Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-07-19 / 29. szám

2 PAPA és VIDÉKE 1908. Julius 19. amellett szolgálná a tanszabadsának ügyét és érdekét. Nem értem továbbá azt a szigort, mellyel az iskolafentartőt büntetik az iskolai hatóságnak bűneiért; tudniilik, ha annak dacára, hogy megintik, tandijat szed, az iskolafentartó veszti el a jogot, hogy az iskolát fentartsa. Én ezt főleg azért kifogásolom, mert ebben a szigorban azok az elemek, melyek a politikai egységben még nem igen találják meg a helyüket, okvetlenül valamiféle álarcát látják a politikának és a terjeszkedés vágyának; nem látják abban a népnevelés érdekét és szent ügyét, hanem látnak vagy legalább is sejtenek másféle célokat, melyeketezen szigor által elérni akarnak. Nem helyeselhetem, hogy az iskoának a közigazgatáci hatósággal legyen dolga a bizonyítványok kiállításánál. Ezt más kulturállamban netn igen találjuk és ahol az iskolaügy magasan áll és a felügyelet helyes, ott erre tényleg semmiféle szükség nincs. Ha ezeket a kifogásokat meg is tettem, azért mégis kívánatosnak látom, hogy a haladásnak és a kultúrállam ezen eszméinek életbeléptetését szolgáljuk. Nem vagyunk mi romantikusok annyira, hogy ne lássuk, mi mozgatja a világot, hogy be ne lássuk, hogy az egyháznak is, az autonómiáknak is csak azáltal lehet tényleg kulturtényezői hivatásuknak megfelelniük, ha ma a nagy kulturgondolatokat kiváltani saját terhükön, saját mezejükön képesek. Azért tehát én közreműködöm a modern államban is a népnevelés, az iskolázás ezen ügyének előmozdításában és biztosításában. Nem akarok látni ellentétet, még kevésbé ellenséget a magyar állami és az autonómiai, hitvallásos iskola közt, sőt ellenkezőleg az a vágyam és szívesen közreműködöm abban, hogy legyen lehetőleg nemzeti, hitvallásos, szociális, egységes iskolánk, ha nem lehet intézményesen, legyen az egységes legalább a szellem szerint. Legyen az a hitvallásos iskola szociális, nemzeti, a kor színvonalán álló, legyen viszont az az állami iskola vallásos: ne tekintse ez a két iskolaügy egymást ellenségnek, hanem legfeljebb versenytársnak és versenytársnak szintén csak egyben: a hitvallásos, erkölcsös, buzgó, lelkes, hazafias, életrevaló nemzedéknek előteremtésében és nevelésében. Ezen szempontok bemutatásával megvilágítottam, méltóságos főrendek, az én állásfoglalásomat; ezek után kijelentem, hogy a törvényjavaslatot elfogadom. Közgyűlés. Szerdán, f. hó 15-én volt városi közgyűlés, amelyen összesen 32 képviselő volt jelen. 3 órakor nyitotta meg a gyűlést Mészáros Károly polgármester. Leghosszabb volt a jegyzőkönyv felolvasása; a többi pontokat egymásután letárgyalták, vagy levették a napirendről. A tárgysorozatot megelőzte Antal.Géza interpellálása a hus drágasága miatt. Dacára annak, hogy a marha ára nagyon hanyatlott, a mészárosok még sem veszik lejebb a hus árát. Kérdi a polgármestert, hajlandó-e ez ügyben a mészárosokkal tárgyalni. Ha a mészárosok nem engednének, akkor érvényesítse egy régebbi közgyűlésnek határozatát, amely ily esetben vagy próbavágatást, vagy hatósági mészárszék felállítását rendelte el. A polgármester válaszában tudomásul adja az interpellálónak és a közgyűlésnek, hogy a hét folyamán megnézte a husárjegyzéket több mészárosnál és mindenütt azt tapasztalta, hogy a hus árát néhány fillérrel leszállították. Ha azonban a jövőbeü újra felemelnék vagy nem tartanák be a helyes arányt a marhaárak csökkenésével, akkor a hatósági mészárszék felállítását fogja javasolni. Bezenbacli Károly az építési tervezet elkészítését sürgette meg. A polgármester azt válaszolta, hogy az ügy az építészeti bizottságnál késik. Ha a bizottság a munkával elkészül, azonnal a közgyűlés elé terjeszti. Tárgysororuzat. 