalom, sajtó, népkönyvtárak, iskolai és szabadoktatás, ifjúsági mozgalmak. III. Szociális szakoszt. a városháza disz-