Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-07-05 / 27. szám

1908. julius 12. PAPA és VIDÉKE 3. san adta elő, e mellett bizonyit az, hogy egy képviselő sem tett semmi kifogást a ja­vaslat ellen. Sajnos azonban, nem végleges fizetés rendezésről volt szó, hanem csak drá­gasági pótlékról. A közgyűlés ugyanis, a mig a kilátásba helyezett államsegélyt a város meg nem kapja, az 1600 koronáig terjedő tisztviselők fizetését 12 százalékkal, az ezen felüliekét pedig 8 százalékkal emelte drága­sági pótlék cimmei. Különféle ügyek. A kereskedelemügyi miniszter leiratát az ipari szakoktatás fejlesztéséről-, a város házipénztárának 1907. évi számadásait-, a városi gyám- és árvaszék 1907. évi száma­dásait a képviselőtestület tudomásul vette és határozatilag kimondotta, hogy jóváhagyás végett a fesőbb hatóságnak bemutatja. A vízvezetéki medencét és forrást az állandó választmány a vízvezetéki pénztár terhére fallal körülvétetni és alkalmas szel­lőztető kürtökkel elláttatni javasolta. A köz­gyűlés ehhez is hozzájárult. A sopronmegyei siketnémák felügyelő­bizottságának kérelmére a siketnémák segé­lyezésére a közgyűlés 25 koronát szavazott meg. — Az igazoló választmányba Saáry Lajos, Kluge Endre dr, Koritschoner Lipót dr és Hajnócky Béla képviselőket választot­ták meg. — A tűzoltó egyesületnek a kép­viselő testület egyhangúlag megszavazta az 1908. évi 1518 K 13 f pénztár szükségletét, 1909. évre pedig 1400 K segélyt ad. A Szent László-, Kuruc utca- és a Kis tér egy részét a kiküldött bizottság szerint okvetlenül alagcsövezni kell. A közgyűlés a tanács javaslata értelmében kimondotta, hogy az emiitett helyeken fő alagcsöveket rakat le 50 m. hosszúságban, 3000 korona költséggel, a lakók hozzájárulása nélkül. Bartalos István utal a szombathelyi esetre és ebből kifolyólag kéri, hogy a csa­torna elkészítését a közgyűlés minél hama­rabb tárgyalja, mert attól fél, hogy ennek késleltetése a városra nagy veszedelmet fog hozni. Ezt a fontos ügyet a közel jövőben tárgyalni fogja a közgyűlés. Az államvasutak igazgatóságának a vasúti állomásra vezetendő villamvilágitásról szóló szerződést akkor fogják megkötni, a­mikor szakértő megállapítja azt, hogy a mos­tani villamtelep képes-e akkora áramot fej­leszteni, hogy fennakadás ne legyen. Ezért ezt az ügyet most levették a napirendről. A város térképét a helybeli kataszteri mérnökök lógják megkészíteni. De mielőtt ezzel a hivatalt megbiznák, tervet kérnek tőlük arról, hogy mennyibe kerül majd a térkép. A legtöbb állami adót fizetők 1909. évi névjegyzékének megvizsgálására Hoffner Sándor dr, Saáry Lajos dr, Kluge Endre, Hajnócky Béla képviselőket és Gsoknyai Ká­roly főjegyzőt küldte ki a közgyűlés. Az illetőségi ügyek letárgyalása után a közgyűlés 5 órakor véget ért. Bélák Lajos főszolgabíró 25 éves jubileuma. Öt lustrumot tölteni a kükpályán, szép idő, — de még nem érdem. De ugyanannyi időn át ugy működni, hogy a felsőbbseg meg­elégedése mindig nagyobbodjék, a társak sze­retete mélyebbüljön, az alantasok tisztelete fokozódjék a sok ügyes-bajos bizalma soha se csökkenjen, — ez érdem és tiszteletet vár és nyer. Bélák Lajos pápai járás főszolga­birája ezt el is érte, de meg is érdemelte. A járási jegyzői egyesület tiszteletére f. hó 1-én emlékünnepet rendezett azon alkalommal, hogy főbírája akkor töltötte be a vármegye szol­gálatában a 25-dik évet. Már a reggeli órákban gyülekeztek a Griff vendéglő előtt a tisztelgők, 11 óra előtt az egész társaság a főszolgabírói hivatalba vonult. A tisztelgők között ott láttuk a jegy­zői karon kivül a kerületi papság és tanító­ság kiküldötteit, a helybeli és a vidéki orv. kar számos tagját, a községek elöljáróit, és a környékbeli földbirtokosokat. Barthalos Sándor a jegyzői egyesület nevében üdvözölte a jubilánst. Beszéde kísé­retében egy remekszinü tintatartót nyújtott át az egyesület tisztelete jeléül. Azután Kör­mendy Béla t. b. főbiró üdvözölte a járási főszolgabírói hivatali tiszti kar s a többi ke­zelő, segéd