Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-11-17 / 46. szám

1907. november 17. PÁ AP és VIDÉKE egyletnek. A hála é.s szeretet adóját rótta le közbecsülésnek örvendő elnöke, 'Takács < ledeon bencés-tanár iráni, aki évek óta rendkívüli sokai dolgozott és fáradótt az egyesület érdekében. I). u. >/ 25-kor nagyobb küldöttség éléi/ Maár János társelnök üdvözölte az ünnepeltet lelkes szavakkal, mire az elnök meghatva válaszolt. A küldöttség ez alkalom­mal (a bencés székházban) átnyújtotta az e/ylet díszes virágcsokrát is. Este 8 órakor íz »Érdemkereszt« c. érdekes színdarabot idta elő nagyközönség jelenlétében az egye­sület lelkes, ambiciózus műkedvelő gárdája. Az elismerés első sorban a hölgyeket illeti, kik igyekeztek kiaknázni szerepük minden egyes pontját. Fillér Mariska kitűnően ját­szotta meg a zsörtölődő Biri néni szerepét. Schmiedt Teruska szépen alakította Ilonkát, Nagy Bóza meg az öreg tanítót. Ez a Szerep nem nőnek való. S hogy mégis tudtuk élvezni, az a kis műkedvelő kiváló alakító tehetségét bizonyítja. Ügyesen forgott a szinpadon Sikk Mariska is a maga k esi szerepében. De jók voltak a férfiak is, Fejes Jenő és Simonko­vics Bálint. A színdarab után Maár János mondott tüzes beszédet; lelkes szavakban magasztalta az elnök érdemeit, kinek nevében Jándi Bernardin bencés házfőnök mondott meleg hangon köszönetet. Gyújtó szavakkal buzdította az egyesület tagjait, hogy a lelki­ismeret és a hazafias vallásos érzés lángját ne engedjék kialudni a szivükben soha! Tóth Juliska a nála már megszokott hévvel és bensőséggel tolmácsolta az egyesület háláját és szeretetét elnöke iránt. A lepel lehullása­kor percekig éljenezte az ünnepeltet az egész közönség, amelynek soraiban jólesett látnunk az intelligencia és tekintélyesebb iparosaink egy részét. — Beggelig tartó tánc fejezte be a sikerült ünnepélyt. A ker. szoc. munkásegyesület női szakosztálya nov. 10-én kezdle meg téli | előadásainak sorozatát. A megnyíló beszédet j Béri Zsigmond bencés-tanár mondotta a női j szakosztályok hivatásáról. A szakosztály fárad­hatatlan elnöknője, Mayer Istvánné urnő rendkívüli vonzó modorban fejtegette, hogy magyarok vagyunk mindenben, csak a sze­retetben vagyunk nemzetköziek. Lelkes sza­vakban sürgette a keresztény nevelést. A zajos éljenzéssel fogadott felolvasás után Horváth Anna és Csapó Margit ügyesen szavaltak. Csapó Antal, az ismert humorista, zajos derültséget keltett kitűnően előadott monológ­jával. Ürömmel konstatáljuk, hogy az intel­ligens hölgyközönség néhány tagja is megje­lent a felo'vasó-estélyen. Igy van ez rendjén! Hadd lássa a nép, hogy vele érzünk, hogy vágyai, küzdelmei azonosak a miénkkel. A kath. kör f. hó 24-én vasárnap Szent Erzsébet-ünnepélyt rendez, melyre már előre felhivjuk a közönség figyelmét. HÍREK. Kinevezés Hornig Károly br. püspök Kis István veszprémi hittanárt és egyház­megyei számvevőt, aki csak ez év februárjá­ban került városunkból Veszprénbe, székes­egyházi káplánná nevezte ki. Helyébe hittanárul és számvevőül Pados Gábor drt. városunk szülöttét nevezte ki, aki legutóbb a karádi plébánia adminisztrátora volt. — Gratulálunk. Hirtelen halál. Tragikus véget ért Er­délyi József 42 éves huszárfőhadnagy. A zár­kózott természetű katona, kit kevesen láttak mosolyogni, kedden este megfürdött a laká­sán. Fürdés után ugy látszik, csak annyi ideje volt, hogy a tiszti köpönyeget magára terít­hette, mert szívszélhűdés érte, mely azonnal megölte. Pénteken temették. Pálmay Ilka müvészestélye. A mult héten volt Budapesten Gróf Krinskyné Pál­may lika bucsuestélye. mely alkalommal zajos ovációkban részesítették a kitűnő mű­vésznőt. A elmúlt napokban egyik előkelő berlini operett szinház hivta Pálmay likát de Pálmay most egy régi tervét valósítja meg, amennyiben orsz gos művészi körútra megy. Városunkban nov. hó 18-án tartja Pálmay Ilka művészestélyét és pedig a városi szín­házban, (jegyek Kis Tivadarnál kaphatók) amelynek műsorával már teljesen készen van a művészgárda. A »Pápai és Vidéki Kaszinó < kitűnően sikerült társas-vacsorát rendezett mult szom­baton a Griff-vendéglőben. Vacsora alatt Miko­vinyi Ödön kir. táblabíró nagy tetszéssel fo­gadott felköszöntőt mondott a jelenlevő höl­gyekre. •— Az Ízletes és változatos menü Zsilinszky kitűnő konyháját dicséri. Bucsu — temetéssel. Mult vasárnap lett volna a kéttornyulaki bucsu. De nem tu­dott vigadni senki. Kitörő öröm helyett bo­rongó fájdalom nehezedett a szivekre, cigány­zene helyett a Circumdederunt megrázó akkord­jai zokogtak fel a koporsó előtt Temetés volt. A szerencsétlen véget ért Kvassay Károly cs. és kir. handnagyot kisér­ték el a végső útra, d. u. fél 4-kor óriási részvét mellett. Hogy mennyire szerették őt, mi sem bizonyítja jobban, hogy maguk a táncolni szerető lányok tiltották . el a zenét azon a napon, mikor a jó »Károly ifiurat« temették. Mert igy hivta őt még most is a község apraja-nagyja. Már 3 óra tájban, egymást érték a fogatok. Ott láttuk a gyászoló csalá­don kivül a budapesti, győri., szombathelyi és pápai helyőrségek tisztikarának számos tag­ját, Bélák főszolgabírót, Sült József közjegy­zőt, Tar Gyula igazgatót, a »Pápai és Vidéki — Nem tudok arról beszélni, ami nincs — felelte szomorúan. — Tudsz! — kiáltotta a királyné szen­vedélyesen. — Tudsz beszélni a háláról is! Ne vedd el lelkemnek legdrágább hitét: a háláról alkotott forgalmat. Nézd Maurus, én alkotmányt adtam népemnek. — Már elfeledték — felelte az öreg tompán. — Évszázadokon keresztül rabszolgák voltak, elnyomottak, én felszaditottam őket. — Már elfeledték. — Vallásszabadságot, politikai jogot adtam. — Elfeledték. — Magánvagyononmak felét odaajándé­koztam kulturális célokra. — Elfeledték. — Ipart teremtettem, kereskedelmet; háborút nyertem. — Elfeledtek. — Dolgoztam, tanultam, ugy mint egy férfi, hogy értsek, tudjak mindent. Mindenféle államtudományt, katonai és jogi dolgokat. — Elfeledték. — Igazságos voltam és mindig érdem szerint jutalmaztam. — Elfeledték. — Soha egy kérvényt, egy okiratot nem irtam alá addig, mig el nem olvastam. — Elfeledték. — Elfeledkeztem nememről, elfeledtem, hogy asszony vagyok, csak királyné és anya voltam. --- Elfeledték, Mauna Loa! A királyné zokogva rejtette el arcát s visszaült az ablak mellé. Térdére könyökölve sirts lehajtotta fejének fekete fürtéi szikrázva égtek a nap aranysugarában. Az öreg Maurus meghatva nézte és csönd, bánat, keserűség gyűrűzte körül a királyi palota termét. Egy idő múlva Maurus igy szólt: — Mauna Loa, nagy királyné voltál, de ezt az emberek máris elfeledték. Csak azt nem fogják soha elfelejteni, hogy egyszer életedben gyönge is voltál . . . Asszony . . . A királyné fölvetette a szemét. — Mégcsak harmincnyolc éves vagyok és a többi emberek sohasem vétkeznek ? — Minden ember vétkezik, de minden vétek között az a legnagyobb: mikor a bű­nös a másik bűnös felett ítélkezik. Ehhez éppúgy, mint az oktalan és nevetséges gőg­höz, amig az ember nem végzi el az életét, nincs joga; azután pedig nincs rá szüksége. A királyné letörölte könnyeit és figyel­mesen nézett az öreg Maurusra. — Igazad van! — sóhajtott elgondol­kodva. Még valamivel tartozom az emberek­nek: bocsánattal. És megrázta a fejét, kiegyenesedet s intett az öreg Maurusnak, hogy elmehet. Legelismertebb cég. VÁGÓ DEZSŐ Érmekkel kitüntetve! első pápai férfi-divatterme PÁPA, Fő-tér. 53. szám Nagymunkás szabó segédek felvétetnek. 2Sj Kifogástalan szabású H? férfiruhák, papiruhák, uradalmi erdésztisztek, Sg nek, postásoknak, vasú­id tasaknak, erdőőröknek, £39 úgyszintén minden gjs egyenruhát viselő tes­tületnek egyenruhák {§3 legelegánsabban mérték uáln

Next

/
Oldalképek
Tartalom