Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-07-19 / 29. szám

IIL évfolyam. Pápa, 1908. julius 19. 29. szám. PÁPA ÉS VIDÉK Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10, félévre 5, negyedévre 2'50K Egyes ez ám ára 24 fillér. HEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadótulajdonos: A PÁPAI KATH. KÖR Felelős szerkesztő: GRÁTZER JÁNOS. Szerkesztőség: rápán, Fő-tér 13-ik házszám. A kiadóhivatal vez : SÜLE GÁBOR, Viasz-utca 15. Előfizetéseket és hirdetéseket f lvesz HajnÓCZky Árpád és Vajdits Károly könyvkereskedése Bagoly mondja berébnek. ... A Dunántuli Protestáns Lap mult heti száma vezető helyen I eservesen panaszkodik a klekalizmus előre törése miatt. Szabadjon ezzel szemben leszögeznünk ezt a kis közleményt: A Vásárhely és Vidéke hirt adván a Vásárhelyt tartott réformátus tanácsülés lefolyásáról, ezeket irja a többi köztt: Soós Jolán tanítónő ellen, aki római katholikus vallású férfiúval kötött házasságot, fegyelmi vizsgálatot indít az egyház és a 1 julius és augusztus hónapokra járó fizetését részére nem utalványozta ki. íme a protestáns türelem példája, melyről annyit szeretnek regélni a katholikus ellenes lapok: Kommentárt nem is füzünk az esethez. Minek ? Eleget beszél ez maga. Az ingyenes népnevelésről. Az ingyenes népnevelésről sokféle vélemény jutott kifejezésre mind a képviselő-, mind a főrendiházban. Emitt legklasszikusabban Proházzka Ottokár, 1 székesfehérvári püspök ur fejtette ki nézetét, amelyet ime egész terjedelmében közlünk az illusztris püspök ur iránti tiszteletünk jeléül: Az ingyenes népnevelésnek, vagyis iskolázásnak gondolata mindenesetre szép szociális eszme. Ezt a szociális eszmét hirdetik szociológusok, filozófusok és a modern állam nem térhet ki előle. De többet mondok, ezen gondolat visszanyúlik már a középkorba is, mert hiszen a legnagyobb pápák, mint pl. III. Sándor, III. Ince és IV. Ince pápa elrendelik, hogy minden egyes egyház mellett legyen ingyenes iskola és a katholikus tanügynek szentjei: Pierre Fourier, Jean Lassale és Kalasanti szent József mindannyian ezen eszmének kivei. De ha a régi középkori állam éppen kulturhelyzeténél, gazdasagi állapotánál fogva nem érvényesítette ezen gondolatot, megteszi ezt a modern kulturállam és véleményem szerint jól teszi. Az ethikai, ideális előnyön kivül okvetlenül szociális és gazdasági haszna is van ennek a törvényjavaslatnak. Nem az a kiáltó jótétemény lesz ez, amely a statisztikában nagy port verne fel, de meg vagyok győződve róla, hogy szociális jótétemény azokra a néprétegekre nézve, ahol a tanév kezdete egy uj gondot jelent. A magyar iskolaügynek valami nagy lendületej; nem fog adni ezen törvényjavaslat, ha törvényerőre emelkedik is, mert papíron meg lehet csinálni a törvényeket, de kultúrintézményekké azok csak akkor válnak, ha a nép ezeket a törvényeket átélheti és csak akkor élheti át, ha kulturája és gazdasági színvonala ezt megengedi. Van pl. már törvényünk az általános iskolakényszerről, amely, mondhatnám, a minimális ismeret követelésének törvénye, de ugy-ebár, ennek dacára 600.000 gyermek nem jár iskolába? Aki a magyar viszonyokot ismeri, az meg lehet győződve arról, hogy ez a törvény sem fog lendíteni ezen a bajon, mert e bajnak oka egészen más. Oka a népnek gazdasági, kulturális helyzete, a tanyarendszer, a puszták kategóriája, hegyközségeknek fenállása stb. Magán Székesfehérváron — pedig az város — 200 gyermek nem jár iskolába. A környéken 4—5 — 6 km.-nyire vannak iskolák. Apróságoktól ezt az utat télvíz idején, hidegben.melegben elvárni nem lehet. Katholikus oldalról és autonómiánknak szempontjából azt a kifogást emelték ezen törvényjavaslat ellen, hogy ez benyúlást jelent autonómiánknak és egyáltalában a tanításnak dolgába és csorbát üt autonómiánk jogkörén. Én a hitvallásos nevelésnek és iskolának elvét vallom, én az iskolát nemcsak tanintézetnek nézem, hanem nevelési intézetnek, én az iskolában a szülők jogát és a szülők hivatását, annak a jognak és hivatásnak folytatását látom, mert tudom azt, hogy a gyermeknekszivébe kell nekünk benyuinunk, ha embert akarunk belőle nevelni, de tudom viszont azt is, hogy embert nevelni valláserkölcsi alap nélkül, mondjuk világnézet, erkölcs, jellemképzés nélkül, nem lehet. Ezt pedig nem bizhatjuk változó filozófiákra, sem dualista, sem monista, sem pozitivista, sem autonomista privatmorálokra, ezt nem bizhatjuk váltakozó radikális vagy konzervatív kormányokra, ezt nem bizhatjuk a parlamenteknek kiszámithatlan érzelemáramlataira, ide egy más tényezőt kell állítani, egy felséges őrangyalt, a lelkiismereti szabadságot kell ideállilani és az egész kulturvilágot fel kell emelni arra a belátásra, hogy az ember jogait semmiféle állami joggal kisajátítani nem szabad, hogy,az ember joga teljes legyen a modern államban is. Általában a tanszabadság tekintetéből azt látom, hogy az autonómiai, a hitvallásos iskola, ezen törvény által is egyre szorosabb összeköttetésbe jut az államhatalommal ér ez az államhatalom már pszichológiájánál fogva is — pszichológiája lévén a terjeszkedés — okvetlenül visszaszorítja a tanszabadságot és az autonómiáknak jogát. Lassanlassan elsorvad az autonómiának idege, elsorvad éppen a tartalomszegénységtől, melyet a modern állam népnevelési és népoktatási törvényeinek kifejtése fokoz. Sajnálom továbbá, hogy nem különböztet ez a törvényjavaslat kétféle népiskola közt. Mert van egy népiskola, a szó szoros értelmében vett népiskola, mely szükséges a népnevelésre, szükséges a község gyermekeinek oktatására. De lehet népiskola, melyet felállítanak, amelyet alkalmasabban, gazdagabban, kényelmesebben berendeznek és amelyben azután tandijat is szednek éppen a különálló oktatás szempontjából. Az ilyen szabad népelemi iskola felállítása nem sértené az államnak semmiféle jogát és