és szolgaszemélyzet nevében, AZ ünnepelt szép beszédben köszönte meg a személye iránt kifejezett ragaszkodást, azt Ígérve, hogy mint eddig, ugy ezután a régi utján haladva, teljes erejét a járás érdeké­nek szenteli. A tisztelgők sokasága az ünne­peltet éljenezve távozott, amikor a m. k. posta és távírda hivatal küldöttsége tisztelgett, majd pedig egyesek keresték fel az ünnepeltet. Dél­után 1 órakor a Griff nagytermében, diszebédre jött össze 90 főből állott társaság, Az ebéd során Csóthi Géza országgyűlési képviselő; a jegyzői egyesület disztagja, az egyesület nevé­ben mondott magas szárnyalású remek fel­köszöntőt, mire Boldizs Lajos válaszolva a vármegyét, a vármegye közönségét s a meg­Thirlby pedig Indiába utazott üzleti ügyekben, anélkül, hogy egymásnak egy utolsó »Good bye«, Istenhozzádot mondtak volna. Igy mult sl tiz év, anélkül, hogy a házastársak tudtak volna egymásról ama pillanatig, midőn a gőz­hajó salónjában találkoztak. Mindkettőnek lelke izgatott volt, hullámzott, mint a háborgó tenger, mely hajójukat csapdosta. A férj szive elszorult és visszaemlékezve a múltra lelki­ismerete vádolni kezdte, hogy nejét nem be­csülte meg, de azért mosolyt erőltetett ajka­ira, s még tréfálózni is próbált. — Szavamra mondom, Mary! ön csi­nosabb most, mint valaha. A nő gyöngéden elpirult, miközben férje egy csésze teát ivott. — Tiz év óta nem ittam ily kitűnő teát, mint most — folytatta ismét, erősen hang­súlyozva, — a tiz évet. — — De hogyan — került ön Irlandba, ha szabad kérdeznem ; — Néhány holnap múlva ismét haza fogok térni, — felelt egykedvűen a lady. — Ah, kedves Marym! ha mi nem lettünk volna oly különcködők, — mondá szomorúan a férj. — Sir! ön meg feledkezik árról, hogy mi idegenek vagyunk, — válaszolt a hölgy szigorú hangon. — De én százszor is ismétlem: óh ! kedves Marym! feleljen kérdésemre miért éltünk mi oly rosszul egymással ? — Ezt én is joggal kérdezhetem öntől; miért bánt velem oly hidegen? Önnek nem ett volna szabad elhanyagolni a feleségét, aki az együttlét alatt is és az elválás után is hű volt önhöz. Akkor .boldogtalan voltam; és most az ön társaságában ismét rosszul érzem magamat. Azonban Dublinba érkezve meglát­hatja életem boldogítóját, az én kedves Fe­rencemet. — Ferenc? ... ki az a Ferenc? kér­dezte sápadtan a férj. Lady Thirlby éles szemekkel vizsgálta szavainak hatását. — Ferenc, az ön fia. Sir Thirlby majdnem ájultan esett székére: — Az én fiam! — Igen, az ön fia, aki félév múlva született az ön Indiába való elutazása után. Engem nem vádolhat azzal, hogy nem érte­sítettem fiunkról, mert a büntetést megérde­melte. A gyermeknek atyja nevét adtam; mos­tanában lesz tiz éves; élcselméjüségével eléri atyja szellemét? kitűnő neveltetése pedig re­ményt nyújt arra, hogy jelleme felülmúlja atyja jellemét. íme, egy levélkéje, melyet a napokban kaptam tőle; olvassa . . . Sir Thirlby könnyes szemmel olvasta fiacskája levelét és bánatos hangon kiáltá: — Oh, kedves Mary, bocsánat! a mi szeretett, gyermekünkre kérem, Mary, bocsás­son meg ! beszélt-e valaha rólam fiunknak ? — Igen, gyakran beszéltem, felelt a nő gyengéden. — Oh kedves Mary, önnek nagyon jó szive volt mindenkor, nem tudna-e nekem megbocsátani ? — De igen — mondá szelíden a hölgy. E pillaniatban rtózatos hullám rázkódtatta Nagy raktár jelesebb irodalmi müvekben — diszművekben, ifjúsági iratcskbGii és zenemüvekben. — Egyszerű és diszkötésü imakönyvekben. Ous választék levélpapirokban, hazai és külföldi díszdobozokban, irodai papírok és üzleti könyvek eredeti gyári árakon. Minta-gyüjtemények kívánatra bórmentve küldetnek. Eredeti, vagy leszállított áron bárhol hirdetett könyv, vagy zenemű minden árfölemelés nélkül megrendelhető. — Előfizetéseket elfogad hazai és külföldi napilapokra, divatlapokra, ilusztrált folyóiratokra. Vidéki megrendeléseket pontosan és leggyorsabban intézi: Hajnóczky Árpád könyv-, zenemű- és papírkereskedése = Pápa, Fő-u. 11. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom