Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)
1907-10-06 / 40. szám
1907. október 6. PAPA és VIDÉKE 3. kis üzletet, ahol megreggelizhettem. Ez egy kis tejszövetkezet volt a Rákóczy-uton ezer szerencsémre, mert ha még ez is izraelita üzlet lett volna, akkor alighanem csak a csillagok feljötte után reggelizhettem volna. Országszerte látjuk, hogy az a kevés keresztény kereskedő is, aki még van, fogy és pusztul, mert a mai kereskedelmi szemüvegen nézve nem elég élelmes. Ennél a szónál »élelmes« álljunk meg egy kisssé. Mit jelenthet ez ma ? Körülbelül azt jelenti, hogy olcsóbban adja a portékáját, mint, ahogy vette és mégis nyer rajta. Könnyebb megértés okáért mondok erre példát; természetesen senkire sem célzok. Például az élelmes kereskedő oda ád egy zsák lisztet 25 koronáért, pedig neki 26 koronába került: erre természetesen és egész joggal meg is esküszik, de még- ezen felül a pénzt sem fogadje el érte az eladáskor, hanem a fülébe súgja a János gazdának, hogy csak használja a pénzét aratás utánig, elvár érte szívesen, csak küldjön olykor egypár tojást, ami mindig akad a házban és aratás után adjon kamatba 10 klg. búzát. Ez az az »élelmesség«, ezzel nehéz a verseny. Ha még ehhez a finoman kenő ujjakat is hozzászámítjuk, akkor tisztában lehetünk azzal, hogy miként győzheti le az »élelmes« kereskedő a tisztességet, aki becsületesen kiszolgálja vevőit. Ezektől kell félni; nem a szövetkezettől. Ügyelniük kell továbbá a nem élelmes kereskedőknek, hogy minél kevesebb internátus, convictus, közös konyha és más olyféle egyesület keletkezzék, ahol tömegesen étkeznek, mert ide többnyire az élelmesek szállítanak, tisztelet a kivételeknek. A Pápán szóba hozott közös konyhától is már előre féltek a kereskedők, de azért lehetett olyan is, aki lesett rá, mint a macska az egérre. Szeretnék egy statisztikát látnj, amelyben felekezetek szerint. lennél ,ek felültetve azok a kereskedők, akik Magyarországban internátusoknak, convictusoknak, kaszárnyáknak, börtönöknek, süketeknek, vakoknak és hülyének, szóval minden hasonló intézeteknek élelmi szert szállítanak. Ha száz szállítóra két keresztény esik, akkor sokat mondok. Ez aztán az »élelmesség« ; ehhez már nem kell más, csak azok is »élelmesek« legyenek, akik a szállított cikkeket átveszik, akkor lesz ám furcsa állapot! Egyszer már tanuja voltam, mikor a cseléd ijedten mondja a szakácsnénak, hogy a burgmiyasalátara rádőlt, a ténta, de a szakácsné oda pillantott és az mondta a cselédnek : »Te bolond, nem ténta az hanem ecet.« Ennek már csak az lehet a folytatása, hogy szelni kell az ecetet és vágni kell az olajt. De nagyon is eltértem tárgyamtól a faés széntelep ügyétől. Azt már látom, hogy múltkori ajánlatom a pusztában hangzott el. A középosztály mindjárt nem fázott, mihelyt fel lelt szólitva, hogy nyúljon a zsebébe a fa- és széntelepbe fektetendő tőkéért. Ezt előre is tudtam. De hát végre is a szövetkezet tagjait is sújtja a tüzelő anyag drágasága, ha mindjárt nem fűtenek is szalont, ebédlőt, hálót és fürdőszobát. Azért ezen a bajon segítenünk kell, nem is lesz ez oly nehéz, dolog. Kikerül még ezer darab 10 koronás részvény a mi iparos, földmives és munkás tagjainktól, de meg más oldalról is csak szerzünk egy kis pénzmagot és igy legalább a szövetkezeté lesz a dicsőség, ha a tüzelő anyag drágaságát az egész város javára leszorítjuk. Megjön annak a kis pénznek- a kamatja és a tüzelő anyag is olcsóbb lesz. Ne féltse a pénzét senki; olyan jó helye lesz annak a szövetkezetben, mint akármelyik takarékpénztárban, mert vigyázunk rá. mint a szemünk vila^ára. Jegyezzünk ujabb részvényeket, legyünk rendületlen bizalommal szövetkezetünkhöz; ha ugy pártoljuk és szeretjük, mint eddig, akkor nincs az a hatalom, amely nékie egy parányit is 1 árthasson ! Vannak már hű szövetkezeteink is, helybeli keresztény kiskereskedőink, kik derekasan állják a versenyt és amellett minket is támogatnak. Barátainktól bizalmat, ellenségeinktől tiszteletet vivtunk ki, A kezdetnek minden nehézségét leküzdöttük, most már hatalmasabb lépésekkel haladhatunk előre. Abbban a bizonyos tudatban zárom soraimat, hogy minden tagunk közreműködik a szövetkezeti fa- és kőszéntelep felállításában. Veszprémvármegye népoktatási állapota. (Folytatás.) Augusztus