1. Szladik János alapítványt tett egy árvaházra, hogy abban a pápai ker. árva leányok neveltessenek. Az alapitó-levelet egyszer már elfogadta a közgyűlés, de a minisztériumban kifogásolták s azért újból, most került bemutatás végett a közgyűlés elé. Az elfogadás előtt Hoffner Sándor dr. kérdést intézett az Oszivald-féle alapról, amely szintén ilyen célra hagyatott. Az ügyész kijelenti, hogy ezen alapról most még szó sem lehet, mert az egy kisebb értékű ingatlan miatt per alatt van. Az alapító levelet elfogadták. 2. A városi tanács azt javasolta a közgyűlésnek, hogy a városi pénztári teendők egyszerűsítése végett egy jegyzői állást és egy írnoki állás helyett pedig egy tiszti állást szervezzen. Ennek megfelelően azután a szervezeti szabályrendeletet is módosítsa. Az állandó választmány azt tanácsolta, hogy ebben az ügyben akkor határozzon majd a közgyűlés, amikor a pénzügyi bizottság más városok mintájára elfogadható tervet mutat be. Elfogadták. 3. A Schlézinger-testvérek zálogházukat átengednék a városnak, ha érte megfelelő összeget adna. A pénzügyi bizottság szerint az üzlet csak havi,3—400 korona hasznot hozna, ami nem áll arányban a befekteteudő tőkével. Az állandó választmány csak erkölcsi szempontból ajánlja az átvételt. A közgyűlés kimondotta, hogy a zálogházat át nem veszi. 4. A tárgysorozatba fel volt véve az, hógy a közgyűlés hozott szabályrendeletet a gabonapiac- és az állatvásár rendbentartásáról. Szokoli Ignác előterjesztésére az ügyet most nem tárgyalták, mert a minisztérium a közel jövőben rendeletet fog kiadni e tárgyban. 5. A városi tanács azt javasolja, hogy a városmalomhoz tartozó istállót építsék fel mert annyira rossz állapotban ván, hogy közveszélyes. A közgyűlés kimondotta, hogy az istállót újra felépítteti 1391 K 53 f költséggel. Névszerinti szavazás volt birtokon kivüli felebbezés kimondásával. 6. Gyenese Pál a vágóhíd felügyelője nyugdíjaztatását kérte. A közgyűlés a kérelmet nem teljesítette. Az illetőségi ügyek elintézésével a gyűlésnek 4. órakor volt vége. A városi hatóság figyelmébe. Városunkban legutóbb részint forgalmi, részint szépség szempontjából utcákat nyitottak és tereket rendeztek. Megnyitották a Kossuth-utcát, rendezték a Szinliáz-terét, egyenletessé tették a Szt. Anna-templom környékét, legutóbb pedig az uszodához vezető utat töltötték fel. Helyesen van. Vau azonban városunkban egy tér és egy ut. melynek rosszaságával ós csúfságával senki sem törődik. Ez pedig a nagy templom mögötti tér és a Fenyvesi-villa felé vezető ut. Csak a nagy szárazságnak köszönhető. hogy a gaz métermagasságra nem nőtt De libalegelőnek most is alkalmas. Az ut oly gidres-gödrös, hogy a falusi embe , ha felért a dombra, hálálkodik, hogyra kocsija össze nem törött. A lefelé robogó tejes kocsiból a kannák mint a gummi-lapdák röpülnek kifelé. Lent aztán megáll a kocsi, a kocsis pedig visszajön és összeszedegeti edéj nyeit. Az elemi iskolánál a napokban ! egy terebélyes nagymamát unokái kózi kézbe téve vonszoltak fel az aszfaltra. I Szóval a város forgalmas helyén levő tér csúf, az ut pedig nyaktörő. A hatóságnak pedig melegen figyelmébe ajánljuk azt, hogy a teret rendeztesse, az utat pedig javittassa meg. Legelismerteb

b A (ír O DEZSŐ *™kkelláttototToI első pápai férfi-divatterme ÜiPA, Fő-iér. S3, szám Nagymunkás szabó segédek felvétetnek. Kifogástalan szabás« férfiruhák, papiruhák uradalmi erdésztisztek, nek, postásoknak, vasutasoknak, erdőőröknek,, úgyszintén minden egyenruhát viselő testületnek egyenruhák legelegánsabban merlek utá n