Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-05-26 / 21. szám

>2. PÁPA és VIDÉKE 1907 május 26. műnkre, hogy elhanyagoljuk a vidék érdekeit, csak Pápa városának speciális ügyes-bajos dolgaival foglalkozunk. De nincs-e a vidéken elég intelligens előfizetőnk? Földbirtokosok, papok, tanitók. Mind tollforgató ember. Miért nem csinálnak propagandát jogos törekvéseiknek ? Mi kész örömmel támogatunk minden jogos ügyet. Előfizetőink egy része meg arról panaszkodik, hogy mi csak 6 oldalt adunk, hololt a többiek nyolcat. Ez a vád is csak részben jogosult. A többiben sincs több olvasni való. Csak a — hirdetésük több. Egyébiránt karácsonykor és húsvétkor 12 oldalt nyomtattunk s azóta is, meg azelőtt is többször adtunk olvasóink kezébe 8 oldalas számot. Meg aztán arról sem szabad megfeledkezni, hogy a mi lapunk a legolcsóbb Pápa városában. Különben mihelyt hirdetéseink egy kissé megszaporodnak, lapunk állandóan nyolc oldal terjedelemben jelenik meg az előfizetési dij felemelése nélkül Mi megtettük, amit lehettünk. Ha lapunkat nem sikerült változatosabbá tennünk, nem rajtunk múlott. Akárhányszor megtörtént, hogy egyesek ígértek cikkeket. Váriunk is türelemmel. De az .igéret csak — igéret maradt. S bizony sokszor az éjjeli nyugalmunk feláldozásával kellett — mások helyett elvégeznünk a munkát, bogy a lap fennakadást ne szenvedjen. Programmunkat beváltottuk. Becsületes fegyverekkel küzdöttünk. A kibontott zászló tiszta maradt. Nem esett rajta folt. Csak egy-két szót még ! Hogy erre a kis lapra szükség van-e, vagy nincs, azt nem kell fejtegetni katholikusan érző és gondolkozó embertől. Hiszen az országos katholikus lapokat — sajnos — kevesen olvassák. A kisebb vidéki kath. lapok meg olyan körökbe is beviszik a keresztény gondolatot és érzést, ahová a fővárosi kalb, lapot, sohasem tudlak volna bejutni. Ha valakit igazi lelkesedés lievit, kicsinyes ürügyek nem tudják eltántorítani a ió ügytől. Ha a kis fialok — jelentek édessége, jövőtök reménysége — beteg : mérget kértek az orvostól? Még ha nem szeretitek, akkor is megmozdul bennetek a lélek. Ápoljátek nappal, ott virrasztatok fölötte éjjel; belélehelnétek még a lelketeket is, hogy életet öntsetek belé. A betegségnek nem a halál az orvossága. IIa gyenge a lap, ha nem elég változatos, nem kell otthagyni, hanem inkább fokozatosabb mértékben kell támogatni ! Támogassátok a szivetek melegével, a lelketek egész bensőségével, a tollatok erejével. Közeledik az általános választói jog. Uj eszmék hevilik a lelkeket, uj harcosok lépnek a porondra s elsöprik a régi világ embereit. Nem lesz többé, csak két tábor: a kereszt tábora, amelyet a krisztusi eszmék tüze éget és a szocialistáké, akik romba akarják dönteni mindazt, ami eddig szent volt előttünk. Mily könnyű volna akkor kifejleszteni ezt a kis újságot politikai lappá. Micsoda lüktető lelke, tüzet lehelő tábori kürtje, riadó csatariadója lehelne a keresztény tábor harcosainak ! . . . Odaértünk az első határkőhöz. Álljunk meg egy pillanatra és — gondolkozzunk ! Szerelettel kérek mindenkit, akinek az Isten tehetséget és érző szivet adott, támogasson bennünket nehéz küzdelmünkben ! Mert ha ez a zászló a mi nemtörődömségünk és küzönyösségünk következtében elbukik, ki tudja, lesz-e még valakinek kedve felemelni . . . A vasárnapi munkaszünet. Nemes mozgalmat indított a pápai esperesi kerület papsága, Átiratot küldíitt Mihályi Géza petendi, Wal la Géza nórápi nagybérlőnek, apápai uradalom igazgatóságának, Sarlay Gyula kiilsővathi földbirtokosnak, az ihászi puszta ezredesének, a cs. és kir. csikótelep parancsnokságának, az alispánnak, a vármegyei törvényhatóságnak, Deutsch felsőponyvádi bérlőnek, a tapolcafői és kéttornyulaki téglagyárosoknak a vasárnapi munkaszünet érdekében. A nagyfontosságú átiratot egész terjedelmében közöljük. T. Cim! Nem szükséges T. Cimnek bővebben magyaráznunk, hogy a