Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-11-17 / 46. szám

2: l'APA és VIDÉKE 1907 november 17. Kürmetleo macska nem fog egeret. sőt ha más megfogja neki, akkor is elszalasztja. Mi sem fokunk magunkon segileni, hacsak körmösen meg nem fogjuk a dolgot. Pia a tejszövetkezet bevállt, be fog válni másféle szövetkezet is, de ehhez munka és buzgalom kell. Szombathelyén, ugy látszik, van bátorság kezdeni, Pápán is lehetne okosság követni a példát. Városi közgyűlés. F. hó 11-én volt városi közgyűlés, amelyen 62 képviselő volt« jelen. 3 órakor nyitotta meg a gyűlést Mészáros Károly elnöklő polgármester, .fegyzőkönyvhitelesitök: llirscli Vilmos, dr. Zsilinszky Lajos, Hercz Béla, Billitz Ferenc. Az elnök inditványája a közgyűlés Főri Szabó Sándflr rokonaihoz részvénynyilatkozatot intéz jegyzőkönyvi kivonatban. Fischer Gyula előnyösebb vasúti összeköttetést óhajt Budapest felé és vissza, amiért is ajánlja, hogy a közgyűlés evégett forduljon a kereskedelmi miniszterhez. Az elnök igéri, hogy e tárgyat a legközelebbi közgyűlés ele fogja terjeszteni. Tárgysorozat. Alapítványi levelek. Néhai Ozsvald Dániel alapitó-levelét akkor fogja a polgármester a közgyűlés elé terjeszteni, amikor a hagyatéki tárgyalásnak vége lesz. • Telefonhálózat. Fischer Gyula indítványa, hogy a megyei telefonhálózat kibőviltessék, elfogadtatott és a megyei törvényhatóság elé fogják terjeszteni. Színház. A szinügyi bizottság azzal az ajánlattal fordul a közgyűlés elé, hogy forduljon a közoktatási miniszterhez azon kérelemmel, hogy a |z,inház megnagyobbításához szükséges 60000 korona segélyben részesítse a várost. Az elnök jelenti, hogy a kérvényt dr. Kőrös Endre szerkesztette meg, amelyet, ha a közgyűlés óhajtja, felolvastatja. Dr. Kőrös a kérvényt felolvassa, utána jegyzőkönyvi köszönetét nyert a fáradtságért. Kataszteri épület. A:: állandó választmány javasolja a közgyűlésnek, hogy az ovoda egyidőre engedtessék át a kataszter számára, az ovoda pedig a női kórházba helyeztessék el. A Jókai utcában a hivatal számára ne emeletes, hanem földszintes ház építtessék. De ha a telket magánvállalkozó venné meg megfelelő áron, akkor adassék el. Jövő novemberre pedig minden intézmény saját helyére tér. A közgyűlés egyelőre elfogadja ezen ajánlatot, de véglegesen dec. 12-én fog dönteni. Kérvények. Horváth Ferenc és neje azt kérik, hogy a város 70 kor. bérösszegért a régi faiskolában levő házat engedje számukra át. Tekintetlel arra, hogy ezen ház télen lakh.tat.lan, a folyamodói elutasítja. Molnár Lajos, volt rendőr kéri a várostól vissza 360 kor. 02 fillér összeget, amelyet a nyugdíjba befizetett. A közgyűlés hivatkozva a szabályzat 8. pontjára, amelyt mondja, hogy az önkényt eltávozott a befizetett uyugdijösszegre igényt nem tarthal, a folyamodó kéréséi nem teljesiti. Pénzelhelyezés. A tanács azzal a javaslattal járul a közgyűlés elé, hogy a gyám és alapitv-ány összegek Vs része a pápai, >/»• része pedig a Pápa és vidéki takarékpénztárban helyeztessék el. El fogadtatott. A mérnök fizetése. Az állandó választmány két tervet ad a közgyűlés elé. Az első: legyen a mérnök fizetése 3000 korona, 600 kor. lakbér a inagánmunkák eltiltásával; a másik, emeltessék fel a fizetése 2000 koronára, de a magánmunkák végzése is az utóbbi mellett van és pedig ugy, hogy a 800 kor. többlet a vízvezetéki pénztárból fedeztessék mindaddig, amig a fizetés végleg rendezve nem leend. — Kiköttetett azonban az is, hogy a mérnök bizonyos napokon, meghatározott órákban a város közönségének rendelkezésére legyen. Az indítvány elfogadása után Lippert Sándor jónak látná az órákat már most meghatározni. Löwy László dr. a magánmunkák eltiltását óhajtja, (zaj) helyette 3000 kor. fizetéses megadózását ajánlja. Ajánlja tekintetbe venni azt, hogy mérnök csak egy van. (zaj, nagy!) Besenbach Károly az építőmesterek jövedelmének megcsonkítását látja a magánmunka engedélyezésében. Egy hang: (Pro domo). Kétségbe vonja továbbá azt, hogy a mérnöknek szabad-e tervrajzokat készíteni. Szerezze