hó folyamán megjelent a Veszprémvármegyei tanítók névtára az 1907/8. tanévre, úgyszintén a »Tanítók és Tanítónők naptára« Hasonlóképen feldolgolgoztuk a lefolyt tanév népoktatási statisztikáját azokról a helyekről, melyekről az illető statisztikai füzetek beérkeztek; vannak azonban helyek, melyekről még nem érkeztek be; ezeket megsürgettük. Megindítottam a tankötelesek 1-907—8. tanévi összeirási munkálatait a már e helyen | ismertetett uj szabályrendelet és nyomtatvá- J | nyok alapján. A mester- és kereskedőinasok összeírását több részben már beküldötlék az' első fokú iparhatóságok. Az állami és községi iskolák mult tanévi számadásaira és f. 1907—8. tanévi költségeire vonatkozó utasítások is kiutalvák. Iskoláink jótevője volt dr. Óvári Ferenc tagársunk, aki a pápai állami tanitóképzöintézet szegénysorsu növendékeit mult tanévben 520 koronával segélyezte. Intézkedtem az iránt, hogy a pápai, veszprémi és zirci mesterinas-iskolákban képesített ipar-, rajztanítók alkalmaztassanak s hogy Pápán és Veszprémben a mesterinasoknak vasárnap délutáni iskolába járásuk beszüntettessék. Érdekes a vall. és közokt. m. kir. minisztériumnak az a rendelete, mely szerint az 1907—8. tanév elején az összes tanintézetek- j ben minden egyes tanulóról felderitendök a | következő adatok: 1. A tanuló abstinens-e? 2. A tanuló naponta mennyi és milyen (bor, sör pálinka) szeszes italt'kap? 3. Ha kivételesen iszik csak szeszes italt, mikor és meny- ! nyit? 4. Milyen befolyása van a tanuló alkohol fogyasztásának a tanulásra és magaviseletre? 5. Szülője, orvosa, vagy ki nyújtotta először és mikor ez alkoholt? Én erre a rendeletre azt jelentettem, hogy teljesítése közigazgatási és neveléstanitási óriási akadályokba ütközik, sőt egyenesen mondva a mostani körülmények közt kivihetetlen, teljes lehetetlenség, mert: 1. 40557 tényleg iskolába járó tanulók egyéni adatairól van szó, mikre ugyanannyi kérdő lapocskára volna szükség. 2. A tanítóknak a családi gyarlóságokba és bűnükbe való bepillantása ellenszenves dolog. 3. Ezekbe beható tapogatódzásai gyanút, gyűlölséget, perpatvart idéz fel. 4. Ha kitudakolnák is a szeszes italok minő, mikor, hányszor és mennyi fogyasztására vonatkozó részletes adatokat, sem a tanulóktól, .sem a szülőktől igaz adatokat nem kapnak. 5. Nem érti az a szülő, mely recipében és mikor rendelt az orvos. szeszes ingrendentiákat; e tekintetben minden ember, ha t. i. nem orvos, laikus. 6. Hogy mily befolyása van az alkoholnak a tanulásra és magaviseletre, arra, fájdalom, a válasz köztudomásu és teljesen egy és ugyanazon lesz, t. i. butitó, vadító, eláliatiasitó, minden bűnre vezető. Találjon ki az alkoholizmus elleni országos egyesület más módot a megfelelő adatokhoz való jutásra a hiv orvosok, orvosi egyesületek, szeszgyárak, kis korcsmákat és kiméréseket felügyelő rendőrhatósági s efféle közegek igénybevételével; ámde az iskolákat és tanitókat ne hajtsa be szertelen kikémlő eljárások okozta végtelen bajokba,.hisz pénzügyőri szolgálatba illő kutatásokat kiván; elég, hogy az iskolamulasztók kemény szorításából eredő sok per, végrehajtás számtalan és különféle gyűlölséges átkos hatásait kell elszenvednünk. Kértem tehát a minisztériumot, hogy ezen az igazán helyesen ki nem vihető rendelet köteléke alól felmentést adjon. Színház. Színházi beszámnlónk sorozatában eljutottunk odáig, hogy már alig mondhatunk ujat. Szini évadunk derekáig felhasználtunk Snmár minden alkalmat, hogy Szalkay társulatát olvasóinkkal ismertessük. Kiemeltük még a szinpártoló közönség dicséretes kitartását is. Ama pontnál vagyunk, hogy csak az egyes előadások krónikás leírására szorítkozhatunk. De a lefolyt hét (szept. 27. — okt. 3.) talán mégsem nélkülözi teljesen a megemlítésre méltó eseményeket. Ilyen pl. mindjárta Tüskerózsa bemutatója is, amely elé a kő-. :önség oly nagy várakozással nézett, s a melyben — mondjuk meg mindjárt —• meglehetősen nagyot csalódott, mint a hét szenzációja szerepel; továbbá Holécy Ilona nagysikerű jntalomjátéka mintegy kiemelkedik a sablonos mindennapiságból. De legyünk igazságosak: Budai Ilona, ki eddig rendesen csak másod — sőt harmadrendű szerepeket játszott, a Gül-Baba szerda délutáni előadásában Leila szerepében elsőrendű szerepkörhöz jutott és kissé