Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)
1908-10-04 / 40. szám
ko-lt IIL évfolyam . Pápa, 19 08. október 4. 40 szám. PÁPA ÉS VIDÉKE Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Elöíizetesi ár: Egész évre 10, félévre 5, negyedévre 2*50K Egyes szám ára 24 fillér. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. A mi dalárdánk. Most, hogy a Pápai Kath Kör által az utóbbi időben oly páratlan erkölcsi sikerrel rendezett téli felolvasóestének idényének küszöbén állunk, újra elérkezettnek látom az időt arra, hogy a kör dalárdájáról néhány szóval megemlékezzem annál is inkább, mert a köri dalárda az estélyek eddig is változatos műsorának még kedvezőbb változatosságot van hivatva kölcsönözni. Tervbe van ugyanis véve, hogy a kéthetenkint tartandó felolvasó-estélyek mindegyikén a dalárda egy-két kardalt adjon elő. Ama kérdés előtt állunk tehát, hogy a dalárda tudja-e tervét megvalósítani, illetve fellépéseivel kielégi ti-e az estélyeket valóban dicsérendő kitartással látogató tagokat és kedves vendégeinket. Szerintem: igen. Hisz számszerint tugyan nem nagy, de lelkesedésben szinte páratlan tábor immár a mi dallárdánk. Gerincét képezi ama derék férfiakból álló kis sereg, amely a nyári TÁRCA. JMegjött az ősz . . . Megjött az ősz, elmúlt a nyár, Nem melegit a napsugár ; Nem Virul rózsa s VadVirág ; behullt a lomb, száraz az ág . . . Nem zeng a fülemüle már, Kietlen s puszta a határ; Mindenhol rom és enyészet: Meghalt a csodás térmészet. SZENTQYÖRQYl VILMA. Viszontlátás. Irta: Róder Ákos. Ismerek és egy régi német verset. Bizony nem tudom, ki irta, nem is tudom szórói-szóra idézni. Körülbelül igy hangzik magyarul: ha szemek, ha ajkak búcsúznak, Kiadótulajdonos: A PÁPAI KATH. KÖR Felelős szerkesztő: ZSILAVY SÁNDOR. kertmegnyitás ünnepélyén oly gazdag és változatos műsort énekelt végig, melynek előadásához más, sokkal régibb és gyakorlottabb dalárdának legalább is mégegyszer annyi időre lett volna szüksége, hogy azt a mienkhez hasonló precizitással előadhassa. Ezt a gerincet, a régi tűzkeresztségen átment sereget azóta sikerült megerősíteni néhány uj taggal, olyan énekesekkel, akik ugy zenei tudás, mint lelkesedés és pontosság dolgában annyira kiválnak, hogy az ujoncév, a noviciatus mellőzésével, rögtön oszlopos tagjai lettek a dalárdának. Igaz ugyan, hogy érzékeny veszteség érte a nyári szünet folytán az ifjú dalkört. Hogy másokat ne említsünk, itt van Szekeres Bónis tanár, aki másod-karnagya volt és Takáts Gedeon tanár, aki az első alhang szólamvezetője volt. Ők kénytelenek vollak távozni. De szerencsére helyükben két uj, éppen olyan lelkes tagot üdvözölhetünk. Ezek: Gyémánt Miklós, képezdei zenetanár és Zsilavy Sándor tanitó. De hát nemcsak a neválnak, még van remény a viszontlátásra; de ha két szívnek kell válnia, ha két sziv szakit egymással, kétes a viszontlátás és ha í megtörténik is: nem ismerik többé egymást. Bizony nem! Peresztéi Vilma is be tudná ezt bizonyítani. Őt ugy ismerte mindenki, mint komoly leányt, aki filozofálni is szokott és mindig csak az eszére hallgat. Egyszer lett csak hűtlen hozzá, akkor is megbánta. Ugy történt a dolog, hogy megismerkedett Bánkay Gyulával. Komoly, higgadt gonkozásu, jellemes embernek látszott a fiatal ügyvéd. Csak látszott. De liiit mit. tudha|tta Peresztei Vilina, hogy mi rejlik a belsejében? Ő csak a higgadt szavakat hallotta, csak a mindig nyugodt fekete szemeket látta és azt hitte,olvasni is tud ezekben a szemekben. Azt hitte, nem csalódik, ha őszinte, meleg szerelmet olvas belőlük. ' Rakoncátlan, engedetlen szive erősen Szerkesztőség Pápán, Anna-tér 1. iiáaszám. A kiadóhivatal vez •• ° : SÜLE GÁBOR, „iasz-utca 15. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Vajdits Karoly könyvkereskedése vezett két eltávozott és az emiitett két uj tag idézett elő változást a dalárda személyi viszonyaiban, mert bizony sokan, aránylag igen sokan csak amúgy, minden kényszerűség nélkül hagytak faképnél bennünket. Ámde ezeket is pótolták az újonnan belépő tagok, mert pl. dr, Bagyary, Kauzli, Orbán, Ájer, Mészáros, Wohlmuth stb. mindmeganynyi uj erő, kik bizonyára sokat fognak lendíteni a dalárda fejlesztése és népszerűvé tétele irányában követett törekvéseinken. \ Itt tehát baj nincsen. Nem kell most már egyébb, mint az, hogy az a sok-sok intelligens férfitagja a kath. körnek, kinek ideje, hangja, zenei előképzettsége és talán kedve is volna, — félretegye a közönyt, kivetkőzve a fagyos részvétlenségből és méltányolva a dalolás magszLos, nemes voltát, pártolva a jó ügyet, melyet dalárdánk szolgálni óhajt, — belépjen közénk. Ebben természetes fejlődését, gyarapodását látnók a dalárdának és hogy ez sikerüljön, hogy a fegyverküzdütt a filozofáló ésszel. Mert ez előbb tényeket akart látni és ezek szerint Ítélni. Végre is a sziv maradt a győztes. Az ész elkeseredetten félreált: csak hadd keseregjen az a rossz leány a szive szerint: inajd megbánja? Már jegyet is váltottak és a következő farsangra tűzték ki az esküvőt.. Szóval mént minden, mint a parancsolat. Ámde egy szép őszi napon, honnan, honnan sem, furcsa dolgok jutottak. Vilma füléhez, Hogy az ő vőlegénye nem egész kifogástalan jellem, sőt meglehetős alacsony fokon áll e tekintetben; hogy életelve: legyünk olyanok, mint a pillangó, amely tudvalevőleg sohasem marad meg hűen egy virágon. Es még sok más'efféle. A vak sziv persze hogy üres, rosszakaró mendemondának tartotta az egészet. És mikor Vilma a legközelebbi alkalommal belenézett jegyesének sötét szemébe, egészen megnyugodott. Lehetetlen, hogy ez a melegen csillogó, nyugodt tekintet álnok lelket rejlsen maga mögött.