meg — úgymond — először az építőmérnöki oklevelet. Antal Géza dr. az állandó vátasztmány ajánlatát óhajtja elfogadni. Győri Gyula összeférhetellennek tartja a magánmunkák megengedését. Mert a mérnök elkésziti esetleg egyesek tervrajzait, vagy másban leérnek tőle tanácsot s utóbb mint biró, önmaga mond ítéletet az epitőbizottságban, mint szakközeg, ahol bizonyára az előzetesen megadott véleményét iparkodik érvényre juttatni. Ebből sok kellemetlenség fog származni. Előre is igéri, hogyha a közgyűlés a magánmunkákat megengedi Pápa város területén, a határozatot megfogja felebbezni. Az elnök szavazás alá bocsájtván az ügyet, melynek eredménye az lett, hogy a mérnök fizetését 800 koronával felemelték, sőt még a magánmunkák teljesítését is megengedték. Földek bérbeadása. A tanács javaslatba hozta a barakkkaszárnya számára megvett földek bérbeadását részletekben. A tárgysorozatnak ezen pontja azonban sor alá nem került, mert névszerint kellett volna szavazni 23-szor. Ettől megijedve szétoszlottak és igy képviselő hiányában a gyűlés %5-kcr véget ért. EGYESÜLETI ÉLET. Arcképleleplezés. Megkapó szép ünnepe volt mult vasárnap a Kath. Legénykirályné csodálkozva. — Talán nem tartod' jogosnak kívánságomat ? — Nem — felelte keményen az öreg és felnyitotta a szemét. — Nem tartom jogosnak a kívánságodat. Nem tartottad be a sorrendet a nép, az emberi lélek pszichológiájában és nincs jogod azt követelni tőle, amit nem adhat. Ami nem természete: a hála. A királyné tágra nyitotta ki nagy, fekete gyémánt szemét. — Nincs jogom a nép hálájához? kérdezte bámulva. — Nekem? Nekem, Maurus? — Neked, királyné és senkinek, aki ugy gondolkodik, mint te. Ha valaki hódolatot kiván az emberektől, azt ne a jósága után kívánja, hanem a kegyetlensége után. Ha nem hálálkodva, hanem rettegve mondanák ki nevedet, akkor a hódolat ugy fogna körül, mint ujjadat gyűrűid. A jóság nem fáj az emberi léleknek s csak ami fáj neki, arra gondol vissza. Ha boldoggá teszel egy embert, elfelejt. Ha megkorbácsolod, gyűlölni fog, de elfeledni soha. A jóság a közöny porszeme, a szél tovasöpri, a kegyetlenség sziklagránit s az emlékezés monumentumát már éjő korában felállította magának a kegyetlen szivü. A jóság, Mauna Loa: önzés. A gonoszság: bátorság. Jót elsősorban is magunkért teszün k de rosszat: másokért. A királyné lehunyta szemét, összerázkódott és felállt. Párszor végigment a nagy, fehér termen, melyet mintha aranyhidakkal választott volna el a nap egy-egy fénysávja, azután megállt az öreg ember előtt és megfogta a vállát. — Maurus — mondta mélyen a szeme közé nézve — te megcsaltál engemet! Megcsaltad bennem: a gyereket, a serdülő leányt, az asszonyt és a királynét! — Igaz — felelte az öreg. — Megcsaltalak. mert nem arra tanítottalak, amire a királyokat tanítják; hogy önmagukban Istent lássanak, az emberek között az első személyt.. Olyan királyt neveltem belőled, Mauna Loa, aki népe között az utolsó személy legyen önmagára nézve. Megcsaltalak, mert embert neveltem beléd, a jóság önzésével teli szivet. Csak terád gondoltam, mert I.agyon szerettelek es azt akarom, hogy, ha boldogtalan leszel is, de a saját lelked maradjon meg a legjobb és legtisztább barátodnak. Nem a népet, nem az embereket szerettem, csak téged. Az embereket ismerem és nem szeretem, csak szánom őket. Láthatod ebből szegény királyném, milyen véghetetlen önzés a szeretet és a jóság. Szinte azt hiszem, amint most végignézek itt magamban az életemen, hogy nagyobb bűn, mint a gonoszság. A királyné kétségbeesetten nézett maga elé. — Jól van, Maurus, értelek! Mindent értek s ha mégegvszer születnék, ismét az lennék, aki vagyok. De beszélj nekem a háláról, a háláról valamit, mert megőrülök! Mindent odaadtam népemért: ifjúságomat, leányálmaimat, első szerelmemet s annak hitvese lettem, akit a politika, népemnek java választott ki számomra. Hát beszélj nekem, Maurus, a háláról, hisz lehetetlen, hogy ezen legszebb virága az emberi erénynek kihalt volna a szivekből? Maurus sápadtan hajtotta le fejét.