vasárnap keresztényi megszentelése nélkül sem igazi hitélet, sem népmivelés nem lehetséges. Hogy a vasárnap mit jelent hygieniai, köztisztasági tekintetben, azt mi tudjuk legjobban, akik a falusi munkásnép közt lakunk, A vasárnap megszentelése nélkül a családi élet meleg fészke is csakhamar kihiil, amint azt szomorúan látjuk. És mégis azt tapasztaljuk, hogz hazánk a vasárnap inegülése tekintetében, a kulturállamok közt nagyon is el van maradva, ttodig már a nagy Gladstone megmondotta, hogy a vasárnap inegülése a szociális kérdésnek egyik legfontosabb része. Az ékesszóló Macaulay pedig a vasárnapi munkaszünetről szóló remek beszédében igy Mól: »IIa hazánkban nem ünnepelték volna már 300 év óta a vasárnapot, mint a nyugalom napját, hanem ásóval és kapával, kalapáccsal és üllővel dolgoztak volna, szegényebb és műveletlenebb nép volnánk, mint amilyenek vagyunk«. Nálunk a kereskedések, korcsmák vasárnapokon éppen a délelőtti órákban, tehát a főistentisztelet alatt vannak nyitva a gyárakban és nagygazdaságokban pedig vasárnap délelőtt fizetik ki a munkások hetibérét. Ez mind nagyszámú hivőt von el az istentisztelettől. A legnagyobb baj pedig az, hogy a korcsmák és pálinkamérések épen egész nap nyitva vannak. Ez pedig, mint szomorú tapasztalatból tudjuk, alkalmas arra, hogy a legbuzgóbb lelkipásztor összes munkálkodását teljesen lerontsa. Ha nem akarjuk, hogy hitünk a nép szivéből teljesen kivesszen, hogy hazánk a felforgató tanok hitvány apostolainak áldozatává váljék, mindent el kell követnünk a vasárnap méltó megülése és a pálinkás boltok megrendszabályozása érdekében. E munkában az egyházon kivül részt kell vennie a törvényhatóságnak, közigazgatásnak, társadalomnak. Tisztelettel kérjük azért t. Címet, hogy a munkaszünet hetenkint 36 óra legyen, továbbá gazdaságában a kifizetések ne vasárnap délelőtt, hanem szombaton délután történjék, ami a munkának a rendesnél valamivel korábbi beszüntetése mellett' nagyon*, könnyen eszközölhető. Erre különösen nagy súlyt kell .helyezni. Pálffy-herceg-féle uradalmakban már bevezették a teljes vasárnapi munkaszünetet és nagyon bevált. A tisztek ugy, mint a munkások áldják érte az uraságot, mert- van vasárnapjuk. Szent meggyőződésünk, hogy, ha széles e hazában egyöntetűen és buzgón küzdünk az Ur napjának megszentelése érdekében, lehetetlen, hogy eredményt ne érjünk el népünk erkölcsi s anyagi emelésére. Ha szives felhívásunkat, illetve legtisztelett.eljesebb kérelmünket gazdaságában érvényre juttatni méltóztatik; szíveskedjék erről alalirottat értesíteni, hogy a pápai espereskerületi róm. kath. lelkészkedő papsággal körözvényileg közölhessem. A pápai espereskerületi róm. kath. lelkészkedő papság nevében vagyok T. Cimnek Pápán, 1907 május 22-én kész szolgája. Kriszt Jenő esperes. A pápai esperesi kerület lelkes papságának nemesirányu mozgalmát igaz örömmel üdvözüljük. Nagyfontosságú szociális kérdésnek tekintjük, melynek megvalósítását csak helyeselni tudja mindenki, akinek helyén van az esze és "a szive. A vasárnapi munkaszünet jogos is, szükséges is. Az a szegény cseléd egész héten kinn dolgozik az Isten szabad ege alatt kora hajnaltól késő estig. Teste egészen kimerül az izzasztó, fárasztó munkában. Tehát az a kívánsága, hogy legalább egy napon, az Ur szent napján, ő is megpihenhessen kis családja körében, föltétlenül jogos. De szükséges is ez a munkaszünet. Elvégre az ember nem gép, amely szakadatlanul dolgozik; testi ereje kimerül, időelőtt meggörnyed, megöregszik, ha Érmekkel kitüntetve! 7 r rr Legelismertebb cég

. (jj- D JE iZ S O első pápai férfi-divatterme PÁPA, Fő-tér. 53. szám Nagymunkás szabó segédek felvétetnek. Kifogástalan szabású 09 férfiruhák, papiruhák, gá uradalmi erdésztiszteknek, postásoknak, vasu§f§ tasaknak, erdőőröknek, 09 úgyszintén minden gjg egyenruhát viselő tesP< tületnek egyenruhák 525 legelegáns ab ban mérték utá