Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-12-29 / 52. szám

II. évfolyam. Pápa, 1907. december 29. 52. szám. PÁPA ÉS VIDÉKE Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanitói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre . . . .- . . 10 korona Félévre 5 korona Negyedévre .... 2 korona 50 fill. Egyes szám ára 24- fillér. Kiadótulajdonos: A PÁPAI KATH. KÖR Felelős szerkesztő: GRÁTZER JÁNOS. Szerkesztőség: Pápán, Fö-tér 13-ik házszám. Hova a lap szellemi részét is illető mindennemű közlemények küldendők. Kiadóhivatal : Pápa, Viasz-utca 15. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. A városház kérdése most. A város legutóbbi közgyűlése az építési- és pénzügyi bizottság elé utasította a városház átalakításának vagy a Steinberger-háznak való kibővítésének tervét, illetőleg ajánlatát. A közgyűlés nem ugorhatik bele a bizonytalanba, tehát maga is gondolkodik, s gondolkodtatja illetékes bizottságait. Helyén való a töprengés, csak nagyon soká ne tartson, hogy feledtetővé, altatóvá ne váljék ! Mi, — már volt szó róla, — a második emelet felépítésének volnánk hivei, mert igy saját telkén terjeszkednék a város, másrészt — bár a földszint nem lenne ezáltal világosabb, — de talán néikülözhetővé tenné a mai udvari balszárnyat. S ennek lehető mellőzése levegőjárást, sőt világosságot is adna a földszintnek. Azt semmi esetre sem tudnánk helyeselni, hogy csak a földszintet javítgassák, toldják-foldják, már ha jól meg nem csinálják, mivel ez nem is lehetséges. Ujabb, bár nem ismeretlen a helyzet, mely Steinberger ajánlata nyomán állolt elő. Itt az első szembeütő ez :' a Steinberger-féle ház ára tulajdonosának nyilatkozata szerint 56 ezer korona. Véleményünk szerint ennek a háznak szükséges átalakítása belekerül 8 -10 ezer koronába. Tegyük föl, hogy csak 4—5 ezer koronába kerül, akkor is 60—61 ezer koronába kerül a városház kibővítése. Azt .hisszük, hogy a Steinbergerféle ház alapterülete sem nagyobb, sőt kisebb mint a városház arcvonalának és jobbszárnyának alapterülete, igy bár emelet és földszint jutna a város birtokába, nem sokkal nyerne • nagyobb helyiségeket a város, mintha a mai városházat emelné fel még egy emelettel.A földszinten mindenáron és minden módon kell átalakításokat végeztetni, akár emeletet rakatnak, akár telket, házat vesznek. Vájjon megér-e a vá» rosnak 60 ezer koronát az, hogy a A pópa leánya*) (Elbeszélés.) Irta : Béri F. Zsigmond. .1 Kitették a holttestet az udvarra. Ott találták az este a Hargitta tövében, a zúzmarás fenyvesek közt. A csillogó, fehér havon. Senki sem tudta, kinek a fia, hogy hívják, hova akart menni. A szegény megboldogult meg nem árulta el, várja-e valahol szerető hitves, gyügyügő gyermek, édes családi kór, ölelő karok. Ellenállás nélkül tűrte, mikor földobták a rozoga talyigára. Csendes ember lett belőle. Halott. Azon az estén hangosan zúgott a Hargitta. A szél vad erővel viharzott s időnkint valóságos hóhegyeket zúdított a kis falura. A jámbor oláh nép remegve bujt össze, kis kuckójába és imádkozott. Bizonyára az a titokzatos halott hozta ezt a rut időt . . . *) »Kath szemle« szeptemberi füzetéből. A pópa kijelentette, hogy nem temeti el. Ki tudja, miféle szőrzet. Talán meg sincs keresztelve. — Hát iszen jó ... jó — vélekedett' az öreg Maxim, aki a megfagyott embert megtalálta. — Hanem akkor mit csináljak vele ? Visszavigyem, hogy megegyék a medvék ? A pópa hallgatott. Sokáig simogatta csillogó, fehér szakállát. Végre azt mondta az öreg Maximnak : — Tudod mit? Vidd el ahhoz a kutya magyarhoz. Az uj tanítóhoz, talán az eltemeti. — De hiszen az hamishitü! Az katholikus ! — hüledezett az öreg és ugyancsak sürün hányta magára a kereszteket. — Hát honnan tudod, hogy az a szerencsétlen nem katholikus? Csak vidd el hozzá s kérd meg, hogy temesse el! Az öreg megvakarta a füle tövét. Sokáig törte a fejét, de ő sem tudott okosabbat kifundálni. Föltette hát újra a halottat a talyigára s szép csendesen elkocogott az uj tanító lakása felé. Sleinberger-féle házzal akarja megoldani mai székházát és nem előnyösebb-e, nem elegendő-e, ha a második emeletet építteti meg, holott ez csak 24 ezer koronába kerülne. Ez 36 ezer korona különbségei jelent. A felvetett két kérdés végérvényesen még.sincs megoldva. Ezek felől gyorsan, de alaposan kell tájékozódnia a. községnek: uj emelet-e, uj háztelek-e,, erről kell a bizottságoknak felelősséggel teljesen javaslatot tenniök. A bencés gimnázium ünnepélye. A szokottnál is nagyobb és előkelőbbközönség gyűlt egybe a mult vasárnay este a bencés gimnázium tornatermében. Két nagy név varázsa vonzotta a lelkeket. Szent- Imre az egyik; a daliás, tisztalelkü királyi herceg. A másik az idegenbe szakadt Nagyasszony, szent Erzsébet, aki Thüringiáhan is megmaradt magyarnak sakit ma, 700 esztendő múlva is ugy tisztelünk,, mint Magyarország legelső asszonyát, a magyar nő ideálját. A kath. Magyarország nagy ünnepében A kapunál megállt és keresztet vetett. Még sohasem volt hamishitü ember házánál! Bolondság is volt megengedni, hogy idejöhessek. De a Hargittán túlról egyre jönnek a székelyek. Azóta veri az Isten az oláh népet. Félénken kopogtatott az ablakon. Csend. Még egyszer zörgetett. Hiába. Cudar hideg volt. Az üreg fázott, szeretett volna már haza menni. Leemelte hát a halottat és letette a kapuba. —Én megtettem a keresztényi kötelességemet. Ha a tanitó el nem temeti, az ő lelkén szárad. Beggelre ugy betemette a hó a szegény elköltözöttet, hogy csak a lába látszott ki. A tanitó összehívta a székelyeket. Kevesen voltak. Mindössze ötvenketten. Mindmegannyi bujdosó csillag idegen égen — magyar földön. — Egy embert találtam az imént a kapuban. Nem ismerem. Sohasem is láttam. Talán ráismer valamelyiktek.