Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-04-19 / 16. szám

IIL évfolyam. Pápa, 1908. április 19. 16. szám. PÁPA ÉS Szépirodalmi, kozg-azdasagi és társadalmi hetilap. A pápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10, félévre 5, negyedévre 2-50K Egyes szám ára 24 fillér. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadótulajdonos: A PÁPAI KATH. KÖR Felelős szerkesztő: GRÁTZER JÁNOS. Szerkesztőség; Pápán, Fö-tér 13-ik házszám. A kiadóhivatal vezetője : SÜLE GÁBOR, Viasz-utca 15. Előfizetéseket és hirdetéseket fölvesz Hajnóczky Árpád és Wajdits Károly könyvkereskedése. Húsvét. i Irta : FRANCSICS NORBERT. A diadal ünnepe. A golgotai keresztelőnek megdicsőitése. A gyötrelmek embere, — a kínhalállal eltaposott, — a harmadik napon mint erős Isten szállt ki sziklasírjából. A Kálvária eseménye az Üdvözítő szenvedéseinek tragikai be tetőzése, — a sirból kikelés földi pályafutásában az apoteózis. Legyőzte a halált! Feltámadt ! Beigazolta istenségét ! Nem vak hit ez, hanem történelmi valóság ! Ezt lecáfolni semmiféle okoskodással nem lehet. Megvannak tanúi; nem kettő csupán; nem is csak a tizenkettő, — hanem százakra menő sokasággal! Ezért hiszünk Benne tétova nélkül; reménylünk nyugtalanság nélkül; szeretjük őt rendithetetlenül! Ezért imádkozunk elveinek, tanainak teljes diadaláért ! Az összemberiségért halt meg, mindenki javára támadt fel, — érezze és élvezze is ennek boldogító hatását egész fajunk ! Tanai, erkölcsi tételei általános jellegűek, — nem-, kor

:, nemzetiség- és osztálykülönbség nélkül mindenki számára szólók. Figyelembe veszik az embernek Istenadta összes tehetségeit, — szabályozzák cselekvésmódját. — megszabják Isten, önmaga és mások iránt kötelmeit, határozottan megjelelik a boldogulás útját. Ő maga az út; aki ezen megyen, nem járdái a setétben, hanem az élet világosságában, az Ő szavai szerint. E világosság pedig az igaz hit fénye ; ennek ragyogása deríti fel az értelmi homályt az érzékfellettieket illetőleg, — melyeknek eloszlatásán hasztalanul fáradoztak az ős idők legkiválóbb bölcselői. Rendszert halmoztak rendszerre s mégis a lét és rendeltetés nagyfontosságú kérdéseinek megoldásánál, csak a kezdet kezdeténél maradtak. A tökély eszményképét, Istent, megközeliteni: ez a földi rendeltetés főcélja Krisztus szerint. A célrajutás btztos módja.: a kifogástalan erkölcsös élet; — támogatóink : a fegyelmi eszközök. Erkölcstanának a hit, remény és szeretet erénye képezik gerincét; e hármas erényegység erkölcsi mivoltunknak alapkelléke. Az erkölcsi erő nagyobb súlya a szeretetben helyezkedik el. Napként hatja ez át hevével az összes erényeket; delelőpontra a golgotai tragédiában jut, midőn a haldokló Krisztus a tiszta érzelem varázskörébe még ellenségeit is felöleli. Az erkölcsi tények értékének a szeretet a fokmérője. Hiányát nem pótolhatja még a »helyzet átemelő« hit sem. Nélküle érdemileg nagyot létesíteni nem lehet. Az áldozathozatal, az önfeláldozás, a vértanuiság mind a szeretetből sarjadoznak ki. A társadalmi nagy kérdések megoldása is csak a Krisztusi szeretet találékonyságával lehetséges. Egymás üldözésével, gyűlölködéssel, osztályharccal óhajtott célt elérni nem lehet. Az erőszak tényei a visszahatás szülői. Nem is üresszivü szájhősöknek, hanem erős lelkeknek, önzetlen jellemeknek vállvetett munkájával lehet megközeliteni, eszközölni az eredményt. Okosan mérlegelő óvatosság, bölcsen belátó méltányosság, rokonérzésszülte áldozatkészség szükséges az egyik részről, — a bizalom nyugodtsága, higgadt mérséklet, kellő jogtisztelet a másik oldalról. Igen, a Krisztus meghagyta szeretet innen is, onnan is! Ez a szeretet nem irigykedik, nem cselekszik gonoszul, — nem örvend a hamisságnak, hanem az igazságnak ! E szeretet szülöttje az a béke, amellyel a feltámadt Krisztus üdvözölte övéit; hangoztassuk mi is: »Békesség nektek ! Ne féljetek !« Alleluja ! MK